Az automatizáció sokkal több munkahelyet teremt, mint amennyit elvesz

Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója előadásában az automatizáció és a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásait vizsgálta. Rávilágított arra, hogy 2030-ra a globális munkaerőhiány elérheti a 85 millió főt, ami nemcsak az elérhető munkavállalók számának csökkenéséből, hanem a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók hiányából is fakad. A munkaerőpiac jelentősen átalakul, mivel

az AI és az automatizáció egyre több munkafolyamatot képes hatékonyabban és gyorsabban elvégezni, mint az emberek.

Az AI fejlődése az elmúlt években jelentős mérföldkövekhez érkezett. 2022-től a nyelvi modellek, például a ChatGPT, széles körben elterjedtek, ami felgyorsította az automatizáció terjedését a különböző iparágakban. Az AI már nem csupán az emberektől tanul, hanem más mesterséges intelligencia rendszerekkel is interakcióba lép, önállóan fejlődik, és egyre hatékonyabbá válik. A fejlődés tempója olyan gyors, hogy az emberi képességek több területen már elmaradnak az AI teljesítményétől, például a kézírás-felismerés, képfelismerés vagy a számítógépes kódolás terén.

Egyes kutatások szerint 2025-re a munkahelyek száma 14%-kal nő, míg 8%-uk megszűnik. Ez azt jelenti, hogy bár bizonyos szakmák eltűnnek, új munkakörök is létrejönnek. Az automatizáció globálisan is felgyorsul: jelenleg 3,5 millió ipari robot működik a világban. A vállalatok egyre inkább automatizációval próbálnak költséget csökkenteni, és

az AI térnyerése egyes ágazatokban elkerülhetetlenné teszi a humán munkaerő csökkenését.

Magyarországon a munkaerőpiaci trendek jelentősen befolyásolják a gazdasági folyamatokat. Az elmúlt években több nagy külföldi, főként kínai beruházás érkezett az országba, különösen Debrecen és Szeged térségébe. Ezek a befektetések hosszú távon jelentős munkaerőigényt generálnak, azonban az országban egyre kevesebb a munkaképes korú lakosság. Évente 30-40 ezer fővel csökken a munkavállalói korosztály létszáma, és az autóiparban dolgozó cégek 40%-a már csökkentette a dolgozói létszámát. Ez nemcsak a demográfiai folyamatoknak, hanem a kivándorlásnak és az automatizációnak is köszönhető.

A reálbér-növekedés a versenyszférában 2025-re 7,9%-ra tehető, azonban a folyamatos infláció és a gazdasági nehézségek miatt a cégek számára egyre nagyobb kihívás lesz a megfelelő munkavállalók megtalálása és megtartása. Az ipari robotok száma Magyarországon már eléri a 10 ezret, és az automatizált gyártósorok száma évente 8%-kal növekszik.

A becslések szerint a jelenlegi munkaerőpiaci szereplők 30%-a olyan feladatokat végez, amelyeket a jövőben robotok is el tudnak látni.

Tóth Ágnes előadásában három kulcsfontosságú következtetést fogalmazott meg. Az első a foglalkoztatás csökkenése, amely már most is érzékelhető, és várhatóan folytatódni fog. A második az átalakulás: a vállalatoknak és munkavállalóknak alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó környezethez. A harmadik pedig a képzési igények növekedése.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiac rugalmasan reagáljon a technológiai változásokra, folyamatos képzésekre és átképzésekre lesz szükség. A sikeres alkalmazkodás érdekében a cégeknek egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a munkavállalók fejlesztésére, hogy a gyorsan változó gazdasági és technológiai környezetben is versenyképesek maradjanak.

Soha nem volt ekkora jelentősége a transzparens belső kommunikációnak

Göndöcs Viktor, a Prohuman stratégiai vezérigazgató-helyettese a panelbeszélgetés felütéseként a munkaerőmegtartás fontosságát hangsúlyozta, ezért a panelbeszélgetés sem a toborzásra, hanem a munkaerőmegtartásra fókuszált.

Varga Zoltán, a Magyar Suzuki HR, Vállalati szolgáltatások, Jogi és Compliance Ügyek Operatív igazgatója a ChatGPT-től kért segítséget abban, hogy mi a fontos ma egy munkavállaló számára a munkahelyén?  A válasz pedig egyértelműen a biztonság és megbecsülés köré épült. Ugyanakkor ezen célok elérése minden cég egyéni sajátosságaival együtt értelmezhető csak, mindenkinek a saját útját kell járni.

Stokker Veronika, a ZF Hungária személyügyi vezetője óva intett az ingyenes AI programok, így a ChatGPT használatától, hiszen egy nagyvállalati adatvédelmi környezetben nem tekinthető biztonságosnak. A ZF pont ezért saját generatív AI alkalmazást fejlesztett, amit a munkavállalók használhatnak. Összességében az elmúlt időszakban abszolút „befelé fordult” a vállalat HR stratégiája, a belső erőforrásokat igyekeznek felkutatni, és továbbképzésekkel, fejlesztésekkel kielégíteni az igényeket. Jó példa erre az egyéves OKJ vizsgát adó karbantartó képzés, amelyre 7 kolléga is jelentkezett, jelentős rekrutációs erőforrást spórolva meg.

Sándorné Bosnyák Ágnes, a Denso HR menedzsere elmondta, hogy a vállalat vezetőinek 99 százaléka a szervezetből érkezett, így nem is kérdés a szervezeten belüli képzések fontossága. Ennek egyik legfontosabb célja a digitalizációs, automatizációs átmenetben való segítség a munkavállalók számára.

Lengyel-Bérczes Gabriella, az LG Magna e-Powertrain HR Team Leadere elmondta, hogy zöldmezős beruházások esetében elengedhetetlen a vezetők nagyfokú bevonódása a szervezeti értékek, a HR stratégia kialakításába, hiszen nem egy kész struktúrába kell illeszkedni, hanem egy új entitást kell felépíteni.

Teljes egyetértés volt a szereplők között abban, hogy a belső kommunikációnak soha akkora jelentősége nem volt, mint most.

A munkavállalók bizonytalanok, tartanak a technológiai újdonságoktól, rossz híreket hallanak a környezetükből. Minden szónak jelentősége van, óriási szükség van a megerősítésre, transzparenciára. A vezetők jelenléte, láthatósága, elérhetősége még inkább támogathatja ezt a célt, éppen ezért többen személyes találkozókat, Q&A-ket szerveznek a munkavállók részére. A kommunikáció csatornái is megváltoznak, fontosak a vállalati appok, amelyek a tájékoztatás elsőszámú csatornáivá válhatnak.

Nem eleget tárgyalt téma az egészség kérdése

A munkaerőhiányos környezetben különösen nagy jelentősége van, hogy a munkavállalók testi- és mentális egészsége is lehetővé tegye a teljesértékű munkavégzést. Ebben jelentősen előre kellene lépni, de a munkavállalói juttatásokban fontos szerepet kaphatnak a sport- és egyéb egészségmegőrző tevékenységek.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Mónus Márton