Az első negyedév végén tapasztalt 66,8 százalékról június végére a GDP 71,9 százalékára emelkedett az államháztartás bruttó konszolidált adóssága – derül ki az MNB hétfő reggel publikált előzetes pénzügyi számláiból. A mostaninál magasabb adósságot utoljára 2018 harmadik negyedévében láttunk, vagyis a válság máris két év izzadságos adósságcsökkentését tette semmissé. És ezzel még nincs vége, az év végére tovább emelkedhet a ráta.
A 2011 végén tapasztalt kiélezett finanszírozási helyzetet követően a lakossági állampapír-stratégia 2012-es bevezetése és az MNB Önfinanszírozási programja fordulópontot jelentett: napjainkra bebizonyosodott, hogy az államháztartás stabil finanszírozása lehetséges belső forrásokra támaszkodva is. Az állampapír-stratégia megújításának és a MÁP Plusz 2019-es megszületésének köszönhetően tovább erősödött a lakosság szerepe az államadósság finanszírozásában. Ennek eredményeként a közvetlenül lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány aránya dinamikusan növekszik, így a mutató mára hazánkban a legmagasabb az Európai Unió országai között. A koronavírus által okozott válság idején a lakossági állampapírok válságállónak bizonyultak, ami rámutatott az államadósság biztonságos, belső forrásokra támaszkodó finanszírozásának sikerére.
A lentiekben az MNB munkatársainak írását közöljük.
Amikor a koronavírus tömegesen terjedni kezdett Olaszországban, aggódva figyelte a közgazdász-társadalom a fejleményeket, mi is arról cikkeztünk, hogy egy eszkalálódó válság bizony akár az ország bedőlésével járhat, ami az egész európrojekt létjogosultságát kérdőjelezné meg. Azt szinte biztosra vettük, hogy az országnak európai segítségért kéne folyamodnia, de akkor még a rövid távú problémák sem látszottak megoldottnak. Most, a koronavírus válság kilábaló szakaszában viszont már látjuk, hogy Olaszország nem csődölt be. Sőt, mintha kissé közömbösen nyugtáznák az elemzők, hogy a válság előtt sem kicsi olasz államadósság egészen hatalmassá hízik, és a két számjegyű deficittől sem fél senki. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy mi vezetett el odáig, hogy középtávon már nem kell tartanunk az ország fenntarthatatlanságától – és azt is megvizsgáljuk, hogy ez hosszú távon is igaz-e.
Egyértelműen visszatért a magyar lakosság megtakarítási kedve a második negyedévben, úgy tűnik, sikerült magunk mögött hagyni a koronavírus-válsággal leginkább érintett március negatív hatásait. Az állampapírok, a befektetési alapok és a részvények kereslete is beindult, különösen utóbbinál látszik olyan élénk kereslet, amilyet még a 2019-es emelkedő tőkepiaci évben sem láttunk.
Argentína még próbálkozik megegyezni a hitelezőivel, de gyakorlatilag hónapok óta csődben van, a kérdés csak az, hogy ez az államcsőd rendezett vagy rendezetlen lesz-e. Az ország problémáihoz már legfeljebb a legvégén járult hozzá a koronavírus-járvány. A globális helyzet ugyanakkor egy sor másik latin-amerikai országot is veszélybe sodorhat, a szakértők szerint láthatunk még hasonló bedőléseket a gócpontnak számító régióban.
A Deutsche Bank friss előrejelzése szerint még 2021 végére sem érjük el, de még csak elérhető közelségbe sem kerül a 2019-es GDP-szint a fejlett gazdaságokban. A bank 2022-re nem tett közzé előrejelzést, és a 2021-es becslést is rengeteg bizonytalanság övezi, mindenesetre a felrajzolt növekedési pályából úgy tűnik, hogy még 2022-ben sem haladjuk meg a tavalyi kibocsátási szintet.
Virág Barnabás, a monetáris politikáért felelős alelnök a Növekedés.hu-nak adott interjújában megerősítette, hogy a 0,6%-os alapkamat alá nem tervez menni a jegybank.
