Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege - immár időkorlát nélkül - marad 28.500 forint, az árvaellátás minimuma pedig - szintén időkorlát nélkül - marad 24.250 forint - mutat rá legfrissebb írásában Farkas András nyugdíjszakértő.
Egy ideális világban a nemek közötti egyenlőség minden tekintetben érvényesülne, így a gazdaságban is: egyenlő munkáért egyenlő bér járna, és kiemelt munkakörnek minősülne a gyermeknevelés, a családtagok gondozása és a házimunka is. De mi a helyzet a nyugdíjak terén?
Különösen a nyugdíjpénztárakban és egyéb nyugdíjprogramokban lévő megtakarítások sínylették meg a tavasszal kirobbant koronavírus-válságot, az OECD friss elemzése szerint számos országban visszaesett a tagi hozzájárulás mértéke, és több olyan döntés született, amelyeknek a nyugdíjas években lesz meg a böjtje. Az állami nyugdíjrendszerek többnyire nagyobb sokkok nélkül átvészelték az utóbbi hónapokat, a munkahely-támogató intézkedések egyelőre megmentették a nagyobb hiányoktól az állami nyugdíjkasszákat. Átmenetileg, de enyhülést hozott az állami nyugdíjak tekintetében az idősek többlethalálozása is, ennek azonban nem lesz olyan nagy és sokáig tartó pozitív hatása a nyugdíjrendszerre, ahogyan azt sokan gondolták.
A biztató tavaszi időszak után ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye az MNB friss adatai szerint. A harmadik negyedévben mindkét pénztártípus veszteséget könyvelt el befektetésein, különösen a magánkasszáknak lesz mit ledolgozniuk. Mindeközben folytatódik a tagok lemorzsolódása, idén kevesebb új taggal bővültek a pénztárak, mint tavaly ugyanekkor.
10 éve, 2010 novemberében született meg a döntés a magánnyugdíjpénztárakba hosszú évek során befizetett járulékok állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosításáról. Több mint 3 millió pénztári tag döntött állami nyomásra a visszalépés mellett, a pénztári hozamok azonban azt mutatják: jobban járt, aki maradt. A 2011 óta nyugdíjba vonulók ugyanis milliós hozamokat tehettek zsebre, miközben a 2011-ben visszalépők átlagosan 70-100 ezer forintnyi reálhozamot kaptak kézhez.
Mától utalja az emelt összegű nyugdíjakat az Államkincstár, és a nyugdíjasok most kapják meg a kiegészítést is, amiről minden évben az inflációs adat alapján dönt a kormány - közölte Facebook-oldalán a kormányszóvivő.
A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának délutáni online rendezvényének nyugdíjpaneljében a szakértők egyetértettek abban, hogy mielőtt elindulnának a jóléti alapok, érdemesebb lenne helyreállítani a munkáltatók kedvező adózását a cafeteria keretein belül, és érdemes lenne időt adni az embereknek arra, hogy hozzászokjanak a jelenlegi nyugdíj-megtakarítási eszközökhöz, mielőtt egy új terméket dobnak piacra. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy sosem állt még rendelkezésre ilyen széles körű termékpaletta az öngondoskodásra, mint most.
A következő hónapokban két alkalommal is külön összegekhez jutnak a nyugdíjasok: november elején kapják kézhez a kiegészítő nyugdíjemelést, a jövő év elején pedig a visszaállítandó 13. havi nyugdíj kezdőösszege érkezik meg a címzettekhez - mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, hozzátéve, hogy a két juttatás pár hónap alatt összesen 125 milliárd forintot jelent a nyugdíjasoknak.
Az egész világot behálózó globális termelési és szolgáltatási értékláncok eredményeként a gazdaságban minden mindennel és mindenki mindenkivel össze van kötve. A világgazdaság működése a tőke, az áruk, a szolgáltatások, az információ és az emberek szabad mozgásától függ. Ha ebből a komplex szövedékből bármely szál tartósan fölfeslik, az rendkívül súlyosan érintheti, recesszióba taszíthatja az egész rendszert. A koronavírus-pandémiának a világ gazdaságára gyakorolt betegítő hatása ezért rendkívül veszélyes - nem is beszélve a gazdasági el- és bezárkózás melletti atavisztikus erőket fölpumpáló politikai mellékhatásáról. Csak tetézi a kockázatokat, hogy a válságkezelés jellemzően további eladósodáshoz vezető vészhelyzeti eszközei hosszabb távon újabb, mélyebb válsághoz vezethetnek.
