Az Otthon Start az új dubai csoki? - Az ingatlanosok szerint nem sokáig fog élni

A REA SUMMIT 2025 szeptember 17-i konferencián feltett közönségkérdés világosan jelezte: az ingatlanközvetítői piac szereplői szinte egyöntetűen számítanak az Otthon Start Program átalakítására, sokan már tényként kezelik, hogy a választások után változás jön – legfeljebb annak időzítése és formája maradt kérdéses.

Hasonló válaszarány született a Portfolio Property Investment Forumon 2025 konferencián is, ahol szintén felmerült a program jövője. Most azonban Panyi Miklós miniszterhelyettes egyértelműen cáfolta a pletykákat: a kormány szándéka szerint az Otthon Start nyílt végű, azaz nem időben korlátozott konstrukció, amely hosszú távon is velünk maradhat.

A Portfolio Property Investment Forum 2025 Konferencia IV. szekciójának zárópanelje az újlakáspiac aktuális helyzetét és jövőbeli kilátásait vette górcső alá. A beszélgetés középpontjában az Otthon Start program hatása, az építkezések lendülete és az árak folyamatos emelkedése állt.

A beszélgetés középpontjában az Otthon Start Program (OSP) állt, amely három hete indult el, és máris jelentős mozgást hozott a lakáspiacon. Panyi Miklós, miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a kormány célja, hogy 50 000 új lakás épüljön meg a program révén – ez a volumen a program nélkül nem valósulna meg. Az államtitkár példaként hozta fel az otthonteremtési program két korábbi elemét, melyek évekig változatlanok voltak:

az első nagyobb ráncfelvarrása a CSOK bevezetése után 9 évvel történt meg, a babaváróhoz 5 év után nyúlt a kormány, ez magáért beszél.

A miniszterhelyettes szerin tehát nyílt végű a program, mely nem csak társadalompolitikai célokat szolgál, de gazdasági hatása is jelentős. A beszélgetésben azért azt leszögezték a résztvevők, hogy a OSP a fővárosi újlakás piacon nem állja meg a helyét ugyan, de vidéken, illetve a használt lakások esetében egy jó eszköz lehet.

Az érdeklődés az OSP iránt 2,5–3-szorosa a korábbi támogatásokhoz képest Banai Ádám PhD, MRICS, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és jegybanki eszköztárért felelős ügyvezető igazgatójának elmondása szerint. Már augusztusban érzékelhető volt a kivárás szele. A becslések szerint 2026 végéig akár 100 000 hitelszerződés is születhet. Nagy Gergely, az OTP Bank vállalati régióvezetője megerősítette, hogy a bankhoz rengeteg megkeresés érkezett, és a pénzintézetek között már verseny is kialakult. Ugyanakkor sok igénylő még nem tudja pontosan, mire használná fel a támogatást – jelenleg 90%-ban használt lakásokban gondolkodnak.

Görög Áron Konstantin, a Cordia értékesítési Igazgatója azzal kezdte, hogy a fejlesztői oldal csak akkor tud érdemben reagálni, ha a program legalább négy évig biztosan fennmarad – ennyi idő szükséges egy új lakás átfutásához. A  Cordia 800 lakásos portfóliójából jelenleg mindössze négy felel meg az OSP feltételeinek, ugyanakkor

a kiszámíthatóság kulcsfontosságú lenne a szabályozási oldalon is: az 5%-os áfa például az elmúlt tíz évben többször változott, ami bizonytalanságot okoz.

Görög szerint Budapest esetében külön szabályozásra lenne szükség, mivel a 1,5 millió Ft-os négyzetméterár és a 100 millió Ft-os plafon a fővárosban nehezen teljesíthető. Tatár Tibor MRICS, a WING magyarországi lakó- és irodafejlesztési üzletágvezetője úgy fogalmazott:

Az Otthon Start az új dubai csoki

Szerinte szakma kicsit úgy érzi magát, mintha egy három éve elhanyagolt kertészet lennének, de hirtelen ráébredtek, hogy őszibarackot kellene teremniük. Kapnak is bőségesen műtrágyát és öntözővizet, majd jön a kérdés azonnal: hol van a termés? Közben beengedik a „Szedd magad” mozgalmat is, hogy mindenki szüreteljen, miközben mi még csak próbálják újraéleszteni a növényeket. Jó, hogy jön a támogatás, de most már attól tartanak, hogy az öntözővíz tartálya nem elég nagy ahhoz, hogy hosszú távon is életben tartsa ezt a lendületet.

A program jó, de határozott irányra lenne szükség.

Budapesti lakás 1,5 millió alatt?

Felmerült a kérdés a panelbeszélgetés során: lehet-e Budapesten 1,5 millió Ft alatti négyzetméteráron lakást építeni? Panyi Miklós szerint ez statisztikailag kivitelezhető, ha van akarat és megfelelő lokáció. Nagy Gergely hozzátette, hogy a bankok eddig frekventált helyeken megszokott fejlesztésekhez igazodtak, de a magas előállítási költségek miatt új megközelítésekre van szükség – például olcsóbb telkek, optimalizált fejlesztői profit.

Banai Ádám szerint az OSP egy új üzleti profil, amelyhez a szereplők alkalmazkodni fognak, ha a program tartósan velünk marad. Nem egyetlen nagy tételre van szükség, hanem sok kisebb projektre, Nagy Gergely megerősítette, hogy már több ilyen projekt is elindult.

A beszélgetés végén szó esett arról is, hogy mégis hogyan lehetnek akár 1,1 millió Ft-os négyzetméterárú lakások Budapesten. Ennek kulcsa a telekár: ha állami területeket lehetne felszabadítani, az jelentős segítség lenne. Az 1/1-es parkolóépítési kötelezettség szintén újragondolásra szorul, ahogy a finanszírozási költségek is. Tatár Tibor ugyanakkor nem hisz az építési költségek drasztikus csökkentésében – az előregyártás nem minden szereplő számára elérhető megoldás.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