A versenyképes növekedés szempontjából nincs csodaszer, de vannak olyan területek, ahol aprólékos munkával lehet eredményeket elérni - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A miniszter négy olyat területet említett, ahol konkrét lépésekre is készül a kormány a következő időszakban.
Az alacsony kamatszint miatt a forint a régiós versenytársaknál nagyobb kilengéseket produkálhat egy esetleges hangulatromlás esetén - vélik az Unicredit Bank elemzői friss negyedéves elemzésükben. A szakemberek részben az alacsony kamatszint miatt nem várnak érdemi forinterősödést 2019 végéig, és szerintük további felminősítésben is hiába reménykedünk addig, amíg nem tudjuk érdemben csökkenteni az adósságrátát.
A várt 0,4%-nál minimálisan gyorsabban, 0,5%-kal nőtt az idei második negyedévben negyedéves alapon a német GDP - közölte ma reggel az előzetes adatot a német statisztikai hivatal. A jobb adatban a dinamikus lakossági fogyasztás és a fokozott állami költekezés játszotta a fő szerepet.
Jelentősen, az utóbbi húsz év legerősebb ütemével, csökkent az észak-koreai gazdaság teljesítménye tavaly a dél-koreai jegybank becslése szerint.
Érdekes megállapításokat tehetünk, ha ránézünk az Európai Unió növekedési térképére. Látható, hogy
Óvatosan kell majd bánni a jövő évi minimálbér meghatározásával - emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) pénteki rendezvényén. A miniszter szerint egyszerre kell fenntartani a versenyképességet és a bérek emelkedését, ezt tartják majd szem előtt a tárgyalásokon.
A magyar gazdaság 4,7%-kal növekedett az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok alapján - derült ki a KSH részletes adataiból. Ez nem okozott meglepetést, hiszen az előzetes adatok ugyanekkora bővülésről tanúskodtak. A növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben valósult meg, ami azt sugallja, hogy a következő időszakban is érdemben bővülhet a magyar gazdaság.
A legfrissebb magyar konvergenciaprogram 2022-ig minden évben 4 százalékos meghaladó növekedést irányoz elő, de a K&H Bank elemzője szerint az optimista előrejelzést több dolog felülírhatja. Németh Dávid úgy látja, a fegyelmezett költségvetési politika nem támogatja a növekedést, miközben a kitűzött tempós gazdasági növekedéshez szükséges beruházásokat a költségvetésnek kellene pótolnia. A hitelezési boom pedig szerinte nem más, mint előrehozott növekedés.
Ha valaki az űrből ránéz a Földre, akkor az éjjeli fények változásából egészen pontosan felmérheti, hogy miként megy odalent a gazdaság. Mindez ráadásul nem pusztán valami haszontalan érdekesség, hanem remekül használható a GDP-növekedés helyettesítésére olyan országokban, ahol azt megbízhatatlanul mérik. A fejlődő világban ezzel sokszor a hivatalostól merőben eltérő számok jöttek ki, néhol még a változás irányát is felülírva. Immár tehát nem kizárólag a természettudósok privilégiuma a világűrbeli fények elemzése, noha a közgazdászok azért egyelőre csak a Földre figyelnek.
Az Európai Bizottság 4%-os gazdasági növekedést jósol Magyarországon 2018-ban, jövőre viszont 3,2%-ra lassul a bővülés üteme. A friss tavaszi prognózis a beruházások és a fogyasztás gyors növekedésével számol az idei évre.
A várt 2 százalék helyett 2,3 százalékkal bővül az amerikai gazdaság az első negyedévben - közölték pénteken. A hírre a dollár egyelőre alig mozdult, tartja korábbi erejét.
A Portfolio múlt heti hitelezési konferenciája után újabb üzeneteket fogalmazott meg a Reutersnek adott ma délutáni interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miszerint az EKB szigorítása előtt az MNB sem valószínű, hogy kamatot emel, hiszen nincs oka aggódni az inflációs kilátások és a magyar ingatlanár boom miatt sem.
Érdemben javította az idei magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Valutaalap (IMF), így lassan már a nemzetközi szervezet is elhiszi, hogy az idén is 4% körül bővülhet a gazdaság. Jövőre viszont kicsit behúzhatjuk a féket, de aggodalomra akkor sem lesz sok okunk.
A magyar gazdaság dinamikusan növekedhet az idei évben a német vállalatok szerint. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeres felmérése szerint a Magyarországon tevékenykedő német cégek idén tovább növelnék a beruházásokat és a foglalkoztatotti létszámot is. Ennek egyetlen komoly korlátja lehet, mégpedig az egyre súlyosbodó munkaerőhiány.
Idén márciusban jelent meg a művészeti piac legfontosabb elemzése, az USB és az Art Basel The Art Market 2018 riportja, melynek legfontosabb eredményeiből válogat most a műtárgy.com. Mivel idén a TEFAF nem adja közzé a szokásos éves elemzését, így ennek az Art Baselen bemutatott áttekintésnek az eredményeit lehet a globális műtárgypiac legfontosabb helyzetelemzésének tartani.
Az összeszerelő üzemek vonzása helyett a magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létrehozására kell törekedni a volt szocialista országoknak, miután az olcsó munkára épülő gazdasági modell véget ér. Ebben a váltásban az segíthet, ha minél többet fordítunk az oktatásra és a kutatásra, a Bloomberg összeállítása azonban úgy látja, ebben nem teljesít túl jól a régió. Ha mindez nem valósul meg, akkor a munkaerőhiányos környezetben gyorsan emelkedő bérek könnyen alááshatják a növekedés alapjait.
Javította növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank, ugyanakkor az inflációs prognózisokat változatlanul hagyták. Az idei évre 4,2%-os GDP-növekedéssel kalkulálnak, jövőre 3,3%-kal, 2020-ban pedig 2,7%-kal nőhet a gazdaság. A növekedéshez a háztartások fogyasztása és a beruházások egyaránt érdemben hozzájárulnak, miközben a munkanélküliségi ráta csökken. Az infláció visszafogott maradhat, 2019 közepén érheti el fenntarthatóan a 3%-os inflációs célt.
Erősebb az amerikai gazdaság annál, mint amit az előzetes GDP-becslésből látni lehetett.
Habár a válságból való kilábalás hosszúra nyúlt, és Magyarország valóban nem lehet büszke régiós összevetésben a 2008 óta felmutatott teljesítményére, az utóbbi öt év összességében már nem mondhatóak gyengének. A magyar gazdaság teljesítménye a 2000-es évek első felében megegyezett a régióéval (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia), viszont 2006 és 2012 között mélyen alulmúlta a versenytársakat. A 2017-es GDP-adatok alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt öt év átlagában újra megközelítettük a régió átlagos teljesítményét. A régiós becsült növekedési potenciálok alapján úgy látszik, hogy van még tennivaló, ha szeretnénk tartani a lépést a következő években.
2035-re sorjázni fognak a térségben.
Ismét légi és tüzérségi csapást mértek a Gázai övezet középső részére.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Szerinte ez elérné a kívánt hatást.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
