Azzal, hogy egyre több megbetegedést regisztrálnak a koronavírus miatt nemcsak Kínában, hanem Kínán kívül is, felerősödött a befektetők félelme, ez pedig meglátszott a tengerentúli tőzsdék teljesítményén is.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük. Az első, amely a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatta be, itt olvasható. A második rész a magyar indexeket, illetve az új HMAX Indexet mutatja be.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük, az első a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatja be.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg? A kérdésben rejlő félreértés abból ered, hogy azt gondoljuk, mindig van egy nyertes a piacon: ha valaki rosszul jár egy ügylettel, akkor azon a másik biztosan nyer. De a valóság ennél bonyolultabb. Amikor a piac egésze mozdul és drámaian lezuhannak az árak, akkor bizony vagyonok égnek el. Az az érték, amiről azt gondoltuk, hogy a miénk, egyszerűen eltűnik, senki sem szerzi meg. A piaci mozgások olyan sajátossága ez, ami kifejezetten a válságok során látványos, és az ebből eredő vagyonhatás ilyenkor jár csak igazán kellemetlen gazdasági követkeményekkel. Ez a jelenség több összeesküvés-elméletet is szült már, ezért az alábbi cikkben megpróbáljuk tisztázni, pontosan mi is történik ilyenkor.
2020 első felében jön az amerikai 20 éves államkötvény, amelyről bővebb információkat a pénzügyminisztérium február elején mond majd el – számol be a hírről a MarketWatch.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.
Idén eddig a részvényalapok mentek a legnagyobbat a befektetési alapok között, aki orosz vagy nemzetközi részvényalapba fektetett, akár 30-40%-ot is kereshetett a pénzén. Megkérdeztük a legjobban teljesítő alapok portfóliómenedzsereit, minek tudható be a jó teljesítmény, hogy látják a piaci folyamatokat és a közeljövőt most, hogy itt a szuperállampapír. Van, aki szerint nincs még egy olyan ország, ahol az államcsőd kockázati szintjéhez képest ilyen magas hozamot tud a lakosság elérni az államkötvényekkel, mint nálunk. A Hold, az OTP és az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzserei elárulták azt is, mibe érdemes fektetni jövőre.
Gyenge évet vár 2020-ra Bill Gross, a Pimco alapítója, a részvény- illetve kötvénypiacokon. Elmondása szerint a monetáris és fiskális élénkítő csomagok hatásai addigra alábbhagynak és újra nehéz lesz nyereséget realizálni – írja a Financial Times.
A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) friss tanulmánya szerint a világ adóssága 7500 milliárd dollárral nőtt az év első felében, ennek nagy részéért pedig az USA és Kína a felelős – számol be a hírről a CNBC.
Fordulatot láthatunk a piac által kiemelten figyelt amerikai hozamgörbe alakulásában. A sokak által recessziós előrejelzőnek tartott negatív meredekségű hozamgörbe eltűnt, és az augusztusi mélypontja után a hosszú és a rövid távú állampapírhozamok különbsége újra pozitív tartományba ugrott. A 3 hónapos kincstárjegyek és a 10 éves államkötvények közötti különbség csütörtökön elérte 0,368 pontos értéket, miután a hosszú lejáratú államkötvények hozama emelkedni tudott. A piacok bizakodása a kereskedelmi háborúval kapcsolatos növekvő optimizmusra vezehető vissza, de javította a hangulatot a Fed három kamatvágása is, amely élénkítheti a gazdaságot.
A recesszió-előrejelző indikátor, a fordított hozamgörbe már májusban bejelzett, viszont eddig még voltak kételyek arról, hogy vajon érdemes-e már recesszióval számolni. Most viszont a Duke Egyetem professzora, a fordított hozamgörbe indikátorának megalkotója figyelmzetet: ideje felkészülni egy válságra.
A befektetett tőke 98,1%-át vesztették el dél-koreai befektetők egy olyan derivatív terméknek köszönhetően, amely a német 10 éves államkötvény kamatához van kötve – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Apple az egyik legnagyobb készpénzállománnyal rendelkező vállalat a világon, mégis kövénykibocsátásra adta a fejét, és már nem először. Ez nem annyira meglepő, ha megnézzük, hogy a jelenlegi hozamkörnyezetben milyen olcsón tudnak pénzhez jutni a jó hitelminősítésű cégek.
A meghirdetett mennyiségnél 15 milliárd forinttal alacsonyabb összegben, 40 milliárd forintért értékesített 10 és 15 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Ezekben a percekben először fordult elő 2007, illetve 2008 óta, hogy a 10 éves amerikai és brit államkötvény hozama a 2 éves hozam alá bukott, azaz inverzzé vált a két hozamgörbe.
A feltörekvő piacok egyik legnagyobb szakértője és Magyarország egykori megmentőjének aposztrofált befektetési guru, Michael Hasenstab kötvényalapjai egyetlen nap leforgása alatt 1,8 milliárd dollárt vesztettek, az ok pedig egyértelműen Argentína - számol be a hírről a Financial Times.