Színtiszta nyereség: fektessünk a vízbe?

A Föld kétharmadát víz borítja, ugyanakkor ennek csak töredéke használható fel az emberiség számára. A vízhiány számos területen jelent komoly problémát, amelyet infrastrukturális beruházásokkal és technológiai fejlesztésekkel lehet megoldani, ez pedig a vízipari közszolgáltató cégek számára biztosít növekedési lehetőséget. A vízipari közszolgáltató vállalatok papírjai hosszú távon jelenthetnek vonzó befektetést, illetve azok számára, akik kifejezetten a defenzív papírokat keresik, bár véleményünk szerint nem a jelenlegi a legjobb időpont beszállni a szektorba.

A szakszervezetek elfogadták a 66 éves nyugdíjkorhatárt

A világ egyik legjobb nyugdíjrendszerének tartott holland rendszer sem tökéletes, a válság pedig a gazdasági szereplőket is finomhangolásra sarkallta. A megegyezés a hírek szerint megszületett, a javaslatukkal viszont meg kell várni az új kormányt, a régi ugyanis az afganisztáni szerepvállalásba belebukott. A számos változtatás közül a legérdekesebb, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt Hollandiában a várható élettartamhoz köthetik.

Az IMF következő "páciensei" eurózóna tagországok lehetnek

A következő években a közép-kelet európai régió 3,5-4%-os növekedésre számíthat, de ezt a növekedési szintet a vártnál gyengébb beruházási- és tőkeállomány-növekedés még veszélyeztetheti. A régióban mutatkozó demográfiai trend globális pénzügyi válság nélkül is a gazdaság csökkenését vonta volna maga után. A legnagyobb kockázat a térség - ezen belül főleg Magyarország számára - a magas államadósságráta lehet, bár ezt a kockázatot a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) segítségével az egyes országok sikeresen csökkentették. A fizetési mérlegek egyensúlyának jelentős javulása miatt jelentős devizagyengülésre nem számíthatunk, ugyanakkor erősödésre sem, az UniCredit szerint a jegybankok akár intervencióval is közbe fognak a lépni a versenyképességet veszélyeztető árfolyam-erősödéssel szemben. A perifériális eurózóna tagországok lehetnek a következők, akik az IMF pénzügyi segítségéhez folyamodnak - mondta előadásában Tóth Gyula, az UniCredit Bank közgazdásza a Portfolio.hu és a HVCA közös Közép-Kelet Európai Vállalatfinanszírozási és Kockázati Tőke Konferenciáján.

Megvannak a MOL kötvény paraméterei

A Reuters információi szerint a MOL 750 millió euró értékben bocsát ki 7 éves futamidejű eurós kötvényt, melynek árazása 315 bázisponttal lesz mid-swap feletti.

A válság betett az erőmű-beruházásoknak is

A korábban vártnál csak jóval kevesebb új erőművi kapacitás épülhet ki közeljövőben, a 2008-ban prognosztizált 5672 MW-nyi szén-, illetve gáztüzelésű kapacitásból mindössze 1199 MW-ot jósol az ETV-Erőtervnél készült tanulmány - írja a Világgazdaság.

Oroszlányban bővít a General Electric

Kiválósági központtá alakítja Oroszlányban található membrán gyárát a GE. Jelenleg 500 főt foglalkoztat az oroszlányi üzem, és a kapacitásbővítésnek köszönhetően a kiválósági központ a tervek szerint az év végéig közel 100 új munkahelyet teremt Magyarországon.

Megvan az atomerőmű bővítési koncepciója

Az MVM Zrt. Igazgatósága a mai napon elfogadta az atomerőművi bővítés előkészítési munkálatainak koncepcióját, amelynek célja a telephelyen létesítendő új blokkok előkészítésének, optimális rendszerbe illeszthetőségére vonatkozó vizsgálatok elvégzésének, az engedélyek teljes körű megszerzésének és a pályázati kiírás feladatainak összefoglalása. A koncepció tehát nem döntéseket, hanem az engedélyezés, pályázati kiírás előkészítésére vonatkozó alapelveket tartalmazza, a következő időszak tevékenységét foglalja rendszerbe - áll az MVM közleményében.

