A román energiapiaci szabályozó hatóság (ANRE) együttesen több mint 537 millió lejes (40,8 milliárd forint) bírságot szabott ki négy áramkereskedő cégre a nagybani piac tiltott manipulálása miatt - jelentette be a hatóság pénteken.
A 2023-as 180-240 forint/kWh körüli árszint után tavaly év végén már "csak" 65-70 forint körüli árszinten tudtak az idei évre fixált áras áramvásárlási szerződéseket kötni a magyarországi vállalkozások, de a kis fogyasztású cégeknél ez inkább 90 forint körül lehetett, mert ők még mindig relatív hátrányban vannak az energiabeszerzéseknél – derül ki a 24.hu körképéből. A céges energiabeszerzési szerződések jellemző gyakorlatairól, a tendenciákról, lehetőségekről részletesen szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni.
Egy tavaly őszi nap kora reggelén dán áramkereskedők jelentős pénzt kereshettek a magyar áramtőzsdén (HUPX) többmillió eurós pozíciókat nyitva a köd miatt, ami a vártnál kisebb naperőművi áramtermelés miatt néhány percre megugrasztotta az árakat – ezt azok a névtelen források mesélték el Javier Blasnak, akiknek a számítógépei megkötötték az ügyleteket az algoritmus alapú kereskedés során.
Az Európai Unió pénzügyi támogatását kérte Szijjártó Péter ahhoz a projekthez, amelynek keretében közép-európai regionális áramtőzsdét hoz létre Magyarország Szerbiával és Szlovéniával együtt még az idei első félévben.
A globális határidős árampiaci termékekben 36%-os, ezen belül az európai termékekben 55%-os, forgalomnövekedés volt 2023-ban a megelőző nehéz év után Európa vezető áramtőzsdéjén, az EEX-en, közölte az éves összesítést a tőzsde. A globális határidős és spot gázpiaci kontraktusok volumene 9%-kal, ezen belül az európai termékeké 28%-kal nőtt.
Megkezdheti működését Szlovénia, Szerbia és Magyarország közös áramtőzsdéje 2024 első felében. A szlovén, szerb és magyar vállalati-szakmai döntések megszülettek, a kormányzati jóváhagyások vannak hátra - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Budapesti székhelyű lesz az a holding, amelybe a magyar, a szerb és a szlovén áramtőzsdét integrálják, és a közös regionális áramtőzsde már 2024-ben megkezdi működését – többek között ezeket is tartalmazza az Energiaügyi Minisztérium csütörtöki közleménye, amelyet a tegnap éjjel megjelent kormányhatározat alapján adtak ki.
A MAVIR Zrt.-től egy új holding társasághoz kerül a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt., és várhatóan 2025-től ez a holding társaság „egyedüli részvényesként tulajdonolja a szerb, a szlovén és a magyar áramtőzsdét” – derült ki egy friss kormányhatározatból. Frissítés! Délután kiadott egy közleményt az új terv kapcsán az Energiaügyi Minisztérium, amiből további újdonságok is kiderültek.
A naperőművek folytatódó terjedése miatt egyre nagyobb rugalmasságra van szükség a villamosenergia-rendszerben, és a flexibilitást számos, többé-kevésbé költséges módon lehet is növelni, ebből következően azonban nincsen egyetlen, minden kérdésre választ adó eszköz, amelytől a probléma gyors megoldását várhatnánk. Az érintettek közötti együttműködés fokozása alapvető fontosságú a rugalmasság fokozásához, nem csak a villamosenergia-rendszeren belül, de a villamosenergia- és a földgázrendszer között is - derült ki a Portfolio Energy Investment Forum a napenergia magyarországi előretörése és a hálózat rugalmassága kihívásait körüljáró szekciójában. Arról is szó esett a blokkban, hogy hogyan függ össze az energiaellátás és az energiadiplomácia Magyarországon, illetve hogy mivel bővíthető hazánk mozgástere az ellátásbiztonság területén.
A földgázvezetékek két éven belüli összekötéséről és szoros atomenergetikai együttműködésről írt alá megegyezést Magyarország és Szlovénia - jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
Újabb iparági konzultációs kör indult szeptember 26-án a hálózati villamosenergia-tárolók telepítését és működtetését energiapiaci szereplők számára támogató, eredetileg 2023 első negyedévében kiírni tervezett pályázati konstrukcióról. Bár a konkrét paraméterek továbbra is alakulóban vannak, az utóbbi napokban-hetekben lényeges változások történtek a szabályozási környezetben, amelyek már az új támogatási rendszer bevezetését készítik elő.
Közel kétéves szünet után ismét az iparvállalatoknak kell finanszírozniuk a hazai zöldáramtermelés-támogatási rendszert, miután a villamosenergia-piaci referenciaár az energiaválság előtti helyzetnek megfelelően megint a támogatott átvételi ár alatt áll.
