Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idén második alkalommal hívta össze a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumát, ezúttal az Egyesült Államok által bejelentett vámintézkedésekre tekintettel kibővített formában került sor az ülésre - jelentette be.
Kiemelkedő a bankrészvények esése hétfőn, idehaza az OTP-t ütötték meg nagyon csúnyán, de régiós, illetve szélesebb körben vett európai szinten sem túl biztató most a helyzet.
Donald Trump amerikai elnök április 2-án drasztikus vámemelést jelentett be az Európai Unióból érkező autókra és ipari termékekre, ami globális gazdasági sokkot okozott. Emmanuel Macron francia elnök éles hangon bírálta az intézkedést, és befektetési stopra szólított fel az Egyesült Államokkal szemben. A piacok hevesen reagáltak az amerikai lépésre és a várható európai válaszcsapásokra: az S&P 500 indexről egyetlen nap alatt kétezer milliárd dollár füstölt el.
Donald Trump amerikai elnök minden országra kiterjedő vámtarifákat jelentett be, ami Ursula von der Leyen szerint súlyos csapást jelent a világgazdaságra. Az Európai Bizottság elnöke úgy látja, az intézkedés milliókat fog érinteni, de az EU keményen, egységesen és határozottan fog reagálni. Von der Leyen szerint még nem késő visszatérni a tárgyalásokhoz, de ha kell, Európa erős válaszlépésekkel vág majd vissza. Valamint arról is beszélt, hogy készül egy támogatási eszköz Brüsszelben, hogy a közös költségvetésből mozgósítsanak forrásokat a bajba jutott vállalkozásoknak.
Donald Trump globális vámháborút indított, az első elemzői reakciók alapján a vámok magasabbak annál, mint amire a piaci szereplők számítottak.
Donald Trump amerikai elnök átfogó új viszonossági vámok bevezetésére készül szerdán, ami alapjaiban változtathatja meg a globális kereskedelmi szabályokat, áremelkedést okozhat és várhatóan nemzetközi ellenlépéseket von maga után. Ebben a cikkünkben az amerikai elnök bejelentése előtti és utáni fejleményeket követjük nyomon, folyamatosan frissítve cikkünket. Trump bejelentéseit ebben a másik cikkünkben lehet elolvasni.
A közelgő vámemelések a gazdaságot egy olajválsághoz hasonló kínálati sokkhatásnak tehetik ki – jelentette ki Lawrence Summers, az Egyesült Államok korábbi pénzügyminisztere a Bloomberg TV-nek nyilatkozva.
Az EU gazdasági védőcsomaggal készül Donald Trump új kereskedelmi vámjaira, amelyek jelentősen érinthetik a transzatlanti kereskedelmet. Brüsszel kivár, de már dolgozik a válaszlépéseken és egy új tárgyalási kereten.
Trump 25%-os autóipari vámjai azonnali láncreakciót indítottak el az amerikai piacon, az árnövekedéstől tartó vásárlók máris megrohanták a kereskedéseket. A gyártók készletszintje és ellátási láncuk rugalmassága kulcsfontosságú a költségek csillapításában – különösen az alacsony készlettel rendelkező Toyotánál sürgető a helyzet. Az áremelkedés mellett a havi törlesztőrészletek és biztosítási díjak is nőnek, ami a fogyasztókat egyre inkább a használt autók piacára tereli.
Miközben Donald Trump április 2-án újabb vámokat jelent be – saját „felszabadítási napja” alkalmából –, az Európai Unió is mérlegeli, milyen eszközökkel válaszolhat. Tobias Gehrke, az ECFR (European Council on Foreign Relations) kutatója szerint az EU-nak több ütőkártyája van, mint gondolnánk. A szakértő a L'Expressnek részletesen feltérképezte azokat a válaszlépéseket, amelyeket Brüsszel alkalmazhat az amerikai nyomásgyakorlásra, és úgy véli: „Európa nem méri fel a saját erejét – pedig van miből gazdálkodnia.” Az EU akár a teljes amerikai chipgyártást is kiütheti egyetlen lépéssel.
Hétfő reggel ismét új történelmi csúcsot ért el az arany, miután a befektetőket egyre jobban aggasztják a tervek szerint szerdán élesedő amerikai vámok.
Még az előzetes becsléshez képest is emelkedtek az amerikai fogyasztók inflációs várakozásai és romlott a fogyasztói bizalom. A hosszú távú inflációs várakozásokban történt nagy ugrás. Elképzelhető, hogy mégsem annyira horgonyzottak a várakozások, mint ahogy azt az amerikai jegybank elnöke mondta a múltkori sajtótájékoztatóján.
