A szeptemberi hónap nem először a tőzsdetörténelemben esést hozott a részvénypiacokra. Ez az esés az amerikai indexekben elsősorban a technológiai behemótok számlájára írható. Vannak azonban meglehetősen erős szegmensei is a piacnak, amely részvényekbe vetett reményt az augusztus vége óta egyharmadával eső globális koronavírus fertőzési esetszámok is támogatnak.
Az OTP Alapkezelő Zrt. közgyűlése 2021. október 5-én Bánfi Attilát a Társaság Igazgatóságának tagjává, majd az Igazgatóság elnökévé választotta - derül ki a társaság közleményéből.
A brit felügyelet korábbi emberét, Verena Rosst választották az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) élére, váltva ezzel a pozícióban Steven Maijoort, aki egyébként már májusban leköszönt az Esma éléről – számol be a hírről a Reuters.
Nagy erőkkel dolgoznak a magyar alapkezelők az MNB sikerdíjas ajánlásának való megfelelésen, a jegybank pedig kőkeményen ellenőrzi is az eredményt. A Portfolio Öngondoskodás 2021 konferenciáján az MNB szakértője elárulta, hogy itthon is volt több alapkezelőnél probléma a rejtett indexkövetéssel, a sikerdíjak meghatározása kapcsán pedig kitért a tipikus hibákra, és megosztott pár jó tanácsot is a közönséggel.
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
Vadonatúj menedzsmentszemléletet és megerősödött tőkeszerkezetet eredményezett a tulajdon és az operatív irányítás átadásával járó átszervezési folyamat a Szatmári Konzervgyár Kft. és az EKO Konzervipari Kft. esetében - derült ki a Hiventures-Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021 konferencia egyik panelbeszélgetéséből.
Fundamentális reformok kellenének a befektetési alapok válságállóságának megteremtéséhez, ezzel elkerülve még egy olyan esetet, amilyet a koronvírus-válság tavaly márciusban okozott a piacokon – írja az IMF jelentésére hivatkozva a Financial Times.
Jelentős hatással voltak a koronavírus hónapjai a befektetési aktivitásra és a cégek működésére is – mondta el a Portfolio-nak Jobbágy Dénes, a Széchenyi Alapok elnök-vezérigazgatója. Voltak cégek, amelyek ki tudták használni a kínálkozó lehetőségeket, például olyan gyártási technológiákba ruháztak be, amelyekkel azonnal reagálni tudtak a kialakult piaci igényekre. Másoknak a lassulás adott alkalmat arra, hogy átgondolják startégiájukat, és egyfajta „nagytakarítást” tartsanak. Jobbágy Dénes szerint az sem véletlen, hogy a Széchenyi Alapok befektetési aktivitása az ötszörösére ugrott egy év alatt: elsősorban az új irányok hoztak komoly sikereket. Emellett kulcsszerepük volt több BÉT kibocsájtásban is: 16 hónap alatt megduplázhatták a pénzüket, akik a Széchenyi Alapok, mint vezető befektető mellett vettek részt tőzsdei tőkeemelésekben.
A tavalyi év rekord tőkebeáramlását már most meghaladta az ETF-ek piaca: augusztusig több mint 834 milliárd dollár áramlott ezekbe a tőzsdén kereskedett alapokba, több, mint a tavalyi egész éves 762 milliárd - írja a Financial Times.
Kockázat nélkül nincs nyereség - tartja a mondás. De miféle kockázatról is van szó a pénzügyi világban? Ennek az alapvető kérdésnek megyünk most utána a bankok szemszögéből nézve. A pénzügyi világnak ők a főszereplői, és egyben ők jelentik a legnagyobb kockázati gócpontokat is. A pénzügyi kockázatok megértése a gazdasági alapműveltséghez elengedhetetlen, ezért egy külön cikksorozatot szentelünk neki. A most következő részben a téma alapjaitól indulunk el.
