A vállalatokra egyre fokozódó nyomás nehezedik, hogy növeljék tevékenységük fenntarthatóságát, miközben a magas és volatilis energiaköltségekkel is meg kell küzdeniük, de több lehetőségük is van arra, hogy e két kihívásra egyszerre feleljenek meg.
Az Európai Unió karbonsemlegességi céljai ambiciózusok, főleg az ukrán-orosz háború árnyékában, amely jelentős átalakításokat eredményezhet a fosszilis energiáról való átállásban, de akár fel is gyorsíthatja a folyamatot. Ebben nagy szerepe lehet a hidrogén-gazdaság kialakulásának, amelyben nagy lehetőséget látnak az uniós döntéshozók is, azonban egyelőre több akadály is nehezíti annak széleskörű felhasználását. Ugyanakkor az biztos, hogy a mobilitásban már évtizedes múltja van a karbonsemleges hidrogénhajtású járműveknek.
Kezd forróvá válni a talaj a magyar iparvállalatok alatt, ahogy az uniós döntéshozók egyre több eszközzel kényszerítik őket a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. Bár a 2030-as és 2050-es klímacélok még távolinak tűnhetnek, az ország egyik legnagyobb iparigáz-gyártójának és szolgáltatójának vezérigazgatója szerint elég, ha az uniós döntéshozók a következő kvóta allokációs időszakban, 2024-25-ben csökkentik az ingyenes allokációt, ami önmagában olyan áremelkedést okozna a kvótaárakban, hogy az rentábilissá tenné, a ma még piacilag kevésbé életképes zöld vagy kék hidrogén gyártást, felhasználást. Azonban ahhoz, hogy 3 év múlva át tudja állítani gyártását egy iparvállalat, ahhoz már idén el kéne kezdeni az ehhez szükséges beruházások előkészítését.
Az energetikában jelentős átalakulás zajlik, ami bár már tavaly elindult, de az utóbbi néhány hónap erre jelentősen ráerősített, de a nehézségek mellett ebben lehetőségek is rejlenek – jelentette ki előadásában Tóth András, az E.ON Hungária csoport megoldásértékesítési igazgatója a Portfolio Járműipar 2022 konferenciáján.
A CommerzVentures második, éghajlatváltozással foglalkozó fintech-jelentése szerint a nulla nettó kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében alapított fintechekbe áramló finanszírozás rekordot döntött 2021-ben.
Az európai szén-dioxid kvóta árának 2021-es elszállása miatt aktívan érdemes kezelnie az érintett cégeknek a költségeiket, be kell azokat építeniük a stratégiai tervezésbe és résen kell lenniük, hogy „felismerjék: mikor válik jövedelmezőbbé egy technológiaváltás, mint a kibocsátási egységek vásárlása” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Falguara, a Vertis vezérigazgatója. Az uniós megfelelési és önkéntes karbonpiacon nagy tapasztalattal mozgó cégcsoportnak Európában négy irodája van, köztük egy Budapesten, így tehát innen is tudják nyújtani például a cég új szolgáltatását, a Strive-ot, amely négy átfogó lépésen keresztül segít a legkülönbözőbb iparági szereplőknek abban, hogy hatékonyan csökkentsék a kibocsátásukat, elkerülve a hangzatos, de kellő tartalom nélküli greenwashing jelenséget. Az ENSZ glasgowi klímacsúcsán személyesen is részt vett cégvezér rámutatott: azért nyújtják a szolgáltatásaikat, mert hisznek abban, hogy a mostani az utolsó generáció, amely még „képes fellépni a klímavészhelyzet megoldása érdekében, így nincs vesztegetni való idő, cselekvés nélkül a környezeti károsodás visszafordíthatatlan”.
Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
A múlt héten mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely 2030-ra elérendő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. Ebben meglehetősen drasztikus átalakítások szerepelnek, többek között a benzines és dízel autók betiltása, a fűtés és a közúti közlekedés bevonása a kibocsátáskereskedelem rendszerébe, illetve a karbonvámok bevezetése. Alig telt el azonban néhány nap a bejelentés óta, de már több tagállam is jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja a javaslatcsomagot, köztük hazánk is, de Lengyelország és Franciaország sem elégedett. Leginkább azt ellenzik a politikusok, hogy a kvótakereskedelmet kiterjesszék az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is, ugyanis félő, hogy ebben az esetben a szolgáltatók a lakosságra hárítanák át a költségeket, ami így a szegényebb rétegeket sújtaná aránytalanul. Az ezzel kapcsolatos viták pedig várhatóan hosszú hónapokig is elhúzódhatnak majd.
Ma tette közzé az Európai Bizottság az úgynevezett "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza. Az EU ugyanis 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet, amihez szükséges az ambíciós szintek emelése. A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek egyelőre még azonban csak javaslatok, tehát még rengeteg vita és egyezkedés várható a következő hónapokban.