Az olasz kormány egy újabb, 25 milliárd eurós összegű csomagot fogadott el szerda késő este, hogy segítse talpra állni a gazdaságot – írja a Reuters. Ez már a harmadik ösztönzőcsomag az országban. A csomag ideglenes segítséget nyújt a gazdaságnak, amíg az EU által odaítélt 200 milliárd euró meg nem érkezik.
Úgy tűnik, visszatért a magyar lakosság vásárlási kedve, legalábbis, ami a befektetéseket illeti, mivel májusban állampapírokba, befektetési alapokba és részvényekbe is jelentős pénzek áramlottak. Különösen az állampapíroknál jelenthet ez jó hírt, miután márciusban és áprilisban is jelentősebb visszaváltások voltak a koronavírus-válság közepette. A friss adatok szerint a részvényvásárlás továbbra is pörög, ami azt bizonyítja, hogy egyre többen szeretnének a részesei lenni a részvénypiaci fellendülésnek.
Bulgária és Horvátország karnyújtásnyira áll attól, hogy megkapja az engedélyt az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez történő csatlakozáshoz - írja az MTI. A két ország nagyrészt teljesíti az egyéb konvergencia feltételeket, ezért vélhetően a két éves "próbaidő" nem fog sokkal tovább tartani a minimumnál.
Minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki idén júniusban a magyar központi költségvetésben, 785,5 milliárd forintos, és mivel a megelőző hónapokban is masszív deficitről számolt be a Pénzügyminisztérium a koronavírus-válság hatására, így a félév végére már ötször akkora a deficit, 1837 milliárd forint, mint amit eredetileg a kormány az egész évre tervezett. Azóta persze már a tárca előrejelzése is jócskán változott, májusban 1890 milliárdos éves hiányt vázoltak. Az, hogy június végéig összesen 520 milliárd forintot költött a kormány a járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzésekre, jól mutatja, hogy tényleg felső korlát nélkül megy a költekezés a járvány időszakában.
Rövidesen megáll a gazdasági visszaesés Németországban, és legkésőbb októbertől ismét elindul a növekedés - mondta a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy vasárnapi lapinterjúban.
A kormány a jövő évi költségvetéssel egyszerre kívánja fenntartani a koronavírus-járvány elleni védekezési készültséget és minden erővel segíteni a gazdasági növekedést - mondta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.
Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60%-ban teljesült az első félévben – jelentette az Államadósságkezelő Központ (ÁKK.) A jó eredmény elsősorban a devizakötvény-kibocsátásoknak köszönhető. A teljesülés alapján az állam finanszírozása rendben zajlik, ám bizonytalanságot jelenthet, hogy az idei makrogazdasági pálya nagyon bizonytalan, így a költségvetés várható (kétszer már megemelt) finanszírozási igénye sem látható pontosan előre.
Újabb pótköltségvetést fogadott el a német szövetségi parlament (Bundestag) a koronavírus-járvány miatt, a csütörtökön megszavazott büdzsé az eddigi rekordot nagyságrendekkel meghaladó, 217,8 milliárd eurós (76,3 ezer milliárd forint) hiánnyal számol.
Az 5 és a 10 éves kötvényből is a meghirdetettnél jóval nagyobb mennyiséget fogadott el az ÁKK a ma délelőtti aukciókon, míg az átlaghozamok vegyesen alakultak az előző forrásbevonásokhoz képest.
Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország vezet az EU-ban: a magyarok kezében van a legtöbb államadósság, ebben már Máltát is magunk mögé utasítjuk.
A tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdaságait is komolyan megterheli az idén a koronavírus-járvány, a régióban azonban az év második felétől már fellendülés, jövőre lendületes növekedés várható - áll a Fitch Ratings pénteken Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében.
A magyar állam befektetői találkozók megszervezésével bízta meg a Daiwa, a Nomura és az SMBC Nikko bankházakat, amelyek potenciálisan egy japán jenben történő zöld kötvénykibocsátást célozhatnak meg – közölte a Reuters kötvénypiaci információs szolgáltatója, az IFR.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Donald Tusk felszólította a lengyel gazdákat, hogy távozzanak az ukrán határról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
