Az MNB összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra a csoportos hitelfedezeti biztosítások termékfelügyeleti és -irányítási problémái miatt. Az MNB a piaci szereplőktől mielőbbi intézkedést vár el annak érdekében, hogy garantálják a megfelelő termékfelügyeleti és -irányítási folyamatokat - közölte az MNB.
A világban tapasztalható bizonytalan geopolitikai és kereskedelmi helyzet olyan inflációs kockázatokat hordoz magában, amelyek miatt a Magyar Nemzeti Banknak újra és újra meg kell erősítenie elkötelezettségét a fegyelmezett monetáris politika fenntartása mellett – jelentette ki Varga Mihály, aki részt vett a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) májusi ülésén, Bázelben. Erről az MNB küldött közleményt.
Az MNB a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés helyreállításáig megtiltotta a River Factoring Zrt.-nek az osztalékfizetést, illetve új kezesség- és garanciavállalási ügyletek megkötését. A felügyelet 14,6 millió forint bírságot is kirótt a pénzügyi vállalkozásra a fedezetértékelés, kockázatvállalás, ügyfél- és ügyletminősítés, céltartalékképzés, illetve az adatszolgáltatás terén feltárt hiányosságok miatt - közölte az MNB.
A múlt héten nagyon kedvező hírek érkeztek a kereskedelmi háborúval kapcsolatban, az amerikai tőzsdék viszont mégsem tudtak érdemi emelkedést produkálni, pedig az elmúlt hetekben szárnyaltak. A héten számos fontos makrogazdasági adat jön, amelyek már érződhet is a kereskedelmi háború hatása. Ezen felül pedig három fontos nemzetközi esemény is várható, amelynek kimenetele nagy mozgásokat idézhet elő nem csak a tőzsdéken, de a forint piacán is.
Amióta Franklin Delano Roosevelt az 1932-es megválasztása után 100 napos programot hirdetett, szokássá vált az amerikai elnökök első bő három hónapját kiemelten kezelni, és a hivatalt elfoglaló politikusok is rendszerint erre az időszakra időzítik legjelentősebb vagy legszimbolikusabb intézkedéseiket. Donald Trump múlt hét szerdán támogatói körében egy michigani nagygyűlésen ünnepelte a jeles napot, ahol „hamisnak” nevezte azokat a közvélemény-kutatásokat, melyek a rohamos népszerűségvesztéséről adnak képet. Trump egyre lejjebb bukdácsoló megítéléséről a Portfolio-n több ízben beszámoltunk, hiszen az egykori ingatlanmogul népszerűsége rekordalacsonyra csökkent 100. hivatalban töltött napjára, gyakorlatilag a felmérések kezdete óta, Rooseveltig visszamenően nem volt példa ilyen kedvezőtlen számokra. Emellett azonban egy másik érdekes trend is kirajzolódik a kutatási adatokból: bekapcsolt ugyanis az amerikai közvélemény termosztatikus működése.
Az elmúlt napokban kedvező volt a hangulat a világ tőzsdéin, miután Trump tegnap bejelentette, hogy sikerült kereskedelmi megállapodást kötni az Egyesült Királysággal, a befektetők pedig már az USA-Kína tárgyalásokat várják, amelyekre hétvégén Svájcban kerül sor. A vámháborús feszültségek enyhülésére pozitívan reagált a piac, bár Ázsiában csak vegyes mozgásokat láttunk, Európában folytatódott az emelkedés az utolsó kereskedési napon. Az amerikai indexek is pluszban kezdtek, bár hamar elfogyott a lendület, látszik, hogy a piacok a kereskedelmi tárgyalások eredményeire várnak.
Itthon az OTP-re, és a Molra figyelt a piac, hiszen a két cég a hajnalban tette közzé első negyedéves számait. Nagy meglepetést nem okozott az OTP az első negyedéves számaival, több eredménysort telibe találtak az elemzők, adózott eredmény soron pedig mérsékelten jobb lett a tényadat, mint ami a konszenzusban szerepel. A Molnak eközben jóval a hosszú távú átlag felett sikerült zárni a negyedévet, ezzel az elemzőket is alaposan meglepve, különösen a Downstream tekintetében. A jelentések után emelkedett mindkét papír árfolyama, és a BUX index történelmi csúcson zárt.
