Lássuk, mekkora a valós eltérés.
Szembetűnő különbség, hogy míg a válaszokban a legtöbb kerületben 110 ezer forintos, vagy annál alacsonyabb bérleti díjak szerepelnek, addig a hirdetésekben ez a szám átlagosan 140-150 ezer forint havonta. Kivételt képez a II. és az V. kerület, ahol jóval magasabb, 130 és 170 ezer forintos tényleges bérleti díjakkal találkozhatunk, ami még így is kevesebb, mint a piacon hirdetett 230 ezer forintos havi díj egy átlagos méretű V. kerületi lakásért. A becsült átlagos bérleti díjak magukba foglalják azt is, hogy a beérkezett adatok között jó néhány olyan is volt, ahol az átlagnak tekinthető 110 ezer forintnál jelentősen alacsonyabb áron bérlik lakást. Van például olyan bérlő, aki a körülbelül 55 négyzetméteres XI. kerületi lakásáért, még a kínálati áraknál is magasabb, 160 ezer forintos bérleti díjat fizet, és olyan válaszadó is akadt, aki ugyanebben a kerületben hasonló méretű lakásért csupán 75 ezer forintot ad ki havonta.
A már említett ismeretségen keresztüli bérlések mellett, a nagyon különböző bérleti díjakat a lakások minőségbeli eltérése is magyarázza. A bérlemény típusa mellett - vagyis, hogy tégla, panel, családi ház vagy más építésű ingatlan - természetesen az építés éve, a lakás állapota és akár a kerületen belüli elhelyezkedése is különböző bérleti díjakat eredményez, még akkor is, ha ugyanakkora alapterületű lakásról van szó. Erre azonban most a mi kutatásunk sem tértünk ki, ahogy az aktuális piaci adatokat publikáló cégek sem szoktak.
A különbség százalékokban
A számottevő különbség a hirdetett lakások bérleti díjai és az általunk mért díjak között minden kerületben látszik, de ezek elég széles skálán mozognak. Több kerületből ugyan 10 darab alatti volt a válaszok száma, így ezeket az adatokat nem tekinthetjük irányadónak, emellett azonban jó néhány területről bőven 20 feletti visszajelzés érkezett, ezeket kiemeltük és szürkével jelöltük az alábbi táblázatban.
Milyen különbségek vannak a négyzetméterárakban?
Ha az egy négyzetméterre jutó árakat összehasonlítjuk az eredmények valamelyest változnak. A kerületek egy részénél a hirdetésekből származó és a kutatási adatok között csak csekély különbség van, míg azokban a kerületekben, ahonnan a legtöbb adatot gyűjtöttük (II., III., VIII., IX., XI., XIII.) ez az eltérés jóval nagyobb mértékű. A VIII. kerületben például, a válaszok alapján 2100 forintot kell fizetni egy négyzetméterért havonta, míg a kínálati oldalon 2700 forint az átlagos összeg.Egész Budapesten, az Otthontérkép adatai alapján, az átlagos négyzetméterár 2900 forint volt 2016-ban (ami azóta egyértelműen tovább emelkedett), a kutatási adatainknál azonban ez 2000 forint jelenleg, amihez hasonló számokat az oldalon utoljára a válság mélypontján, 2012-ben találhattunk. A jelenleg mért 2000 forintos négyzetméterár és az öt évvel korábbi majdnem ugyanekkora kínálati ár alátámasztja azt a feltételezést, hogy sok bérbeadó csak csekély mértékben emelte (eddig!) a bérleti díjakat, hogy ezáltal megtartsa a már meglévő megbízható bérlőjét. Ahol pedig emelés történt ott általában az az utóbbi egy évben volt.
Természetesen az általunk, az olvasói válaszokból becsült árak és négyzetméterek csak átlagos értékek, ezektől jelentősen eltérő adatokkal is találkozhattunk a kérdőívben, ilyen például egy, a II. kerületben bérbe adott 100 négyzetméteres lakás, amit a tulajdonosa 600 ezer forintos havi díjért ad bérbe, vagy ellenpéldaként a IX. kerületben bérelt 6 négyzetméteres szoba, amiért a lakója havonta 9 ezer forintot fizet.
A kutatás során a vidéki bérleti díjakról, illetve a családi házak bérléséről is gyűjtöttünk információkat, ezeknek az eredményeit folytatásként, egy későbbi cikkben mutatjuk majd be.
Több ezer új lakás egy helyen a Portfolio Új Lakópark adatbázisában! Válogass Buda, Pest és vidék legjobb új építésű lakóprojektjei között! Nézegess képeket, tudj meg minél többet a projektekről és kérj személyre szabott ajánlatot közvetlenül a fejlesztőktől! Kattints és nézd meg a több mint 50 projektet!
-20170817.jpg)
