A meghirdetett mennyiségnél 12 milliárd forinttal nagyobb összegben, 57 milliárd forintért értékesített 3, 5 és 10 éves lejáratú államkötvényeket csütörtöki aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Rekord mértékű, 10,5 milliárd dollárt öntöttek a befektetők bóvli kötvényeket tartó befektetési alapokba a szerdával záruló egy hétben, ebben nagy szerepe volt a Fed kijelentésének is, ami megoldotta a piacon pár hete még komoly problémát jelentő likviditáshiányt.
Ausztria elutasítja azt a javaslatot, hogy a koronavírus-járvány által okozott károkat enyhítő intézkedéseket kötvénykibocsátással finanszírozzák, mivel véleménye szerint az csak egy újabb szuverén adósságválsághoz vezetne, ráadásul az Európai Stabilitási Mechanizmus elég forrással rendelkezik.
Nem módosított az irányadó kamaton a Bank of England, rekordalacsony szinten tartva azt. Az eszközvásárlási program összegét egyelőre szintén nem növelték, kilátásba helyezték azonban a kiterjesztését, ha az szükséges lesz.
Az egy dolog, mit műveltek a részvénypiacok az utóbbi napokban, a kötvénypiacok viszont gyakorlatilag befagytak a koronavírus miatti pánikhangulatban. Múlt héten a vevők, most pedig az eladók hiányoznak a piacról, a kötvénypiaci árjegyzők pedig pont azt nem csinálják nagyon, ami a dolguk lenne: árat jegyezni. Mostani cikkünkben árjegyzőket és alapkezelőket kérdeztünk meg arról, mit látnak a kötvénypiacokon és hogyan élik meg a mostani eseményeket.
A koronavírus terjedése okozta volatilis piaci időszakban rekord összegű pénzek távoztak a befektetési alapokból világszerte. A kötvényalapok, illetve azok az ETF-ek, amelyek kötvényekbe fektetnek, 109 milliárd dolláros tőkekivonást szenvedtek el a szerdával záruló egy hétben. Különösen sok pénzt vesztettek a bóvli kötvényekbe és vállalati kötvényekbe fektető alapok – írja a Financial Times.
A drámai szerdai eurózónás kötvényhozam emelkedés láttán éjjel egy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be az Európai Központi Bank, amelynek hatására csütörtök délelőtt hatalmasat estek az eurózónás periféria államok kötvényhozamai, különösen az olasz papírok hozamai.
Szerda éjjel jelentette be a Fed, hogy az amerikai pénzügyi piacok további stabilizálása érdekében a pénzpiaci alapoknak is segítséget nyújt – számol be a hírről a Bloomberg és a MarketWatch.
Annyira alacsonyra csökkent az eurózóna kötvénypiacain a likviditás, hogy nehéz egyszerűen árakat kapni az üzletkötéshez, ez pedig tovább fokozza az egyébként is rendkívüli mozgásokat: az olasz, spanyol, portugál, görög 10 éves hozamok hatalmas mértékben emelkednek ma is az eladási hullámban.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a gyenge kereslet és a megugró hozamok miatt nem értékesített 10 és 20 éves lejáratú államkötvényeket a mai aukciókon, 5 éves államkövényeket pedig a meghirdetett mennyiségnél 3 milliárd forinttal kisebb összegben, 17 milliárd forintért adott el. Ezzel párhuzamosan az ÁKK bejelentette, hogy a jövő hétre meghirdetett kötvénycsere aukcióit lefújja a piaci volatilitásra hivatkozva.
Argentínának államadósság-megújítási problémákkal kell szembenéznie, miután hamarosan lejárnak a kötvényei, és a nemzetközi tartalékokból sem tudja finanszírozni a lejáró összeget. A gazdasági miniszter szerint jelentős engedményeket kell kapnia az országnak – a kamatfizetést például pár évig nem tudják teljesíteni, a fiskális szigort viszont nem fogadják el.
A múlt pénteki, eleve történelmi mélypontot jelentő 0,76%-hoz képest ma reggelre 0,39%-ra, azaz csaknem felére zuhant a 10 éves amerikai államkötvény hozama, a 30 éves pedig 1,2%-ról 0,7%-ra, ami jól mutatja, hogy milyen pánikszerű tőkemenekítés zajlik ezekben az órákban a biztonságosnak hitt eszközökbe. Az olajár a szaúdiak árháborúja miatt gyakorlatilag összeomlott ma reggelre (-30%), a részvényindexek pedig szabadesésben járnak.
Hatalmasat ralizott az arany a tegnapi nem mindennapi rendkívüli kamatcsökkentést követően, az amerikai jegybank 2008-ban csinált ilyet utoljára, melyet követően megduplázódott az arany ára pár éven belül.
Azzal, hogy egyre több megbetegedést regisztrálnak a koronavírus miatt nemcsak Kínában, hanem Kínán kívül is, felerősödött a befektetők félelme, ez pedig meglátszott a tengerentúli tőzsdék teljesítményén is.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük. Az első, amely a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatta be, itt olvasható. A második rész a magyar indexeket, illetve az új HMAX Indexet mutatja be.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük, az első a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatja be.
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg? A kérdésben rejlő félreértés abból ered, hogy azt gondoljuk, mindig van egy nyertes a piacon: ha valaki rosszul jár egy ügylettel, akkor azon a másik biztosan nyer. De a valóság ennél bonyolultabb. Amikor a piac egésze mozdul és drámaian lezuhannak az árak, akkor bizony vagyonok égnek el. Az az érték, amiről azt gondoltuk, hogy a miénk, egyszerűen eltűnik, senki sem szerzi meg. A piaci mozgások olyan sajátossága ez, ami kifejezetten a válságok során látványos, és az ebből eredő vagyonhatás ilyenkor jár csak igazán kellemetlen gazdasági követkeményekkel. Ez a jelenség több összeesküvés-elméletet is szült már, ezért az alábbi cikkben megpróbáljuk tisztázni, pontosan mi is történik ilyenkor.
2020 első felében jön az amerikai 20 éves államkötvény, amelyről bővebb információkat a pénzügyminisztérium február elején mond majd el – számol be a hírről a MarketWatch.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.