A Magyar Bankszövetség pénteken tartotta meg a GIRO Zrt. nemrég felújított székházában éves rendes Testületi Ülését, amelyen tisztségviselők választására is sor került – közölte a szervezet.
Áprilisban 4,2%-kal emelkedtek az árak éves összevetésben, ami csökkenést jelent a márciusban látott drágulási ütemhez képest, viszont az elemzői konszenuzust meghaladta. A pénzromlási ütem közzététele után küldött elemzői reakciókból kiolvasható, hogy a részletes adatokban mi okozott leginkább kellemetlen meglepetést, egyesek szerint a kilátások sem túl rózsásak. Abban nem egységesek a szakértők, hogy a jegybanknak a friss adatok fényében milyen mozgástere van.
Már több mint egy hónapja él az árrésstop; a március havi élelmiszer-inflációs adatok megjelentek, annak havi változása pedig rendkívül alacsony volt. Felmerül a kérdés, hogy ez a korai siker fenntartható-e?
Elkészült a 2026-os költségvetés, ami olyan rendkívül bizonytalan környezetben született, hogy a legfőbb kérdés az: egyáltalán kiállja-e az idő próbáját annyira, hogy ne kelljen módosítani a fő számait még idén. Kedden a parlament oldalára is felkerült a jövő évi költségvetésről szóló, 267 + 66 oldalas törvényjavaslat, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter átadta a tervezetet Kövér László házelnöknek. A büdzsé stabilitását megkérdőjelezi a tavaszi elfogadás, valamint a gyorsan változó vámháborús és geopolitikai helyzet, ám a kormány számára ez mellékessé vált. A cél, hogy a kihirdetett gazdaságpolitikai intézkedéseket (adócsökkentések, béremelések, stb.) jövőre végre tudják hajtani, ha engedi ezt a jelenlegi költségvetési keretrendszer, ha nem. Ez a szempont mindennél fontosabbá válik, a parlamenti választás évének költségvetésében. Szokásos költségvetést értékelő elemzésünk első része, melyben a tervezetet általánosságban mutatjuk be, valamint a bevételi oldal érdekességeire térünk ki alaposabban.
A compliance területe rendkívül sokrétű, és éppen ez adja a szépségét, ugyanakkor a legnagyobb kihívását is. Ma már nem pusztán egyféle „satufék” szerepét tölti be, hanem egyre inkább bevonódik a stratégiai döntéshozatalba, valódi szerepet kap a döntéshozatalkor. A szektorok közötti különbségek hatalmasak: más-más elvárások, szabályozási környezetek és kockázatok jellemzik az egyes iparágakat, így a compliance szereplőinek folyamatosan alkalmazkodniuk kell. A Digital Compliance 2025 konferencián arról is szó volt, hogyan lehet ezt a sokféleséget hatékonyan kezelni.
Szédületes robbanást hozott az első negyedév a tartós befektetési számlák (TBSZ) piacán, januártól márciusig minden korábbinál több számlát nyitottak a befektetők. Három hónap leforgása alatt közel 67 ezerrel nőtt a számlák száma, ez 17%-os bővülést takar a 2024. év végi szinthez képest. A hatalmas felfutást elsősorban a Prémium Magyar Állampapírok kamatfizetései magyarázhatják: a háztartások az év első hónapjaiban ezermilliárd forintot meghaladó kifizetéseket tehettek zsebre, ez a pénz pedig a jelek szerint többek között tartós befektetési számlákon találhatta meg a helyét. Egy TBSZ-en jelenleg átlagosan 14,5 millió forintot tartanak a magyarok, a nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) átlagos egyenlege pedig megközelíti a 6 millió forintot.
A holnap megjelenő áprilisi inflációs adat a hazai pénzromlási ütem további jelentős csökkenését mutatja majd - állítják egységesen a Portfolio által megkérdezett szakértők. A visszaesést elsősorban egy "mesterséges" hatás, az árrésstop bevezetése okozza, ami a többségi vélemény szerint a választásokig velünk marad.
