Az olasz Corriere della Sera értesülése szerint több tagállam is élne a vétójogával, amennyiben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pályázna a NATO vezetői posztjára. A sajtóhírek szerint Magyarország és Lengyelország, illetve az Egyesült Királyság sem szeretné a védelmi szövetség élén látni Von Der Leyent - írta meg az Index.
A magyar kormány kezdeményezte, hogy tárgyalják újra az Egyesült Államokkal korábban felmondott a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, de Washington nem reagált a kérésre - számolt be Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn.
Az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség törvényhozói ismételten követelték, hogy Magyarország szüntesse meg vétóját az EU és a 79 országot tömörítő blokk gazdasági és politikai kapcsolatait szabályozó Cotonoui Megállapodás utódjával szemben.
Az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás új tervezetében az Európai Unió azt fogja javasolni, hogy 1 milliárd eurót különítsenek el lőszerre, különösen 155 mm-es tüzérségi lövedékekre. Ráadásul egy olyan módszerrel, hogy a magyar kormány beleegyezése se kelljen az EU-s támogatáshoz - derül ki a Politico birtokába került dokumentumokból.
Ismét a magyar kormány akasztotta meg az Európai Unió új szankciós csomagjának elfogadását: péntekig akarják elfogadni az új büntetőintézkedéseket, de Magyarország levenné négy orosz magánszemély nevét a büntetendő személyek listájáról, mellette pedig azt sem támogatja, hogy a családtagokra is kiterjesszék a szankciókat. Az sem tetszik az Orbán Viktor vezette kabinetnek, hogy egy évre hosszabbítsák meg a már lévő korlátozásokat.
A német külügyminiszter Lisszabonban arról nyilatkozott, hogy változtatni kellene az uniós szabályokon, és el kellene kerülni, hogy egy tagállam vétójával döntéseket lehessen blokkolni - írja Reuters.
Hivatalossá vált a nagy brüsszeli csomagmegállapodás a Magyarországnak szánt EU-pénzek, illetve az Ukrajnának szánt finanszírozási csomag és a globális minimumadó ügyében, és a Tanács oldalán pénteken megjelent egyik dokumentumból kifejezetten érdekes információk derültek ki.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a december 6-i EU-s pénzügyminiszteri ülésről volt szó, ahol a hétfőn nyilvánossá vált napirendi pontok alapján elképzelhető, hogy pozitív döntés születik a magyar EU-s pénzek kérdésében, cserébe viszont a magyar kormánynak olyan ügyeket is támogatnia kell, amiket eddig határozottan ellenzett. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnapi bejelentésével foglalkoztunk, ami szerint bizonyos befektetői körök esetében felső határt szabnának a bankbetétek kamatainak, ezzel viszont keresztbe tehetnek egy népszerű, állampapírnak is. Arról, hogy melyik ez az állampapír, és milyen hatást gyakorolna az új szabályozás, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Magyarországtól eddig sem vontak meg semmilyen forrást, az Európai Bizottság vasárnapi, a jogállamisági eljárás keretében hozott döntése értelmében sem áll fent ennek a veszélye - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden. Varga Judit arról is beszélt, hogy mit gondol a magyar kormány az uniós szavazások egyhangúságának kérdéséről.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
EU-s képviselők, köztük Guy Verhofstadt is, online petíciót indítottak az "antidemokratikus vétó-politika" megállítására. Mint írják, olyan Európát akarnak, amely gyorsan megtalálja a megfelelő válaszokat a válságokra.
Furcsa információkat közölt két brit újságíró arról, hogy állítólag Magyarország egyedüliként megvétózott egy készülő uniós állásfoglalást szerdán, amiben elítélték volna a tagállamok Vlagyimir Putyin orosz elnök készülő rendeletét a gázvásárlások rubelben teljesítéséről. A Portfolio megbízható információi szerint se szerdán, se ma (pénteken) nem történt magyar vétó, ráadásul nem is egy hivatalos döntéshozó testületben vitatták meg a kérdést, így a vétó szó használata eleve értelmetlen.
Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki Magyarország 2021. április 6-i döntésével kapcsolatban, melynek értelmében az ország megvétózta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az AEGON csoport magyar leányvállalatait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét – derül ki a testület mai hírlevelének 11. híréből.
Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot, írja a Financial Times.
Két főbb okkal magyarázta meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy keddi közleményben azt, hogy miért vétózta meg az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén az uniós társasági adó magatartási kódexének módosításával kapcsolatos javaslatot.
Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke óvatosságra intett Heiko Maas német külügyminiszter hétfői, a tagállami vétó lehetőségének eltörlésére vonatkozó felvetésével kapcsolatban az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában, amire még hétfőn este Orbán Viktor magyar kormányfő is éles hangú cikkben reagált néhány órán belül.
A jelek szerint besokallt az elmúlt hetek sorozatos magyar vétóitól a német külügyminiszter, mert a mai berlini nagyköveti értekezleten szokatlanul kemény hangnemben beszélve leszögezte: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt, azaz a minden tagállam számára adott vétó lehetőségét az EU-s külpolitikai döntéshozatalban, mert ha ez így folytatódik, akkor az veszélybe sodorhatja az EU egységét.
Német források szerint a magyar kormány megvétózta az Európai Unió Kínával szembeni, a hongkongi szabadságjogok megsértése miatt tervezett közös nyilatkozatot – írja a Telex.