A bledi stratégiai fórumra Szlovéniába látogató Szijjártó Péter azt jelentette be kedden délután Facebook-oldalán, hogy véglegesítették szlovén kollégájával az energia terén történő együttműködési megállapodást, amely értelmében zöld jelzést kapott a magyar-szlovén földgáz interkonnektor építése. Azt is jelezte a külgazdasági és külügyminiszter, hogy a jövő év elején létrejöhet a magyar-szerb-szlovén regionális áramtőzsde is, illetve egy másik posztban azt jelezte, hogy tárgyalt bolgár kollégájával, akinek köszönetet mondott a Török Áramlat megfelelő üzemeltetéséért, illetve azért, hogy Bulgárián keresztül tudunk zavartalanul hozzájutni a Paksi Atomerőmű orosz fűtőelemeihez.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
Miután a május közepén beköszöntött esős, hűvösebb időben sok háztartásban még fűtöttek, a hónap második felében érkező nyárias kánikula miatt szinte egyik napról a másikra megjelent a hűtési igény is, ezzel lényegében elindítva a 2023-as klímaszezont. A légkondicionálókat egyelőre vélhetően még csak azok kapcsolják be, akik az átlagnál rosszabbul viselik a meleget, de a nyár folyamán biztosan lesznek olyan időszakok, amikor a klímaberendezések tömegesen állnak majd termelésbe itthon és Európában is. Ez pedig magasabb villanyszámlákat és az áramárak emelkedését is eredményezheti.
A tavalyi energiaválság miatt drasztikusan megváltoztak az energiabeszerzési lehetőségek, illetve a fizetési feltételek, és jogi szempontból az igazi kihívást az jelentette, amikor a kereskedők a már megkötött energiaellátási szerződések teljes „üzleti” feltételrendszerét újra kívánták tárgyalni az árazástól kezdve a termékeken keresztül egészen a fizetési feltételekig – mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Légrádi Gergely és Hanis Dávid. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédei szerint nagyon fontos kérdés, hogy a kereskedő magatartását, fellépését lehetett-e - akár előzetes - szerződésszegésként értelmezni, hiszen a kedvezőtlen piaci változásokra való hivatkozás önmagában, erre vonatkozó szerződéses rendelkezés nélkül, nem jogosítja fel az érintett felet a szerződéstől való eltérésre. Olyan kényes egyensúlyozást igénylő kérdésekre is kitértek, hogy vajon hol húzódik a határ a jelentős kedvezőtlen változás és a vis maior esetek között, illetve hogyan lehet összehangolni a szerződéses szabadság kérdését az egész energiaszektort átható, eltérést nem engedő közjogi szabályokkal. Szó esett arról is az interjúban, hogy a vállalati ügyfelek részéről az utóbbi időben jelentősen megélénkült a PPA konstrukciók iránti igény.
A gázárfixálás után megvannak az áramár fixálás részletei is az állami-intézményi körben, és a Portfolio kalkulációi szerint 158,8 euró/megawattórás, azaz 60,43 forint/kilowattórás ár körül sikerülhetett a fixálás. Ez egész kedvező árszintnek mondható az elmúlt egy év olykor egészen extrém, 200-300 forint feletti áraihoz képest, és így az állami költségvetés, illetve az érintett cégek működése szempontjából is nyilván nagy fellélegzés lehet miatta, hiszen a piaci árcsökkenést sikerült jól kihasználni. A pontos árfixálási adatot kívülről lehetetlen kiszámítani, mert azt csak az áramszolgáltatók tudják megtenni a pontos szerződéses részletek ismeretében. A fixált áras áramvásárlás témájáról, illetve az energiabeszerzés különböző gyakorlati és jogi kereteiről részletesen szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, amelyen többek között az MVM illetékesei is részt vesznek. További részletek itt, jelentkezni pedig itt lehet.
Jelentősen emelkedtek januártól a hazai megújulóenergia-erőművek által termelt villamos energiára vonatkozó kötelező átvételi árak, miután az átvételi ár évente az előző évi inflációtól függően módosul. Az érintett megújulóenergia-termelők bevételei nőnek, de a fogyasztók nem sokat fognak érzékelni a változásból, noha a piaci áramár és a kötelező átvételi tarifa különbözetének csökkenése azt is jelenti, hogy ebből az irányból kevesebb forrás folyhat be a rezsicsökkentés fenntartására.
A 23 ezer ügyfélből mintegy 2-3 ezer szembesül azzal, hogy a fix áras, határozatlan idejű szerződése idén év végével megszűnik és januártól csak napi spotpiaci áramár mellett tudjuk ellátni – jelezte a 24.hu-nak Fejes Tibor. A piacon ez lehet most a jellemző gyakorlat a nagyokú bizonytalanság miatt.
Több mint 100 milliárd forintos EU-s pályázati támogatással valósulhatnak meg fejlesztések a magyar villamosenergia-rendszerben a napelemes rendszerek integrációjának elősegítésére érdekében.
Nagy mennyiségű fegyver indult volna útnak Szíriából.
Sokkal többen halnak meg, mint kellene.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
