Az orosz központi bank elnöke azt mondta, hogy a jegybank semmiképpen sem próbálja meg a célhoz igazítani az inflációt, mert ez megakadályozná az üzleti élet alkalmazkodását a jelenlegi helyzetben. A jegybank ugyanakkor arra számít, hogy 2024-ben az infláció visszaáll a 4 százalékra.
A Diófa Alapkezelő Benczédi Balázst kívánja vezérigazgatónak kinevezni a felügyeleti engedélyezés lezárultát és az MNB engedélyének kézhezvételét követően - derül ki az alapkezelő közleményéből.
Oroszország Ukrajna elleni inváziójára gazdasági lépésekkel reagált a világ, a szankciók egy jelentős része a pénzpiacokat célozta. Mára elég világosan látszik, hogy a globalizált pénzügyi rendszer időszakában ezek az intézkedések (sok kezdeti kritikával szemben) nagyon hatékonyak, és megmutatjuk, hogy már rövid távon jelentősen rontják az orosz gazdaság stabilitását.
A moszkvai tőzsde pénteken bejelentette, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette az euróban történő shortolást. A döntést az orosz elszámoló központ döntése alapján hozták meg.
Az orosz inváziót követő napokban soha nem látott gazdasági szankciókat vezettek be az iparilag fejlett államok Oroszország ellen. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint "történelmi pillanatokat élünk minden tekintetben" akár a geopolitikai kontextusát, akár gazdasági következményeit nézzük ennek a helyzetnek. Az alelnök szerint az év egészében a háborús állapot miatt az inflációs kockázatok növekedésére kell felkészülni. A magyar bankpiac integráns része az európai bankpiacnak, tehát azoknak a szankciós lépéseknek, amelyek néhány nagy orosz tulajdonnal rendelkező európai bank esetében történtek, vannak következményei nálunk is.
Az orosz-ukrán háborús helyzet most minden ország piacán bizonytalanságokat és találgatásokat szül. Logikus kérdés - amellett, hogy az ukrán lakosság épsége most a legfontosabb -, hogy a tőzsdei sokkok, egy esetleges menekülthullám, illetve az egyes ukrán vagy orosz export termékek árának drasztikus növekedése (gabona, energiaárak, réz, más nyersanyagok) okozhat-e kellemetlenségeket a közeljövőben a hazai ingatlanpiacon, beleértve az építőipart, az új építésű projekteket, az üzemeltetési költségeket, az ingatlanpiaci befektetési volument, és az olyan városi, közlekedési, vagy egyéb infrastukturális beruházásokat, amelyek a két keleti országgal együttműködésben indultak volna el. Sorra vesszük az egyes részpiacok helyzetét.
Egy héttel ezelőtt a közgazdászok azt feltételezték, hogy a jelzáloghitelek kamatai év végére elérik a 4%-ot átlagosan. A 30 éves fix kamatozású lakáshitel kamata jelenleg 3,92%.
Ha az orosz-ukrán helyzet rosszabbodna, akkor nagyon erős stagflációs hullám söpörne végig a világon - mondta Mohamed El-Erian, az Allianz vezető kőzgazdásza, a Cambridge-i Egyetem professzora.
Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A kereslet a végül kibocsátott mennyiség közel kétszerese volt.
Már a pandémia előtt is felmerült a kérdés, hogy vajon létezik-e egyáltalán független monetáris politika, és a kérdés mostanra még aktuálisabbá vált - vetette fel a közelmúltban tartott előadásában Király Júlia. A Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke a Bod Péter Ákos 70. születésnapja alkalmából tartott tudományos konferencián értékelte a kelet-közép-európai régió monetáris politikáit.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.
Az EKB szorosan követi az Evergrande-dal kapcsolatos eseményeket, de az ingatlanfejlesztő esetleges csődjének csak korlátozott hatása lenne az eurózónára - mondta Christine Lagarde EKB elnök pénteken a CNBC-nek.
Kockázat nélkül nincs nyereség - tartja a mondás. De miféle kockázatról is van szó a pénzügyi világban? Ennek az alapvető kérdésnek megyünk most utána a bankok szemszögéből nézve. A pénzügyi világnak ők a főszereplői, és egyben ők jelentik a legnagyobb kockázati gócpontokat is. A pénzügyi kockázatok megértése a gazdasági alapműveltséghez elengedhetetlen, ezért egy külön cikksorozatot szentelünk neki. A most következő részben a téma alapjaitól indulunk el.
Már a harmadik kamatemelésen van túl idén nyáron a magyar jegybank, a monetáris szigorítás a befektetési alapok piacán egykor legnagyobb vagyonokat kezelő pénzpiaci alapokat is visszarepítheti a befektetők térképére. A rövid hozamok már elkezdtek reagálni az MNB lépésére, és a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint, ha véget ér a tapering korszaka, a hosszabb kötvények hozamai is elérhetik végre a szuperállampapír kamatát.
A tavalyihoz képest mintha egy varázsütésre lett volna vége az idei nyárnak és kérdés nélkül köszöntött be az esős, szeles szeptember. A világ tőkepiacain viszont az időjárás változásával ellentétben továbbra is kitart a globális rali és a jellemzően uborkaszezonnak számító nyári időszakban is csak tovább emelkedett a fontosabb eszközök árfolyama. Általánosságban elmondható, hogy aki az év elején nyitott részvény, nyersanyag, vagy esetleg kriptovaluta pozíciót, az nagy valószínűséggel szép hozamot ért el a befektetésén. Ezzel szemben kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az árfolyama, közéjük tartozik az arany, és a hosszú amerikai állampapírok.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
Nem véletlenül hívják ezt az újságot Portfolio-nak: a modern portfólióelmélet ugyanis kétségtelenül az egyik leginkább meghatározó ötlet a befektetési pénzügyek világában. Kitalálója méltán Nobel-díjat is kapott azért a matematikai keretrendszerért, amit a diverzifikáció köré szőtt. De miről is szól pontosan a portfólióelmélet és mennyire lehet ezt a gyakorlati életben hasznosítani? Cikkünkben ennek eredünk utána.
Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.