Az amerikai tőzsdék pénteken jelentős emelkedéssel zártak, de a vezető indexek így is a negyedik egymást követő veszteséges hetüket könyvelték el, míg az európai piacokat kevésbé befolyásolta Donald Trump vámháborús fenyegetése, mivel a védelmi kiadások növelésére vonatkozó tervek miatt továbbra is optimista a hangulat. A héten a figyelem középpontjában az amerikai kiskereskedelmi forgalom és a Federal Reserve kamatdöntése áll majd, amely meghatározó lehet a piaci mozgások szempontjából. A politikai események közül kiemelkedik az Európai Tanács csúcstalálkozója, ahol versenyképességi reformokat és védelmi kiadási terveket vitatnak meg. A kérdés, hogy folytatódik-e a forint diadalmenete.
Az Európai Unió vezetői kényes egyensúlyozásra kényszerülnek a globális kereskedelmi háború fenyegetése és a saját védelmi kiadásaik növelése között. Donald Trump újabb vámokkal fenyegeti az EU-t, ezért Brüsszel kétféle stratégiát mérlegel: keményebb fellépést Kínával szemben vagy az amerikai fegyverek vásárlásáról szóló alkudozást. A hétfői uniós csúcstalálkozón ugyan a biztonságpolitikai beruházásokról folyt a hivatalos diskurzus, de a háttérben egyértelműen az amerikai szankciók elkerülése volt a fő téma. A tagállamok azonban megosztottak: míg egyesek közös uniós védelmi stratégiát sürgetnek, mások inkább üzleti megállapodásokra törekednének Washingtonnal. Az EU így továbbra is egy zavaros geopolitikai sakktábla szereplője, ahol minden lépésnek súlyos következményei lehetnek.
Az Európai Unió vezető politikusai kezdik megérteni, hogy milyen problémáktól szenved a kontinens gazdasága és maga az Unió, de a megoldások terén nincs egyetértés – írta kormyánzati forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
Megúszós uniós csúcstalálkozó ért véget csütörtökön. Az utolsó napokban már eleve minden konfliktusosabb témát kihúztak a napirendből, hogy legalább az Európai Unió csúcsvezetőiről megállapodásra jussanak, mégha teljes konszenzus nélkül is. Az elmúlt időszakban ritkán értek egy nap alatt a tárgyalások végére, még ritkábban fordult elő, hogy ne tolták volna tovább a kényes ügyeket egy újabb találkozóra. Most viszont sikerült megállapodni arról, hogy Antonio Costa lesz a Tanács új elnöke, Ursula von der Leyent jelölik egy újabb ciklusra a Bizottság élére, amiről még az Európai Parlament dönthet. Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökök ugyan lefutották a kötelező köröket, hogy megtámadják a jelölteket, és a német–francia tandem is megpróbálta kisiklatni a Stratégiai Menetrendről szóló vitát, de végül mindenki inkább haza akart menni.
Intézményi reform, a tagállami vétójogok gyengítése, az EU versenyképességének javítása és Ukrajna csatlakozása – többek között ezekről a témákról tanácskoznak majd a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcson. Előzetesen úgy tűnt, hogy az államszövetség intézményeinek csúcsvezetőiről lehet majd a legnagyobb vita, de a pozícióharc már rendeződni látszik, így Ursula von der Leyen sorsa is eldőlt a Bizottság élén. A tervezett napirend viszont pont a magyar kormánynak kényes kérdésekről szól, ami újabb konfliktusokat vetít előre.
A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
A december közepi uniós csúcson a magyar kormányfő egyedüliként vétózta meg a közös költségvetés felülvizsgálatát, mely az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást is tartalmazná. Olaf Scholz német kancellár a február 1-re összehívott rendkívüli EU-csúcstalálkozón már lezárná a vitát, de közben nyomást helyezne az eddig kevés hadisegélyt folyósító Franciaországra és Olaszországra is. Egy kompromisszumos javaslattal állt elő Orbán Viktor is, hogy egy új feltétellel megszavazza a javaslatot.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy néhány hét múlva rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak. A legfontosabb téma az uniós közös költségvetés felülvizsgálata lehet, amely egy 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt támogatást is magába foglal. Ezt a múlt héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója miatt nem tudták megszavazni a brüsszeli egyeztetésen.
Az Európai Unió országainak vezetői azon gondolkodnak, hogyan lépjenek fel azzal szemben, hogy az egész blokkon belül sokszor egyedüliként vétózza meg a közös uniós döntéseket Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Emiatt újra leporolták a jelenleg is zajló hetes cikkely szerinti eljárást, melynek végkifutása az is lehet, hogy elveszik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A retorziónak most az adhat lendületet, hogy a kormányfő egyedül ment szembe a másik 26 tagállam az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós, négyéves pénzügyi segélycsomag esetében.
Emmanuel Macron francia elnök nem érzi úgy, hogy az EU-csúcson diadalt arattak, de annak örül, hogy elindulhatnak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Bár Orbán Viktor azon lépését, hogy távolmaradásával végül nem vétózta meg az ukrajnai lépést, korrektnek tartja, de azért erősen bírálta a magyar miniszterelnököt, hogy nem szavazta meg az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatón részletesen ismertette Magyarország álláspontját a közös uniós költségvetés módosításával és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos folyamatban lévő vitáról. A Portfolio kérdésére közölte, a kormány azt sem támogatja, hogy az Európai Békekeret terhére, az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő többi tagállamot utófinanszírozzák. A kormányfő tanácsadója szerint Magyarország akkor tudja jóváhagyni a hétéves költségvetés felülvizsgálatát, ha feloldja az Európai Bizottság az összes uniós forrás kifizetését. Úgy látja, hogy ezek politikai viták, amelyekkel Brüsszel és a többi tagország zsarolja a magyar kormányt a pénzek visszatartásával.
Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Ukrajna támogatásához szükséges források egy része már benne van az uniós büdzsében, de a magyar kormány nem zárkózik el attól, hogy további finanszírozást biztosítson az EU a kijevi vezetésnek. Az ukrán csatlakozás kapcsán szigorúbb a magyar álláspont: Ukrajna még nem készült fel a folyamat elindítására – ismertette úgy, hogy ritka módon doorstep sajtótájékoztatót tartott az uniós csúcstalálkozón. Közben a Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták szerint nem szabad meghátrálni a finomított magyar kifogásoknak sem.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Természeti katasztrófa pusztít.
Az inflációs adat után nagy erősödést követett a gyengülés.
A jogállamisági jelentés szerint alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés a legtöbb vitás ügyben.
Amerikai politikusok is be lettek csapva.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
