Folytatódott a tavalyi menetelés a magyar részvényalapoknál, az idei első félévben a legjobban teljesítő alapok 13-23% közötti hozamot értek el, egy év alatt pedig nem ritkák a 30-40% közötti teljesítmények. Alig volt olyan forintos alap a listán, amely ne pluszban zárta volna az első félévet, a jó teljesítmény a legnagyobb alapok vagyonát is jócskán megdobta.
Tavaly számos pénzügyi szektor növekedése elmaradt az előző évekétől, de a legtöbb piacon a bővülés nem torpant meg. A háztartási előtakarékoskodási, befektetési megtakarításokból a járvány okozta bizonytalan gazdasági helyzetben sem történt kiáramlás, sőt a lakosság további eszközöket halmozott fel – áll az MNB friss biztosítási, pénztári, tőkepiaci, közvetítői kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésében. Ez évtől ismét gyorsabb növekedési ütemre válthatnak a piacok.
Hosszú idő után múlt héten először romlott el valamelyest a tőkepiaci hangulat, miután az amerikai jegybank a korábbihoz képest szigorúbb hangnemet ütött meg, magasabb inflációs várakozásokat közölt, és a vártnál egy évvel korábbra prognosztizált kamatemelést. Ezt követően beindult az esés a tőzsdéken, szinte mindent elkezdtek adni a befektetők, de azért természetesen most is voltak olyan, eszközök, amelyek jól állták a sarat, ebben a kedvezőtlenre fordult hangulatban. Megnéztük a fontosabb eszközosztályok teljesítményét a múlt heti kamatdöntéstől a hétvégéig tartó időszakban, így képet kaptunk róla, hogy a jövőben milyen piaci reakcióra lehet számítani, ha a Fed a jövőben hasonló előrejelzésekkel szolgál.
Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.
Az évek óta tartó bikapiacon természetes jelenség, hogy a társadalom egyre nagyobb része igyekszik kivenni a jó hozamokból a részét, de a professzionális vagyonkezelést az egyéni ötletek alapján tömegében nem lehet megverni – nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Oláh Márton, a Diófa Alapkezelő újdonsült vezérigazgatója. Barlai Róbert, az alapkezelő igazgatósági elnöke úgy látja, hogy a lakossági befektetési aktivitásnak mindig van egy ciklikussága, általában minden trendnek az utolsó fázisaiban lépnek be és fújják tovább a lufit, mert szentimentkövetők. Így szerinte már késő van ahhoz, hogy csukott szemmel részvényt vegyünk, és öt év múlva nézzünk rá a befektetésünkre, gyülekeznek ugyanis a felhők. A szakemberek az interjúban beszéltek arról is, miben ír történelmet jelenleg az irodapiac, miképpen befolyásolja a koronavírus az ingatlanárakat, bérleti díjakat és ezen keresztül az ingatlanalapok teljesítményét.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
A Morgan Stanley már több elemzés írt a jelenlegi részvénypiaci ciklusról, és a bank elemzői szerint jelenleg egy piaci ciklus közepén vagyunk, amely időszakra jellemző az iránykeresés a tőzsdéken. Legfrissebb anyagában a Morgan Stanley elemzője azokat a kérdésköröket feszegette, amelyekben a befektetők nem értenek egyet a bank előrejelzésével, például azzal kapcsolatban, hogy jönnie kell-e egy nagyobb korrekciónak a tőzsdéken. Az elemzőház iránymutatással szolgált azzal kapcsolatban is, hogy mely szektorok teljesíthetnek jól a következő időszakban.
Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanárlufin át, egészen dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.
A COVID-19 nyomán kialakuló válság a bankokat sokkal jobb állapotban érte, mint a 2008-as krízis. Tőkeellátottságuk a legjobb minőségű tőkeelemeket nézve is 15% körül volt az EU-ban, szemben a 2009-es 9 százalékkal. Likvid eszközeik aránya is jóval az elvárt felett volt, Magyarországon például a likviditásfedezeti ráta 150% volt (100 az elvárt), ami azóta is tovább emelkedett. A szektor és a felügyeletek összehangoltan és gyorsan cselekedtek - írja elemzésében Szalai Péter, a KPMG igazgatója.
Alaposan próbára tette a bankok kamatkockázat-kezelési tevékenységét a vírusjárvány nyomán a hazai és nemzetközi piacokon tapasztalt volatilitás. A CRD V uniós tőkekövetelmény-előírásainak átvezetése a hazai hitelintézeti törvényben ugyanakkor ez évtől a korábbinál szigorúbb előírásokat vezetett be a bankokat érintő kamatsokkok negatív hatásainak megelőzése, illetve mérséklése érdekében.
Aláírta ma a Hungaro DigiTel Kft. 75%-os tulajdonrészének megszerzéséről szóló szerződést a 4iG és a Barolomeu Investments Kft.
Nagy bejelentést tett tegnap a Varga Mihály a kriptodevizákat illető adózással kapcsolatban, hiszen a pénzügyminiszter többek között azt is bejelentette, hogy a kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítése érdekében a 26,5 százalékos jelenlegi adóteher 15 százalékra csökkenhet, ez pedig több milliárd forintot hozhat a költségvetésnek, részben az adóelkerülés csökkentése révén.
A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.
Új vezetőkkel erősíti csapatát a Biggeorge Property. A cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatója, Nagygyörgy Tibor elmondta, hogy a következő 5 éves stratégia további jelentős növekedést irányoz elő, ezért a célok elérése érdekében a csapatot új vezetőkkel erősítik meg.
Most először haladta meg Európában az ESG-nek kikiáltott ETF-ek tőkebeáramlása a többi tőzsdén kereskedett alapét. Az első negyedévében az ESG ETF-ek 25,8 milliárd dollárt gyűjtöttek Európában – számol be a hírről a Financial Times.
Továbbra is tart az ipari és logisztikai szektor erős lendülete, miközben a nagyméretű irodai tranzakciók aránya csökkent az európai befektetésekben. A teljes aktivitás több országban is a felére csökkent 2020 első negyedévéhez képest - derül ki a Colliers EMEA-régió tőkepiacairól szóló jelentéséből. Az európai mellett a CBRE a hazai befektetési környezetet mutatta be, melyből kiderül, hogy az első negyedévben kizárólag hazai vevők zártak tranzakciót.
Világszinten 5400 milliárd dollárt tett ki tavaly a háztartások extra megtakarítása, ennek a jelentős része a fejlettebb gazdaságokban, azon belül is leginkább a vagyonosabb családoknál csapódott le a Moody's friss elemzése szerint. Ennek apropóján megnéztük, hogy itthon a magyarok nettó vagyonának mekkora részét teszi ki a privátbankoknál kezelt vagyon, utóbbi növekedése mennyiben magyarázza a magyar megtakarítások emelkedését, és valóban kijelenthető-e, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része Magyarországon is a gazdagabbak kezében landolt.
Van olyan forgatókönyv, hogy egyikőjük sem nyer egyértelműen.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Úgy beszél, mintha nyert volna az államban.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
