A rekordmagasságba emelkedő infláció miatt zuhan a fizetések vásárlóereje Magyarországon. A KSH friss adatai alapján ennek hatására nagymértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban már nagyobb volt az élelmiszerforgalom visszaesése éves alapon, mint a 2008-2009-es válság időszakában.
Európa-bajnok 25%-os infláció és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő 18%-os irányadó kamat mellett erősödött forintunk a 430-as eurócsúcshoz képest. A stabilizálódó forintárfolyamnak azonban irtózatos ára van, 2023-ban a GDP több mint 4%-át költhetjük kamatfizetésre, ami az oktatásra fordított költségvetési kiadásokhoz mérhető összeg.
Márciusban jelentős mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, miután a lakosságot egyre súlyosabban érinti az infláció, így számos kiadásukat kell visszafogniuk.
A magyar dolgozók 34 százalékát másodállásra kényszerítik a növekvő megélhetési költségek - idézi az RTL Híradója a Randstad munkaerő-toborzó cég legutóbbi felmérését.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Az első részben arról volt szó, hogy miközben eddig főként csak pletykaszinten beszéltünk arról, hogy a magyar kormány kiszorítaná a külföldi kiskereskedelmi láncokat a piacról, a héten ez a téma szóba került az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában is, amely új szintre emeli ezt a kérdést. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A második részben a februári kereseti statisztikákkal foglalkoztunk, amelyet ma tett közzé a KSH. Ennek érdekessége, hogy a 2022-es fegyverpénz bázishatása miatt most erősen lelassult a növekedés. Ettől a hatástól megtisztítva ugyan látszik, hogy nem tört meg a lendület, de az erőteljes reálbércsökkenés továbbra is rontja a magyarok életszínvonalát. Erről Hornyák Józsefet, lapunk makroelemzőjét kérdeztük.
Az idén az első negyedévben 1779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez a szint 18,7 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1499 forintos értéket - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary közös közleményben hétfőn az MTI-vel. Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kiemelte, hogy év elején a munkáltatók többsége számottevő béremelést hajtott végre a fizikai dolgozók körében, azonban még ez is 5-6 százalékos reálbércsökkenést jelent. Hamrák úgy véli, elképzelhető, hogy az év közepén a cégek újabb béremelésekre kényszerülnek.
Rosszul alakultak tavaly a lengyel cipő- és ruházati kiskereskedő CCC értékesítési számai, de vezérigazgatója idén kétszámjegyű forgalomnövekedésre és javuló árrésekre számít, arra hivatkozva, hogy az infláció enyhülése nagyobb vásárlóerőt eredményezhet.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
Országos átlagban több mint 7%-kal csökkent a dolgozók keresetének vásárlóereje idén januárban, miután az infláció rekordmagasságba emelkedett, amit nem tud követni a bérek növekedése. A közszférában dolgozók a nagy vesztesek között vannak.
Vlagyimir Putyin elnök törekvése az orosz fegyveres erők bővítésére tovább növeli a munkaerőhiányt, mivel az ukrajnai háborúja több százezer munkavállalót vonz a hadseregbe a gazdaság más ágazataiból - írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a januári átlagbér alakulásáról volt szó, amely bár éves összevetésben szépen nőtt, meg sem közelítette az áremelkedés mértékét, a magyarok így akkora reálbércsökkenést szenvedtek el, amit a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében a lakossági és vállalati hitelek állományáról volt szó, a pesszimista előrejelzések ellenére ugyanis a nem fizető hitelek (NPL) állománya egyáltalán nem ugrott meg 2022 végére. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio pénzügyi diviziójának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogy egy új szolgáltatás révén bevételhez juthatnak nagyvállalatok, ha rugalmasak az energia-fogyasztás terén. Erről Nemes Tamást, az E.ON Hungária Csoport üzletfejlesztési szakreferensét kérdeztük.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
Idén januárban 16,1%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amelynek hatására a bruttó bérek 528 ezer forintra nőttek. A rekordmagas infláció miatt azonban a reálbérek 7,6%-kal zuhantak egy év alatt, ezért nem meglepő, hogy zuhan a fogyasztás. Utoljára a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában láthattunk ekkora visszaesést.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Érdemben csökkent az üres álláshelyek száma a tavalyi év utolsó három hónapjában az első félévben látott rekordhoz képest. A munkaerőhiány még április és június között ért történelmi csúcsra, megközelítve a 100 ezer betöltetlen álláshelyet, a recesszió beköszöntével azonban az év végére már „csak” 83 ezer nyitott pozíció volt. Ez továbbra is feszes munkaerőpiacot jelez, ugyanakkor a munkanélküliség már emelkedett a mélyponthoz képest. A következő hónapokban várhatóan tovább csökkennek a nyitott pozíciók, miközben emelkedhet a munkanélküliség. A fordulatot a gazdasági növekedés beindulása hozhatja meg.
Jelentős mértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a KSH friss adatai szerint. Januárban akkora volt a zsugorodás, amekkorára egyetlen szakértő sem számított. A visszaesés a következő hónapokban is kitarthat a magas infláció miatt. Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy több bolt is bezárhat.
Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Elemzők szerint idén ráadásul lassabban nőhetnek a bérek, mint tavaly.
Történelmi magasságba emelkedő, közel 8 százalékos infláció mellett soha nem látott mértékben csökkentek a reálbérek Németországban tavaly. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága mindeközben a valaha mért legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, a francia út - a nyugdíjkorhatár emelése - helyett azonban a kormány inkább a bevándorlók révén oldaná meg a strukturális gondokat.
Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.
A 2023-as év legnagyobb makrogazdasági kockázata a gázár lesz, ami akkor sem biztos, hogy visszaáll a korábbi szintre, ha vége lesz a háborúnak, de ahogy az utóbbi napok árcsökkenése mutatja, az árkonszolidáció anélkül is lehetséges, ha nincs béke. Ehhez a bizonytalansághoz jön hozzá a két számjegyű infláció, a reálbércsökkenés és az erősen megkérdőjelezhető kormányzati növekedési modell. Az OXO Technologies podcastjában Oszkó Péter vendége Madár István, a Portfolio vezető elemzője volt, aki nyögvenyelős, de menedzselhető évet jövendölt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mit hozhat Oroszországnak a közel-keleti konfliktus?
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a közel-keleti háborúról.
Az Európai Bizottság üdvözölte a politikai megállapodást.
Az illikvid piacokon akár komoly kilengésekre számíthatunk.
Baj van a hitelezéssel.
Hogyan válhat Magyarország valóban függetlenné az orosz földgáztól 2027-re?
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
