Eleged van a magyar bérekből? - Az országod tehet róla

1 2 ›

Az írás a hazai bérek színvonaláról kialakult vitához szól hozzá. Az előzmények itt olvashatók:

Nemcsak a magyar politikai életből hallunk olyan szlogeneket, hogy "európai munkáért - európai béreket", vagy olyat, hogy "ne csak az áraink, a fizetésünk is legyen európai", hanem a legtöbb sarki kocsmában is szó van erről. Az alacsony fizetések témája kis túlzással a kesergő magyarok egyik kedvence, ami feltehetően az olyan társadalmi jelenségeknek is táptalajt szolgáltat, mint a kivándorlás.

Mert hát ugye kint sokkal jobban lehet keresni ugyanazzal a munkával, nem?

A rövid és tényekkel alátámasztott válaszunk az, hogy igen, hamarosan megnézzük azt is, hogy pontosan mennyivel. Ezzel viszont azt hiszem, hogy még nem leptünk igazán meg senkit. A Portfolio-nál otthonra talált vitának a kulcskérdése ugyanis a körül forgott, hogy ezt mi magyarázza, illetve mennyire "rendben levő", hogy ez így van.

Az alábbi írás két csatornán kíván hozzájárulni a diskurzushoz, először is tisztába teszi a különbségeket, majd megnézi, hogy az eddig felmerült magyarázatok mire nem adnak kielégítő választ.

Mégis mekkora a bérfeszültség?

Máig nagyon kusza képe van a magyar közéletnek arról, hogy pontosan mekkora bérfeszültség is van Magyarország és Nyugat-Európa között. Nem ritkán hallunk olyat, hogy Ausztriában bezzeg a gyári munkás is a tízszeresét keresi az itthoni orvosnak, a túlzások pedig nagyon mély gyökereket vertek a gondolkodásunkban. Márpedig mérhető dolgokról van szó, teljesen elfogadható módszer van rá, hogy megmondjuk, egy átlagosnak számító osztrák mennyivel keres többet, illetve hányszor él jobban egy magyarnál.

Elterjedt egy olyan tévképzet az utóbbi időben, amely szerint valójában itthon is olyan árak vannak, mint nyugaton. "De hát milyen olcsó kint is egy laptop, vagy egy autó, meg amúgy a Tesco is hasonló" - hangzik el sokszor az érv. Érdemes megérteni, hogy azon termékek, amik részt vesznek a globális kereskedelemben, a világpiaci verseny miatt mindenképpen hasonló árral kell rendelkezniük, szemben azokkal, amik jellegükből fakadóan csak belföldi értékesítésre használhatóak. Ebből könnyen belátható, hogy egy csak helyben elvégezhető szolgáltatás miért lehet drágább nyugaton, illetve egy exportálható terméken miért szerepelhet hasonló árcédula. Az igazság tehát az, hogy a magyar lakhatási költségek és a szolgáltatások jelentős része látványosan alulmúlja a nyugat-európai mértéket. Ebből következően pedig teljesen fals kép alakul ki akkor, ha valaki pusztán a bérkülönbségeket veszi alapul két ország életszínvonalának összehasonlításakor.

A nemzetközi közgazdaságtannak ez egyébként egy fontos problémája és több módszer is létezik a kezelésére. Mi jelen írásban a World Bank adatbázisára támaszkodunk, ahol a vásárlóerő-paritáshoz az országok teljes GDP-jét veszik alapul. Ezzel tehát egy makroszintű választ kapunk arra, hogy a magasabb fizetés mellett valóban jobban tud-e élni egy nyugati polgár a magyarnál.

A rövid válaszunkban semmi meglepő nincs: igen, sokkal jobban élnek átlagosan a nyugati országok polgárai, mint a magyarok.

Viszont közel sem annyival, mint azt a bérkülönbségekből elsőre gondolnánk, ugyanis az árszínvonalbeli eltérések a legtöbb esetben egészen nagyok. Ilyen témában nagyon gyakori, hogy egy főre jutó jövedelemmel szemléltetik a különbségeket, sőt nem ritka, hogy olyan kifejezésekkel találkozik még az olvasó, mint a nemzetközi dollár (ne adj isten, Geary-Khamis dollár), amit aztán végképp nem tud hova tenni. Bár ez utóbbi egy remek formája a korrekt összehasonlításnak, mi az alábbiakban egy kevésbé pontos, de nagyon szemléletes módszert használtunk.

