A japán jegybanki döntéshozók többsége továbbra is kitart az extrém laza monetáris politika mellett, és az emelkedő infláció ellenére továbbra is az alacsony infláció kockázatait hangsúlyozzák - derül ki az áprilisi ülés jegyzőkönyvéből. Bőven kisebbségben vannak azok, akik az inflációs kockázatokra figyelmeztetnek.
Az idei év elején 13-14%-kal nőtt az átlagkereset, amely igen impozáns emelkedésnek mondható. Csakhogy a magas infláció súlyosan erodálja a fizetések vásárlóerejének növekedését, az év elején látott 8% körüli pénzromlásban pedig még nyoma sincs a háború negatív hatásának. Miután az infláció az év egészében magas lehet, így sokkal kevesebbeknek nőhet az életszínvonala, mint korábban várni lehetett. Sőt, népes lesz azoknak a tábora, akiknek csökken a reálkeresete. A minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt az alacsony keresetűek reálbére nő idén, miközben a magasabb keresetűek egy részének biztosan érdemben csökken. Egész szektorokban eshet vissza a keresetek vásárlóereje.
A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz látványosan jobban teljesített a kutatók által jelzettnél és a hírek szerint még a kormánypárti várakozásokat is felülmúlták. A következő napokban sok magyarázat meg fog jelenni, ami politikai oldalról fogta meg az újabb Fidesz-kétharmad hátterét, ám van egy régóta működő alternatív összefüggés is a háttérben.
Délután ötkor érkezik a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének új adása. A mai műsorban Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzsere beszél majd arról, hogy hány szavazatra számíthat a Fidesz a vasárnapi választásokon. Másik mai témánk az infokommunikációs szektor kihívásai lesznek, s folytatódik a háborús bűnökkel foglalkozó négyrészes sorozatunk is.
A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.
Nagyok a különbségek az idei bérmegállapodásoknál, a legtöbb helyen azonban a 10 százalékot is meghaladja az emelés mértéke - írja csütörtöki számában a Világgazdaság a legnagyobb szakszervezeti szövetségek tájékoztatására hivatkozva.
2002 óta tart a versengés a különböző hazai pártok között, hogy hány havi nyugdíjjal ígérnek és fizetnek majd többet, mint elődeik. Legújabban Orbán Viktor személyesen intézte el kőszívű pénzügyminiszterénél, hogy hozza előre a teljes 13. havi nyugdíjat a korábban ígért 2024-ről 2022-re. A közelmúltban a Portfolio még egy 14. havi nyugdíjat is fölfedezett a Mikulás-csomagban, ám ez véleményem szerint nem helytálló értelmezés. A cikkben megpróbálom elmesélni a sokhavi nyugdíjak és egyéb bónuszok húszéves történetét, nem érintve a nyugdíjrendszer egyéb kérdéseit, például a kötelező magánnyugdíj-pillért.
Júliusban is folytatódott a kiskereskedelem stagnáló trendje Magyarországon. A forgalom volumene az idén nem tud emelkedni, és így továbbra is elmarad a koronavírus-válság előtti csúcstól.
Májusban nem tudott erőre kapni a magyar kiskereskedelem, annak ellenére sem, hogy az üzleteket érintő korlátozásokat (bezárásokat) addigra már feloldották.
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
Fónagy János államtitkár az állami tulajdonú vállalatok béremeléséről szóló tárgyalásán azt javasolta, hogy vállalatonként folytassák le a bértárgyalást, mert a válság eltérően érintette az egyes vállalatokat. Fónagy elmondta, az állami vállalatoknál dolgozó 150 ezer ember munkahelye "egy pillanatig sem volt veszélyben"
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A gyors béremelkedés közepette elemzők arról írnak, hogy a keresetek számításánál a teljes munkaidősök keresetét veszik figyelembe, ami felfelé torzítja a statisztikát, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatás leginkább az átlagosnál alacsonyabb bejelentett jövedelmet biztosító szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban csökkent, illetve hogy inkább az alacsonyabb végzettségű, alacsonyabb termelékenységű munkaerő került leépítésre vagy részmunkaidős foglalkoztatásba.
Sokéves paradigmákat döntött meg a koronavírus-válság az életbiztosítások értékesítésével kapcsolatosan: már nem offline, push-termékként értékesítik őket, hanem online, pull-termékként kezdtek el funkcionálni, ami korábban elképzelhetetlen volt – mondta el Baranyai Dávid, az NN vezérigazgatója a mai közgazdász-vándorgyűlésen. A szakember arról is beszélt, hogy a biztosítója jól vette a Covid-válságot és V-alakú kilábalásra számítanak.
Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
A hazai kiskereskedelmi piacot tekintette át legújabb elemzésében a Cushman & Wakefield, melynek során az állomány és a bérleti díjak mellett az ország gazdasági helyzetének összefüggéseiben is megvizsgálta a számokat.
Tavaly is kitartott a kétszámjegyű béremelkedés Magyarországon, amit a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, valamint a soha nem látott mértékű munkaerőhiány támogatott. A bruttó átlagkereset 368 ezer forint volt, a nettó 245 ezer forinton alakult. Az idei évben is érdemben nőhetnek a keresetek, de az emelkedés mértéke kissé elmaradhat az elmúlt években tapasztalttól, miközben az infláció is magasabb lehet a 2019-esnél.