Nagy döntést hoznak hétfőn a Paksi Atomerőműben!

Elkészült a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozási modellje, a Magyar Villamos Művek (MVM) Igazgatósága hétfőn dönt róla.

MVM: tetszik a Fidesz-MSZP összefogás, jól halad Paks bővítése

Erős, versenyképes, stabil nyereséget termelő vállalat marad a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azzal, hogy törvénymódosítás eredményeként az MVM csoporthoz tartozó Mavirnak nem kell eladnia a hálózatát, független rendszerirányítóként a cégcsoport része marad - nyilatkozta Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója az MTI-nek.

2009.12.23 12:14
Botrány! Törvénybe foglalnák a magasabb áramárakat?

Gázos sztori - a magyar áramtermelés sajátosságai

A magyar áramtermelés komoly gondokkal nézhet szembe a jövőben, hisz több régen épült erőművet kell majd kivonni a termelésből az elkövetkező 15 évben. A 90-es évek óta majdhogynem csak gázzal fűtött erőművek épültek, így az áramtermelés forráshasználatában mára már abszolút domináns szerepet tölt be a földgáz, ami igen komoly biztonságpolitikai kockázattal jár Magyarországra nézve. Különösen nagy arányban telepítettek kis teljesítményű gázmotoros, illetve gázturbinás erőműveket, amelyek kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésük esetén hasonló támogatásban részesültek (és részesülnek), mint az alapvetően környezetbarát módon, megújuló erőforrásokat hasznosító egységek. Érdemes lenne csökkenteni a gázkitettségünket, amire jó lehetőség lenne a zöldenergia előretörése, de ennek feltételei a jelen gazdasági és energiapolitikai környezetben nem adottak, így a várakozások szerint a jövő hazai áramtermelését is a földgáz fogja uralni, egy átmeneti nukleáris expanzió, és új szénerőművek telepítése mellett.

A kormányválság sem menti meg a román nyugdíjasokat

Az IMF és Románia közötti megállapodást várhatóan nem befolyásolja a kormányválság, hiszen csak akkor kapják meg a második, közel 2 milliárd eurós összeget a Valutaalaptól, ha például a nyugdíjreformot sikerül elfogadni, ami érezhetően csökkenti a költségvetésre nehezedő nyomást. A politikai kockázatok ettől függetlenül nagyok a kormánykoalíció felbomlásával, hiszen 2009 végéig el kell fogadni a nyugdíjrendszert érintő reform értékű törvényt, miközben kérdéses, hogy egy esetlegesen új kormány mennyiben gondolná újra a társadalom számára nagyon kényes lépéseket.

Atomot a népnek!

A magyar parlament egy márciusi döntésében engedélyezte a Paksi erőmű bővítését, így a hazai áramtermelésben tovább erősödhet az atomenergia szerepe. A nukleáris baleseteket követő elutasításból az elmúlt években egyre több állam fordult ismét az atomenergetika felé, így lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb atomkor köszönhet ránk. Egyre több ország gondolja úgy a világban, hogy energiaügyi problémáira az atomenergia lenne a megfelelő válasz, az Egyesült Államokban például hasonló kiváltságokat készülnek nyújtani az iparágnak, mint a megújuló energiáknak. Európa országai közül több, korábban elutasító állam tervezi reaktorok telepítését. Olaszország áramellátásának egynegyedét szeretné közép távon nukleáris alapon megtermelni, míg a svéd kormány is kénytelen volt elhagyni korábbi leépítési politikáját. Szűkebb régiónkban is többen gondolkoznak további reaktorok telepítésén, Csehországban például már ki is írták a pályázatot két blokk beszerzésére. Magyarországnak ezért minél gyorsabban kéne cselekednie, mert a beszállítók szűkös gyártókapacitásai miatt akár még várólistára is kerülhetünk, persze csak ha valóban szeretnénk atomenergiával előállított áramot. Miért ez a nagy lelkesedés? Nem szélerőművekre meg napelemekre kéne költenünk a pénzt? Amikor a világ a zöldenergián keresztül akar kitámolyogni a válságból, miért kell nekünk atomenergia, hova ez a nukleáris téboly a Földön?