Az országban átlagos nettó bért vettük alapul, amit aztán vásárlóerővel korrigáltunk. Sőt, ezt az egészet forintban fejeztük ki (az adott év átlagos MNB-árfolyamával számolva), ami nagyon szemléletessé teszi az összehasonlítást, de a pontosságán természetesen ront. Magyarország mellé 15 országot választottunk ki összevetés gyanánt, túlnyomórészt a migránsok által kedvelt nyugat-európai célpontokat, illetve néhány érdekes példát, mint Görögország, Horvátország, vagy éppen a krízis sújtotta Ukrajna.

Ha már a Portfolio-s vita osztrák felütéssel kezdődött, akkor íme a bérfeszültséggel kapcsolatos könnyen érthető tényállásunk :

Az osztrákok átlagosan majdnem négyszer akkora nettó fizetést kapnak, mint a magyarok, de a drágább életszínvonal miatt csak kétszer élnek nálunk jobban.

Az általunk vázolt országok közül a leginkább vonzó célpont Norvégia és Svájc lehet, ahol a nettó bérekből számolt életszínvonal átlagosan több mint a háromszorosa a magyarnak. Meg kell jegyezni, hogy bár ezen 2013-as kereseteken alapuló statisztikáink nagyon közel állhatnak az aktuális viszonyokhoz, de az árfolyamok elmozdulása (a forint gyengülése az euróval és különösen a svájci frankkal szemben) még tovább nagyíthatták a különbségeket (az árszínvonal ez idő alatt pedig alig nőtt nyugaton). A január 15-i svájci sokk egyik kevésbé taglalt következménye tehát az is, hogy emiatt a köztünk lévő bérkülönbségek még tovább feszültek.

Kicsit megrázó eredményt kaptunk Ukrajna esetében, ahol az életszínvonal a nettóbér-árparitás alapú számításaink szerint átlagosan csak a harmada a magyarnak. A szlovákok egyébként ez alapján már kicsit jobban is élnek, mint mi, de lényeges eltérésről nem beszélhetünk.

Összefoglalásként tehát elmondhatjuk, hogy reál értelemben is jelentős bérfeszültség húzódik Európa nyugati és keleti része között, ami feltehetően még hosszú ideig erős motivációt szolgáltat az elvándorlásra, ami előtt a szabad(abb) európai munkaerő-áramlásnak köszönhetően egyre kevesebb akadály van. A továbbiakban arról lesz szó, hogy ez mégis miért lehet.

Bérek és árfolyamok - így számoltunk Az itt ismertetett számításokról tudni érdemes, hogy 2013-as PPP konverzión alapulnak, a World Bank ugyanis még részletes GDP-adatok hiányában nem tette közzé a 2014-es értékeket. A fizetések esetében a helyi devizában kifejezett havi nettó bért használtuk, hogy kontrolláljunk az adókülönbségek okozta eltérésekre, ezek ugyanakkor szintén kissé torzítják a valóságot, hiszen a nettó bér több tényezőtől is változhat. Számunkra ugyanakkor pont a dolog szemléletessége miatt volt fontos ez az egyszerűsítés. A viszonyítási pontunk a 2013-as magyar nettó havi átlagbér, ami a Központi Statisztikai Hivatal szerint 151 118 forint volt átlagosan az országban. A devizák átváltásához a Magyar Nemzeti Bank 2013-as átlagos árfolyamaival szoroztunk, ami az euró-forint esetében 297-et jelentett. Ezen számításaink nagyságrendileg hasonló, de bizonyos esetekben eltérő különbségeket vázolnak az országok kapcsán, mintha a GDP/fő számot vettük volna górcső alá. Továbbá a nettó béreket alapul véve nem számolunk az állam által nyújtott szolgáltatásokkal sem, hiszen a nagyobb újraelosztás az előbbit csökkenti, de az életszínvonalat akár javíthatja is. Végül pedig a bérek eloszlásáról érdemes még tudni, hogy jobbra ferdék, tehát az átlagnál az emberek többsége valamivel kevesebbet keres. Ez utóbbi pedig igaz Magyarországon és Ausztriában is, de a ferdeség mértéke különböző, ami az összehasonlítást szintén torzítja.

• Címkék:
• Magyarország,
• Ausztria,
• fizetések,
• makrogazdaság,
• vélemény,
• jövedelemkülönbség,
• bérvita

Ez a cikk folytatódik

• "A fizetésünk is legyen európai!".
• Miért nem fizetik meg a magyarokat?.