Az elmúlt hónapokban a Kínával kapcsolatos hírek nagy része arról szólt, hogy a helyi szabályozó szervek sorra regulázzák meg a különböző ágazatokat (technológia, ingatlan, oktatás, gaming), amelynek hatására meredeken csökken ezeknek a vállalatoknak a részvényárfolyama. Ha befektetői szemmel vizsgálja valaki Kínát, akkor hamar bele fog botlani két nagyon is ellentétes álláspontba: vannak, akik bottal sem piszkálnák a kínai eszközöket, a másik oldal viszont a manapság igencsak népszerű "buy the dip" felkiáltással megveszi például a szétvert kínai technológiai cégeket, mondván, hogy ezekben a sztori fundamentális oldalról nem igazán változott, és a későbbiekben Kínának igenis nagy szüksége lesz rájuk, a szigorúbb szabályozás pedig hosszabb távon akár meg is erősítheti a kínai óriáscégeket. Melyik oldalnak van igaza, és mely cégek lehetnek a Közös Jólét nevű politikai célkitűzés nyertesei és vesztesei?
A jó piaci hangulatnak köszönhetően a magyar forintos, lakossági befektetési alapok hozama is szárnyal: a vizsgált alapok között nem ritkák a 10 vagy éppen 20%-ot meghaladó idei hozamok sem, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
Első közvállalatként 55 milliárd forint névértékű aukciót hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési kötvényprogram (NKP) keretében az MVM Zrt. szerdán. Az aukció keretében 67,6 milliárd forint összegű ajánlat érkezett a befektetők részéről, amelyből a kibocsátó 55 milliárd forint névértékű ajánlatot fogadott el. Az 1100 darab, egyenként 50 millió forint névértékű, fix kamatozású, 10 éves futamidejű, a hetedik évtől amortizálódó kötvény éves átlagos hozama 3,48 százalék, a kupon mértéke 3,25 százalék.
A tavalyihoz képest mintha egy varázsütésre lett volna vége az idei nyárnak és kérdés nélkül köszöntött be az esős, szeles szeptember. A világ tőkepiacain viszont az időjárás változásával ellentétben továbbra is kitart a globális rali és a jellemzően uborkaszezonnak számító nyári időszakban is csak tovább emelkedett a fontosabb eszközök árfolyama. Általánosságban elmondható, hogy aki az év elején nyitott részvény, nyersanyag, vagy esetleg kriptovaluta pozíciót, az nagy valószínűséggel szép hozamot ért el a befektetésén. Ezzel szemben kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az árfolyama, közéjük tartozik az arany, és a hosszú amerikai állampapírok.
Gyakorlatilag töretlenül dübörgött a globális tőkepiaci rali 2021-ben, és általánosságban elmondható, hogy a tavaly év végén megnyitott részvény-, nyersanyag- és kriptovaluta-pozíciókon szépen lehetett keresni, sőt, inkább melléfogni volt nehéz a likviditásbőségtől fűtött raliban. Összességében az látszik, hogy a különböző nyersanyagpiaci termékek voltak az idei év egyik legnagyobb nyertesei, de azért a részvényekre sem lehet panasz, hiszen például a magyar tőzsde is közel 16 százalékot emelkedett idén. Ezzel szemben kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az árfolyama, közéjük tartozik néhány mezőgazdasági nyersanyag, az arany, és a hosszú amerikai állampapírok.
Az MNB 500 ezer forintos felügyeleti bírságot szabott ki a Molra – írta a társaság rendkívüli tájékoztatásában a Budapesti Értéktőzsde zárását követően.
Júniusban 1,4%-kal, azaz 102 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon. Ami a tőzsdéket illeti a fejlett piacokon kisebb emelkedést figyelhettünk meg, a fejlődő piacokon stagnálást, a magyar börze viszont felülteljesítő volt. A devizapiacon a forint mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült - olvasható a BAMOSZ közleményében.
Az elmúlt hat és fél hónap bizonyos szempontból az utóbbi hatvan év egyik legerősebb tőzsdei időszakának mondható. Ha azt vizsgáljuk, hogy hányszor nézett be az S&P 500 index az 50 napos mozgóátlag alá, utoljára 1995-ben láttunk ilyen erős első félévet.
Megsorozták az orosz állásokat.
Alig pár példány készült belőle a háború kezdetéig.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