A magyar gazdaság idei teljesítménye és a hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából is az egyik kulcskérdés, hogy hogyan alakul a magyarországi beruházások, különösen a céges fejlesztések dinamikája. Ezen a téren megkerülhetetlen tényező a vállalatok beruházási kedve, amellyel több konjunktúrafelmérés is foglalkozik. A várható beruházási folyamatok mélyebb megértését az is segíti, hogy egyes adatfelvételekből a beruházások várható iránya, a fejlesztések mögött álló tényezők és korlátok is kirajzolódnak. A legfrissebb felmérések szerint élénkülés várható a hazai vállalati fejlesztésekben, amelyek – a nemzetközi trendet követve – eltolódnak a költségoptimalizálás irányába.
Nem tolonganak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok, hogy kivegyék a pénzüket a pénztári számlájukról, és lakáscélra költsék – mutatott rá Mohr Lajos, a Pénztárszövetsége elnöke a Grantis podcastműsorában. Mostanáig a tagok és a vagyon 1,5%-a mozdult meg az idei évre bevezetett rendkívüli lehetőség hatására.
Most látszik igazán, hogy mit okozott a 2025 év eleji hatalmas állampapír-pénzeső: a PMÁP-kamatfizetések közepette viszonylag enyhén, névértéken 26,9 milliárd forinttal nőtt háztartások állampapír-állománya. Az első hónapok nagy nyertesei a befektetési alapok, a lakosságra fókuszáló szegmens idén 465 milliárd forintnyi növekedést könyvelhetett el. Az adósságszerkezet is átalakult az első negyedévben: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, két szektor azonban kisangyalként vásárolta a magyar állampapírokat. A banki állampapír-állomány névértéken számolva idén 1573 milliárd forintos nettó növekedést produkált, míg az extraprofitadó-felezés szempontjából releváns november végi állapothoz képest 2462 milliárd a növekedés, így jó eséllyel sikerülhet az extraprofitadó-felezés. A biztosítói és pénztári szektor az első negyedévben nettó 132 milliárd forintnyi névértékes állománynöveléssel állt be a sorba.
Szárnyalt a lakossági hitelezés márciusban is: személyi kölcsönből még soha, lakáshitelből pedig csak az MNB három évvel ezelőtti Zöld Otthon Programja idején vett fel többet a lakosság egyetlen hónap leforgása alatt a mostaninál. A háztartások banki hiteltartozása így 10,6%-ot emelkedett egy év alatt, a vállalatoké viszont mindössze 2,0%-ot bővült, ami jól tükrözi bizonytalan kilátásaikat. E témák részletesen is terítékre kerülnek két hét múlva a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciáján, ahol a bankszektor színe-java képviseltetni fogja magát, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre.
Az MBH Jelzálogbank felülvizsgálta és továbbfejlesztette Zöld Jelzáloglevél Keretrendszerét. Független szakértői értékelése során a Moody’s Ratings globális pénzügyi szolgáltató jó (SQS3) minősítést rendelt az új keretrendszerhez, elsősorban annak köszönhetően, hogy a bank a korábbinál szigorúbb modellt alkalmaz a zöld ingatlanbiztosítékok és az elfogadható zöld jelzáloghitelek azonosítása céljából, ami kompatibilis az Európai Unió fenntartható tevékenységekről szóló Taxonómia rendeletének technikai vizsgálati kritériumaival - közölte az MBH Jelzálogbank.
A hitelközvetítőkhöz hasonlóan a független biztosításközvetítők is rekord összegű bevételt értek el 2024-ben. A 143 milliárd forintnyi jutalékbevétel 16%-os növekedést jelentett tavaly, és duplázódást hat-hét év alatt. Egyre koncentráltabb a piac: az alkuszként vagy többes ügynökként működő vállalkozások száma 40%-kal csökkent a 2010-es csúcs óta, és még tavaly is 21 cég szűnt meg vagy olvadt be egy életképesebb piaci szereplőbe, így már csak 333-an vannak.
Az Európai Bíróság múlt heti devizahiteles ítéletének a lehetséges hatásai az OTP Csoportot nem érintik érdemben - közölte a legnagyobb magyar hitelintézet szerkesztőségünkkel erről szóló cikkünk megjelenése után. Az MNB szűkszavúan kommentálta a döntést, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy mai sajtótájékoztatón úgy vélte, már lezárt perek is újraindulhatnak, a kérdés az, előzetesen tájékoztatták-e a lakosságot a kamat- és árfolyamkockázatokról a bankok.