A Pénzügyminisztérium 2023-2027-es évekre készített tavaly decemberi makrogazdasági és költségvetési előrejelzése szerint idén a GDP-növekedés 3,6% lehet (a 2023 júniusában elfogadott 2024. évre szóló költségvetési törvényben eredetileg 4% szerepelt, de ezt a várakozást a valóság gyorsan felülírta). A 3,6%-os idei növekedési előrejelzést januárban a pénzügyminiszter ismételten megerősítette, így a nyilvánosságban örömteli hírként ünnepelhették, hogy idén nem csupán nyugdíjemelésre és 13. havi nyugdíjra, hanem a GDP-növekedés mértéke alapján nyugdíjprémiumra is számíthatnak a nyugdíjasok. Indokolt-e az öröm? Spoiler: egyáltalán nem, sőt.
A kormány hivatalosan is lejjebb hozta az idei GDP-növekedési várakozását. A friss szám azért érdekes, mert pont annak a határán billeg, hogy a nyugdíjasok jogosultak lesznek-e a prémiumra. Ennek apropójából összeszedtük, hogy 2024-ben mire számíthatnak a nyugdíjasok, a nyugdíjemelés, a 13. havi nyugdíj mit is jelent majd számukra a gyakorlatban.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében a kormányzat vállalást tett a nyugdíjrendszer felülvizsgálatára, módosítására is, aminek 2025. március végéig kell megtörténnie. A kormányzati nyilatkozatok alapján azonban valódi nyugdíjreformra a következő 10-15 évben nem nagyon lehet számítani, miközben a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát jelenleg is jelentős kockázatok övezik. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért nem számíthatunk arra, hogy a kormányzat az EU felé tett vállalása keretében érdemben hozzányúl a nyugdíjrendszerhez. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miért lenne szükség egy valódi nyugdíjreformra, aminek megvalósítására egyben konkrét javaslatokat is megfogalmazok.
Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években. Cikksorozatomban a jelenlegi rendszer problémáit, a nyugdíjreform lehetőségeit és lehetséges irányait tekintem át. Az első részben az alapkérdésekkel foglalkoztam, a második részben pedig a demográfiai folyamatokról írtam. A harmadik részben bemutatom, hogy miért nem jó a jelenlegi emelési rendszer.
Novemberben átlagosan közel félhavi nyugdíj-kiegészítést fizet a kormány - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon.
Hat alkotóelem viszonylag egyszerű módosításával sokkal méltányosabbá, átláthatóbbá és korszerűbbé tehető a túlbonyolított magyar nyugdíjrendszer – állítja Farkas András nyugdíjszakértő.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (III. rész)
Megkezdődött a jövő évi költségvetés elfogadása, ami a nyugdíjasok szempontjából sem mellékes terveket rögzít. A legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze röviden, így például azt is, hogy mekkora lesz 2024-ben a nyugdíjemelés mértéke, várható-e nyugdíjprémium, és mi lesz a 13. havi nyugdíjjal.
Ha 2023-ban a becsültnél magasabb lesz az infláció, akkor - az előző évekhez hasonlóan - nyugdíjkorrekciót hajt végre a kormány. Többek között ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Komjáthi Imre, MSZP-s képviselő kérdésére.
Zajlik a 2024-es költségvetés tervezése, a dokumentumot a Költségvetési Tanács már véleményezte is. Ebből pedig szerda este kiderült az is, hogy a kormány mit tervez a bevételek és a kiadások oldalán. Jön a 6%-os nyugdíjemelés jövőre, és a prémiummal is kalkulál a kabinet.
Jogszabály-módosítással kell garantálni, hogy a nyugdíjak emelése feleljen meg az inflációnak, azaz a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen! Ennek megfelelően további 1,5 százalékkal kell emelni a nyugdíjakat - véli a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET).
A Nyugdíjas Parlament a héten megjelent, tavalyi egész évre vonatkozó GDP-adattal kapcsolatban arra mutat rá, hogy ez alapján a 2022-ben kifizetett nyugdíjprémium összegét felül kellene vizsgálni. Szerintük az alacsony nyugellátásban részesült idős emberek életkörülményeinek javítása érdekében méltányos intézkedésre van szükség.
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)
Ez az írás összefoglalja az Európai Bizottságnak a magyar kormánynak címzett nyugdíjreform-javaslatait; diagnózist ad a magyar nyugdíjrendszerről és végül megfogalmazza a szerző saját reformjavaslatait.
A Brüsszelnek megígért helyreállítási terv szerint a kormány nagyon rövid határidővel készül a nyugdíjreformra. Ennek megfelelően most azonosítom, hogy a nyugdíjrendszerben jelenleg hol vannak teendők és hol kell sürgősen beavatkozni. Mindezek alapján azt mondhatjuk például, hogy rövid távon valószínűleg nem kell emelni a nyugdíjkorhatárt, viszont gyorsan öregszik a magyar társadalom, ezért később valóban célszerű a 65 éves életkorban várható további élettartam alakulásához kötni a nyugdíjkorhatárt. Ezek fényében a nagy átalakítás egyik fő kérdése lehet a Nők40 jövőjének újragondolása. Számba vesszük a nyugdíjrendszer felülvizsgálatának lehetőségeit, íme az étlap, amiből a kormány válogathat.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Ráadásul az anyacég úszik a profitban.
A Checklist vendége volt Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Carrick Orsolya Írországból jött haza, hogy élményalapú angolt tanítson.
Közel engedik a frontvonalat.
Háromszor annyi metánt bocsátanak ki, mint korábban hitték.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.