Richter: egy nagy sztori, nagy kockázattal

Erőműből is jó a mini?

Habár az elmúlt hónapokban leginkább a Paksi Atomerőműről lehetett hallani és annak 1-2000 MWe-os tervezett bővítéséről, azonban a háttérben több kisebb energetikai beruházás tervezése is zajlik. Ilyen például az Első Nógrádi Erőmű Zrt. (ENE) által megálmodott 49.9 MWe-os széntüzelésű erőműve is, ami a tervek szerint 2013-tól lenne képes kiszolgálni mintegy 120 ezer háztartást.

Úgy kell nekünk az erőmű, mint egy falat kenyér

2025-ig összesen mintegy 5-6 ezer megawattnyi új áramtermelő kapacitásra lesz Magyarországnak szüksége - olvasható a Figyelő mai számában. Mindeközben a jelenlegi állapot szerint az oroszok a legesélyesebbek arra, hogy elnyerjék a lehetőséget az új paksi atomerőművi blokkok felépítésére.

Ahol egy egész élet munkája mindössze 2,000 forintot ér

A kínai szociális rendszer jelenlegi formájában nem képes megoldani a következő évtizedek problémáit, ami között az első helyen a társadalom csökkenése és öregedése áll. A világ legnépesebb országa sem tudja magát függetleníteni a globálisan megfigyelhető trendektől, a várható élettartam ugyanis emelkedik, a fiatalok pedig egyre kevésbé vállalnak gyereket. A nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik, a legjobb példa erre, hogy a jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű munkavállalók nagy része kiszorul az állami rendszer védőernyője alól. Az idősebb társadalmi csoportoknak pedig nem marad más választásuk, mint hogy a családjukra támaszkodjanak, hiszen a nyugdíjrendszer magánpillére még gyerekcipőben jár, egy átlagos háztartás pénzügyi vagyona pedig mindössze egy éves jövedelemmel egyezik meg.

Rendesen sarokba szorították a nyugdíjasokat

Nem kis felháborodást keltettek a Bajnai csomag nyugdíjrendszert érintő tervezett változtatásai, a vélhetően leginkább negatív hatást jelentő lépések a nyugdíjkorhatár gyorsabb megemelése, valamint a 13. havi nyugdíj megszűntetése lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Bajnai kormány mondta ki elsőként, hogy nincs meg a fedezete utóbbi juttatásnak, miközben ez már a 2003-as bevezetés óta köztudott volt. A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog.

Hernádi: nehéz közös értékeket találni a Surguttal

Válság idején vissza kell térni az eredeti értékekhez, amelyek alapján változtatni kell, mert a válság nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hordoz magában - mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kedden egy előadáson Budapesten az MTI beszámolója szerint.

Kacsa, hogy az EU felé már egy hónapja vállaltuk a Bajnai-csomagot

A Bajnai-csomagot már egy hónappal ezelőtt az EU és az IMF előtt felvállaltuk, a kormányzat pedig ezidáig minden erejével titkolta, hogy valójában erre a kemény kiadásvisszavágást takaró intézkedéssorozatra készül. Az elmúlt napokban több orgánumban is ilyen felütést kapott a Bajnai-csomag, illetve az az EU-val kötött kiegészítő megállapodás, amelyet Veres János pénzügyminiszter és Simor András jegybankelnök látott el kézjegyével. Teljes félreértésről van szó - hangsúlyozza az Index tisztázó cikke.

Lassabban emelkedhet 65 évre a nyugdíjkorhatár

A korábban bejelentettnél hosszabb idő - tíz év - alatt emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár - derül ki az MTI tudósításából, a változás pedig elsőként az 1954-ben születetteket érintené. A kabinet a nyugdíjrendszert érintő módosításokról szerdán döntött, az előterjesztést pénteken nyújtja be a parlamentnek.