Az Európai Unió iparvállalatai 2035-ig kaphatnak ingyenesen szén-dioxid-kvótákat, de csökkentett mértékben, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az Európai Bizottság által fokozatosan bevezetni kívánt klímapolitikai reformtervezetre hivatkozva.
Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója nemrég egy borzasztóan szerethető történetnek nevezte a Mátrai Erőművet, ami erős kijelentés annak fényében, hogy a magyarországi energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának jelentős részéért felelős az erőmű, amely csak tavaly közel 43 milliárd forint veszteséget termelt. A kijelentés kapcsán beszélgettünk az MVM első emberével, aki elmondta, hogy az erőmű a keleti országrész fontos munkáltatója és kiemelt szerepe van az ellátásbiztonságban is, az elavult és átalakításra szoruló Mátrai Erőmű termelése és működése azonban nélkülözhetetlen, amellyel kapcsolatban az MVM-nek hosszú távú tervei vannak. Kóbor Györggyel többek között a létesítmény teljesítményéről és annak jövőjéről beszélgettünk, de az anyacég tőzsdére lépése is szóba került.
Az Európai Unió határain kívülről importált villamos energiára is kivetné az Európai Bizottság az új, 2023-ban bevezetendő uniós karbonvámot - derül ki a Bizottság rendelettervezetéből. Ez egyebek mellett a magyar áramimportot is érintheti, azon belül is elsősorban az Ukrajnából behozott, rendkívül karbonintenzíven megtermelt villamos energiát, amely ellátásunk jókora részét teszi ki.
Akár évi 50 milliárd forintos támogatást is igényelhet a tavaly állami tulajdonba kerülő erőműcég – írja a Népszava cikkében.
Az Európai Unió tagállamai még tavaly decemberben állapodtak meg abban, hogy szigorítani kell a 2030-as klímacélokon. Az Európai Bizottság pedig júliusban tesz majd javaslatot a jelenleg érvényben lévő szabályozás módosítására, amely konkrétabban is meghatározza majd, hogy hogyan kell elérni az új célkitűzéseket. Ez különösen annak fényében fontos, hogy attól függően, hogy a klímacélok eléréséhez milyen intézkedéseket tesz az unió, alaposan megemelkedhetnek a fűtési költségek és az üzemanyagárak is. Elképzelhető ugyanis, hogy az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kvóta kereskedelmet többek között a közúti közlekedésre és az ingatlanpiacra is, ami akár masszív áremelkedésekhez is vezethet a következő években az egyes tagállamokban. Lengyelországban például akár közel 200 százalékkal megemelkedhet a szénnel való fűtés költsége, míg Németországban és Franciaországban több mint 30 százalékkal drágulhatnak az üzemanyagok a kvótarendszer bevezetése következtében. Érdemesebb lehetne tehát a fűtés és a közúti közlekedés esetében is alternatív megoldásokat megvalósítani, derül ki a Cambridge Econometrics friss tanulmányából.
Egyre több ország fogalmaz meg komoly vállalásokat a klímasemlegesség eléréséhez, többek között a világ legnagyobb szennyezője, Kína, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is rögzíti azt, hogy milyen céldátummal és milyen lépésekkel érné el a kitűzött célokat. A törekvések egyik legfontosabb eszköze a szén-dioxid-kvóták kereskedelme lehet, amiben az EU már évek óta élen jár, Kínában idén indult el a nemzeti kibocsátás-kereskedelem, és egyre több ország alakítana ki hasonló rendszert. Azért is különösen izgalmas és aktuális a téma, mert az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett a kvóták ára, ami több szektorban tevékenykedő vállalat működését drágítja meg, a költségek emelkedése pedig végső soron mindannyiunk életére hatással van. Cikksorozatban járjuk körbe, mit érdemes tudni a kibocsátáskereskedelemről.
A klímaváltozás elleni küzdelem egyre hangsúlyosabb és népszerűbb téma, számos állam és társulás tett szigorú vállalásokat a károsanyag-kibocsátással kapcsolatban. Az ehhez használt eszközökről azonban viszonylag keveset hallani, többek között ebbe a kategóriába tartozik a szén-dioxid-kvóták kereskedelme is. Azért is különösen izgalmas ez a téma, mivel sohasem volt még ilyen drága korábban a szennyezés a vállalatok számára, és ez várhatóan még csak a kezdet. Az Európai Unió ugyanis további szigorításokat és reformokat tervez, ami miatt az egekbe emelkedhet a szén-dioxid-kvóták árfolyama.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Figyelmeztetést adott ki a WHO.
Már holnap szavazhat a szenátus.
Nemzetbiztonsági aggályokra hivatkoztak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A légvédelmet erősítik meg.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.