Az anyag és munkaerőköltség arányát nézve egyre dominánsabbá válik a munkaerőköltség: míg a válság alatt 30-70, addig ma 50-50 százalék az arány, éppen ezért egyre fontosabb szerepet kap a digitalizáció, ami pont ezt a munkaerőt tudja hatékonyabbá tenni. Ma Magyarországon az alvállalkozói szinteken 285 ezer fő, a generálkivitelezői szinteken 25 ezer fő, a fejlesztők szintjén pedig 5 ezer fő dolgozik az építőiparban. Az igazi potenciál a teljes munkaerő digitalizációjában van. Cégünkben dobozos építőipari szoftvereket fejlesztünk, hogy ebből építőipari cégek a folyamatok digitalizálása által profitálhassanak – mondta el Dálnoki Ádám, a BauApp Kft. igazgatója.
A szakértő szerint a digitalizáció fentről indulhat, a megosztott rendszerhez szükséges:
- lezárhatóság, diszkréció
- nagy adatmennyiség kezelésének képessége
- minden résztvevőnek adjon értéket
- ne legyenek párhuzamos rendszerek
A digitalizációval 5-10 százalék megtakarítási potenciál érhető el. Egy 1 milliárdos építkezésen számoljunk csak 42 millió forinttal, amiből, 17 millió forint generálkivitelezői munkaerőköltség, 17 millió forint alvállalkozói munkaerőköltség és további 8 millió forint visszabontás, pótmunka költsége spórolható meg. Összességében kevesebb csúszás és jobb minőség, kevesebb állásidő, gyorsabb információáramlás, kevesebb félreértés, kevesebb vita, jobb alvállalkozó kiválasztás valósulhat meg. A digitalizáció azonban a felsővezető felelőssége, de ma még nincs beszerzési és bevezetési gyakorlata a digitalizációnak az építőiparban.
Mi a megoldás?
- teszt bevezetés
- megtérülés számítás
- megtérülés visszamérés
- felhasználó interjúk
- on site training
Digitális transzformáció egy világcégnél
Az ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom során a technológiák fúziója zajlik. Az elmúlt 30 évben átalakult az értékteremtési modell: ma az előállítási költség drasztikusan alacsony, miközben a marketing, a sales a tervezés és a kutatás+fejlesztés hozza a profitot. A gyártás hozzáadott értéke alacsonyabb lett, újfajta technológiai eszközökre kell építeni, ami újfajta képességeket és üzleti modelleket tesz szükségessé a vállalatok részéről – hívta fel a figyelmet Kaltenbacher Tamás, a HBM Kft. ügyvezetője.
A digitalizáció terjedését azonban több dolog is akadályozza, melyek között kulturális, munkaerőpiaci és szervezeti kérdéseket is meg kell említeni, de ezek a fiatalabb generációk piacra lépésével drasztikusan le fognak csökkenni. Bár az építőipar digitalizációja nagyon alacsony, de a változás már elindult. A cél a működési hatékonyság javulása (a legjobb dolgozók bevonzása a vállalatba), a kereskedelmi versenyelőnyök és az üzletfejlesztés. Mindezt olyan lehetőségekkel mint a digital site platform, ami a teljes kivitelezést végigköveti egy webalapú applikációval és ipad-del, a big data, amit például a hongkongi repülőtér új kifutópályájának alapozásakor használtak, ahol annyi adat keletkezett, hogy big data rendszerre volt szükség. A virtuális valóság főleg építkezéseken hasznos, de az IoT mellett sem mehetünk el, ugyanis mára 50 milliárd hálózatba kötött eszköz van a világon - tette hozzá a szakértő.
Digitalizálódó építőipar
A BIM egy eszköz, de nem digitalizációs cél. Az ipar 4.0 nem egyenlő a digitalizációval. Az eseményből a rögzítés, összegyűjtés, rendszerezés során adat lesz, abból összegzés után információ, majd elemzés és szintetizálás után tudás, de abból haszon csak annak alkalmazása után keletkezik – emelte ki Báthory Balázs, a Market innováció és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese.
Magyarország 23. helyen áll az EU országai között a digitalizációt tekintve, egyedül internetelérésben vagyunk jobbak.
Az építőiparnál rosszabb digitális állapotban csak a mezőgazdaság és a vadászat van.
A digitalizáció az építőiparba leginkább a közösségi média, a big data, a felhőalapú szolgáltatások és az IoT terén tud betörni. A digitalizáció sem jelent azonban önmagában megoldást mindenre. A munkaerőhiány például kezelhető digitalizációval, de akkor meg előjön a képzett munkaerő hiánya, amit a vállalatok harmada, a gyártásban érdekelt vállalatok fele tapasztalt már.
A digitalizáció terjedéséhez hosszú távú stratégia és gondolkodás, megfelelő képzések és vezetői elkötelezettség szükséges. A vezetők 95 százaléka lát benne lehetőséget, de csak 25 százaléka tett érte konkrét lépéseket, az EU építőipari cégeinek pedig mindössze 10 százalékának van digitalizációért felelős vezetője. Fontos belátni, hogy a digitalizáció egy nagyon fontos eszköz, de nem cél, a cél a hatékonyság.