A kelet-közép-európai gazdaságokat a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása sújtja, és a régió a legsebezhetőbbek közé tartozik a jelenlegi világgazdasági helyzetben. A leginkább a Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan gazdasági, kereskedelmi háborút indukáló intézkedései miatt új világrend születik: a korábbi évek, magyar gazdaságot jellemző exportvezérelt növekedési modellje kifulladóban van, miközben az új stratégiák – például az értékláncban való feljebb lépés – megvalósítása időigényes és strukturális akadályokba ütközik. Mindez pedig súlyos problémákat jelenthet Magyarországnak hosszú távon is – derül ki az Oxford Economics friss, régiós kilátásokat vizsgáló jelentéséből.
Az amerikai vámháború közvetlenül kevéssé érinti a kelet-közép-európai gazdaságokat, de a német iparra gyakorolt hatásai súlyos következményekkel járhatnak. Az amerikai biztonságpolitikai visszalépés bizonytalanságot okoz a régióban, ami a működőtőke-beáramlást is veszélyeztetheti. Kína várhatóan az európai piacra irányítja dömpingáruit, ami tovább fokozhatja az ipari versenyt. Az EU egyszerre próbál új kereskedelmi kapcsolatokat építeni és növelni stratégiai autonómiáját, miközben egyes ágazatokban protekcionistább lépéseket tesz. A Nyugat-Balkán politikai instabilitása szintén komoly gazdasági kockázatokat hordoz – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak Ioannis Gutzianas, a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (wiiw) közgazdásza.
A CNN és az SSRS legújabb felmérése szerint az amerikaiak túlnyomó többsége elégedetlen Donald Trump gazdaságpolitikájával, így első ciklusát is beleértve a valaha volt legmélyebbre süllyedt az amerikai elnök megítélése ebben a kérdésben - közölte a CNN.
Raphael Bostic, az atlantai Federal Reserve Bank elnöke szerint több hónapba is telhet, mire világossá válik, hogy Donald Trump elnök politikája és más tényezők miként befolyásolják a gazdaságot. Bostic szerint a jegybanknak addig kell szigorúnak maradnia, amíg teljes egészében nem ellenőrzik az inflációt.
Az erőltetett növekedés és a devizaleértékelés előbb-utóbb inflációt okoz - magyarázta Zsiday Viktor a Népszavának adott interjújában. A befektetési szakember részletesen beszélt a Magyarországon ismét kilátásba helyezett árstopok negatív hatásairól is, valamint a 2026-os parlamenti választás előtt várható költségvetési kiköltekezés esélyeiről.
Michael Grimes, a korábbi Morgan Stanley-s sztárbankár kerülhet az újonnan létrehozandó amerikai állami befektetési alap élére - számolt be a Reuters. A Trump elnök által bejelentett alapot a külföldi importtermékekre kivetett vámokból származó bevételekből finanszíroznák.
Donald Trump újraválasztása ismét felerősítette azt a nézőpontot, miszerint a rekordmagas külkereskedelmi deficitet csökkentenie kell az Amerikai Egyesült Államoknak, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy más gazdaságok „kihasználják” az országot. Ennek hatására Kína mellett Kanada, Mexikó és az Európai Unió vonatkozásában is a vámok megemelését lengette be. Ez egyben azt is sugallja, hogy a világ legnagyobb és egyik leginnovatívabb gazdasága egyre kevésbé versenyképes a globális piacon. De vajon mi állhat a növekvő külkereskedelmi deficit mögött? És tényleg veszít versenyképességéből az USA?
A kereskedelmi háborús környezetben szép csendben az Európai Unió és India egy közelebb kerülhet egymáshoz. Főként az elektromos járművek és a félvezetők terén állnak közel egy megállapodáshoz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezeti az új bizottsági tagokat első indiai látogatásukra, miközben Brüsszel és Új-Delhi megerősíti kapcsolatait, hogy ellensúlyozza az Egyesült Államok vámfenyegetéseit és Kína agresszív kereskedelmi gyakorlatát.
Komoly károkat szenvedett el mindkét fél.
Az oroszok még nem szólaltak meg a lezuhant gépről.
A meglévő jegyek, bérletek elérhetőek maradtak.
A Doge hozzáférhet milliók adataihoz.
Több órára leállt az internet az országban.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
