Tízmilliárdokba kerülhet a száj- és körömfájás, napról napra nő a veszteség

A ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése rendkívül súlyos csapást jelent az állattenyésztési ágazatnak, a járványhoz kapcsolódó élelmiszeripari és gazdasági hatásokról azonban eddig csak kevés szó esett. Mint arra Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke az Alapvetés podcast műsorában rámutatott, a járványhoz kötődő közvetlen károk eddig a négy érintett telep közel nyolcezer állatának kényszerleölése miatt keletkeztek. 

Vannak ugyanakkor közvetett károk, amelyek a vírus megjelenése után hozott kereskedelmi korlátozásokból fakadnak.

Ezen túl a járvány közvetetten azokat az állattenyésztőket is sújtja, akik a védőkörzetekben, a megfigyelési körzetekben vagy az egyéb korlátozások alá eső körzetekben dolgoznak, hiszen állataik és termékeik értékesítése sok esetben akadályokba ütközik.

A magyar élelmiszergazdaság azzal találta magát szembe a vírus megjelenésének eredményeként, hogy a harmadik országok a hús és húskészítmények, valamint a tej és tejkészítmények Magyarországról történő bevitelét egyik napról a másikra leállították. Ez még pontosan nem számszerűsíthető negatív hatással bír

– mutatott rá a szakértő az Alapvetés podcast műsorában. Hozzátette: a harmadik országok, illetve egyes uniós tagállamok által bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban a húsvét előtti időszakra koncentrálódó báránypiacot akadályozzák, de jelentős zavarokat okoznak a sertés- és tejágazat működésében is.

A tejágazatban önmagában az is egy nagy probléma, hogy a nyers tej kivitele szintén korlátozás alá került. A statisztikai adatokban ugyan nagy szórás van, de a Tej Terméktanács adatai szerint nagyjából 300 millió liter tejet meghaladó éves szintű nyerstej-exportunk van, tehát megközelítőleg a termelésünk hatoda nyerstej formájában ment eddig ki, ami most hirtelen itt maradt belül a piacon és keresi azt a tejfeldolgozót, aki hajlandó ezt a tejet most felvásárolni és piacra juttatni

– hangsúlyozta Éder Tamás, aki arról is beszélt, hogy mindeközben gyakorlatilag napról napra változik, hogy épp milyen exporttilalom van érvényben, miáltal folyamatos újratervezés jellemzi az élelmiszeripari szereplők életét is.

A másik potenciálisan érintett ágazat a sertéságazat. Annak ellenére, hogy sertésben nem találtak mind a mai napig ilyen vírust, sőt még gyanú sem merült fel, részben a megfigyelési körzetben, részben az egyéb korlátozás alá eső területeken lévő sertések feldolgozása és piacra vitele kapcsán is vannak problémák, ugyanis merültek fel aggályok a hús értékesítési lehetőségével kapcsolatban

– mondta el a szakértő, aki utalt arra is, hogy a járvány kapcsán rengeteg megalapozatlan információ terjed, amit sokan valóságként kezelnek. Fontos azonban kiemelni, hogy a Magyarországon előállított és forgalomba kerülő tej, tejtermék, hús, húskészítmény maximálisan biztonságos.

Mint az Alapvetés podcast műsorában elhangzott, a ragadós száj- és körömfájás-járvány egy további fontos tanulsággal is szolgált: újra kell gondolni a magyar állategészségügyi hatósági rendszer felkészültségét. Bár kiváló szakemberek dolgoznak benne, az Európai Bizottság szakértői testülete is megállapította a járvány kitörésekor, hogy nincs elegendő munkaerő. Ez a szituáció azonban azért is állhatott elő, mert hirtelen sok minden zúdult a rendszerre.

Öreg állatorvosokat kellene megkérdezni, hogy ilyen valaha volt-e? Egyrészt egyszerre küzdünk a baromfiinfluenza sokadik kitörésével egy fél éven belül. Újabb és újabb telepek estek el az elmúlt egy-két hónapban is, amit kezelni kell, lokalizálni kell, az ottani tenyésztőkkel folyamatosan kontaktban kell lenni. És akkor megjön egy másik olyan vírus, ami nem volt itt ötven évig és ennek is a megfelelő kezeléséhez pénzre, paripára, fegyverre van szükség. (...) Ez is egy lecke, erre több figyelmet kell majd fordítanunk a jövőben, és fel kell készülnünk arra, hogy ilyen csapások érhetik az élelmiszer-termékpályát

– hangsúlyozta Éder Tamás az Alapvetés podcast műsorában.

KÖVESS MINKET

Címlapkép forrása: Shutterstock