Néhány évtized múlva a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlanná válik. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy nem készül erre rendesen a lakosság: az öngondoskodást segítő megtakarítások (életbiztosítások, nyugdíjpénztárak, NYESZ) aránya nagyot csökkent az elmúlt években a megtakarításokon belül, és bár a koronavírus megjelenése tavasszal még tartalékolásra ösztönözte a lakosságot, hosszabb távon a járvány is tovább ronthat a helyzeten. November 10-ei Öngondoskodás 2020 konferenciánkon részletesen elemzik a piac szereplői a helyzetet, érdemes regisztrálni offline vagy online jeggyel a rendezvényre!
A növekvő munkanélküliség miatt kieső adóbevételek és a csökkenő hozamok mind veszélyeztetik az európai nyugdíjrendszer jövőjét – írja a Better Finance adataira hivatkozva a Financial Times.
Tavaly állt elő az MNB a jóléti alapok létrehozásának ötletével, ami a teljes magyar nyugdíjrendszert gatyába rázhatná. Rázhatná, ha lenne érdemi előrelépés, de az MNB Portfolio-nak küldött válasza szerint azóta is a jogalkotónál van a javaslatcsomag. Pedig a koncepció a magyar nyugdíjpiaci szereplők szerint is évtizedes problémákat oldana meg, az ötletnek egyik alapjául szolgáló lengyel munkavállalói tőkeprogram mindeközben meg már annyi tagot számlál, mint a teljes magyar önkéntes pénztári piac.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Nagyot ugrott tavaly az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak kezelt vagyona, azonban ez nem annyira a tagok megnövekedett befizetéseinek, sokkal inkább a tőkepiacok emelkedésének köszönhető. A taglétszám mindkét pénztártípusnál csökken, és különösen aggasztó, hogy egyre kevesebb fiatal választja az öngondoskodásnak eme formáját.Erről a témáról bővebben is szó lesz november 10-ei Öngondoskodás 2020 konferenciánkon.
Az első nyolc hónapban a nyugdíjasok esetében számolt infláció jócskán meghaladta a januári szokásos nyugdíjemelés mértékét, ami azt eredményezné, hogy 2020-ban az időskorúak relatíve rosszul járnak. A jelenlegi nyugdíjrendszer azonban ezt nem engedi, mivel ilyen esetekben életbe lép az automatikus kompenzáció novemberben. Bemutatjuk azonban, hogy ez a kompenzáció idén nem is akármilyen lesz, az elmúlt 10 évben erre csak egyszer volt eddig példa.
Felügyeleti fellépéssel nézhetnek szembe a dán és holland nyugdíjalapok, mivel az utóbbi időben egyre inkább a rövid távú hozamszerzésre összpontosítottak, a hosszabb távú célok pedig háttérbe szorultak. A felügyelet szerint ez nincs jól így – számol be a hírről a Bloomberg.
A friss számok alapján az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak is helyrerázódtak a koronavírus okozta sokkból, a második negyedévben mindkét pénztártípusnál 5%-ot meghaladó hozamokat lehetett látni. A menetelő piacoknak köszönhetően az önkéntes és magánkasszák vagyona is nőni tudott, a taglétszám azonban mindkét pénztártípusnál csökkenőben van.
A nyugdíjasok az elmúlt négy évben 220 milliárd forint extra kifizetést kaptak, jövőre pedig megindul a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaállítása - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Elérhető a jövőre kitűzött 2,9%-os GDP-arányos hiánycél - állapította meg a jegybank friss költségvetési elemzésében. Az MNB közgazdászai jelentésükben részletesen megvizsgálták a 2021-es büdzsé egyik legjelentősebb új tételét, a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének kérdését. Arra is becslést adtak, hogy 2024-ben az átlagnyugdíj szintjén mekkora lehet a plusz egy havi juttatás összege.
A Portfolio híreinek, elemzéseinek többségét előfizetés nélkül olvashatod. Ez azért van így, mert a hirdetések jelentik szerkesztőségünk legfontosabb bevételi forrását. A célunk az, hogy ez hosszú távon is így maradjon.
Kérünk, ne használj adblockert, és olvasd tovább a Portfolio-t!