Parragh László MKIK-elnök előadása után Varga Mihály beszélt az eseményen. A pénzügyminiszter mérsékelte a múlt évi gazdasági visszaesésre vonatkozó előrejelzését (6,4-6,5%-ról 5-6% közé), illetve felvázolta, milyen tempóban élénkülhet az idén a magyar gazdaság.
A gazdaság hosszú távú növekedése leginkább két dologtól függ. Az egyik a rendelkezésre álló munka, a másik meg a tőke. Persze a kettő mágikus kapcsolatából és felhasználásából létrejövő termelékenység is fontos. A Covid-válság pedig mindenre hatással lehet, főleg ott, ahogy kifejezetten nagy a járvány.
Számos magasztaló írást és videót találni Lewis Hamilton, Forma1-es versenyző legnagyobb pillanatairól, de a hazai szakirodalomban annál kevesebbet lehet olvasni az Európai Unió Hamilton Pillanataként emlegetett közös kötvény kibocsátásáról.
A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.
A nemzetközileg meghatározó pénzügyi intézmények szemléletében gyökeres fordulat ált be 2008 és 2020 között, két súlyos világgazdasági válságkezelésének tapasztalatainak következtében. Az egy évtizeddel ezelőtti stabilitásra törekvő és a monetáris és fiskális kockázatokat mérséklő javaslatok a 2020-as Covid-19 válság kezelése során már fel sem merültek. Helyette a vezető közgazdászok az élénkítés és az aktivizmus fontosságáról beszélnek manapság, melyet az NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közgazdászai szemléltetnek.
Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.
Tavaly november végén a GDP 44,4 százalékára nőtt a román államadósság a 2019 végén jegyzett 35,3 százalékról - közölte csütörtökön a román pénzügyminisztérium. Ma egyébként Gulyás Gergely magyar tárcavezető is éppen beszélt az adósságrátáról: elmondása szerint idehaza tavaly év végén 80% feletti lehetett a ráta, ami 18%-pont körüli, tehát a románnál sokkal nagyobb mértékű emelkedést jelentene.
A várhatóan újból beinduló gazdasági növekedés és a gyorsuló tőkebeáramlás környezetében az idén a tavalyinál jobb hitelpiaci kondíciókra számíthat a globális feltörekvő térség, de továbbra is nagyon bizonytalan, hogy a koronavírus-járvány milyen gazdasági hatásokat hagy maga után - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban bemutatott átfogó tanulmányában.
Janet Yellen, a megválasztott demokrata elnök jelöltje a pénzügyminiszteri posztra arra kérte a kongresszust, hogy tegyenek további lépéseket a koronavírus okozta recesszió elleni harcban, mert a vártnál hosszabb és mélyebb visszaesés túl veszélyes ahhoz, hogy most vonja meg az állam a támogatást.
Tavaly év végén a 81 százalékos szint fölé érhetett a magyar államadósság GDP-arányos értéke, ami meghaladja még a 2008-2009-es pénzügyi válságot követően látott adósságszintet. A koronavírus-járvány az adósság elleni harcot is elintézte, és nem csak egyetlen évre.
Egy kiszivárgott előrejelzés szerint az olasz állam adóssága a háború utáni új rekordszintre, a bruttó hazai kibocsátás (GDP) 158,5% -ára emelkedik ebben az évben, meghaladva a szeptemberben kitűzött 155,6% -os célt. A friss prognózist egy kormányzati forrás árulta el a Reuters hírügynökségnek.
Az előzetesen közölt 73,8 százalékkal szemben 74,3 százalék volt az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP arányában – derül ki a csütörtökön megjelent részletes pénzügyi számlákból. Ezzel az év végére jó úton járunk a 80 százalék körüli adósságráta felé, ami 2014 óta a legmagasabb lenne.
Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány. Ehhez az is hozzájárul, hogy kifejezetten erősen tartalékolt az állam, vagyis a 2021-es év sokkal könnyebbnek ígérkezik, és ismét csökkenhet az adósságunk.
Franciaország államadóssága tovább nőtt a harmadik negyedévben, miután a második negyedévben rekordszintű emelkedést jegyeztek fel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban megnövekedett állami kiadások miatt.
A koronavírus-válság és az EU 2021-2027-es költségvetése és mentőcsomagja körüli vétóvita háttérbe szorított egy hosszú távon legalább annyira jelentős döntést, amely hosszú vita végére tehet pontot: Olaszország is beadta a derekát az ESM reformja körüli vitában és a jövő januári aláírás után megindulhat a módosított szerződés ratifikációs folyamata. Ezzel az eurozóna stabilitása jelentősen megnő.
Japán 80 tonna aranyat adott el egy másik kormányzati szervnek, hogy ezzel finanszírozza a koronavírus miatt hozott hatalmas költségvetési kiadásait - írja a Reuters kormányzati forrásokra hivatkozva.
A koronavírus elleni vakcina után gyorsan normalizálódhat az aktivitás, a gazdasági válság akkor ér majd véget, amikor beoltják a lakosságot - mondta Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, gazdaságpolitikai főtanácsadó a Mandinernek adott interjújában. Nagy szerint viszont a második hullám és az azzal érkező korlátozások miatt csak 2021 második negyedévében kezdődhet meg az újraindulás. Idén 6%-os visszaesésre, jövőre 4%-os növekedésre számít.
Cikkem a Covid-válságról, valamint a címben szereplő három dolog közötti közgazdasági összefüggésekről szól. Nem a politikáról. Nem Magyarországról. Vagy csak egy kicsit róla...
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
Facebookon tett közzé videót.
Közel két hét telt el a támadás óta.
Megjelent a „klímafláció”.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
