2025. október 17. 07:00 | Farkas András
A jövő már nem titok: öregedés vár ránk. Magyarország – Európához hasonlóan – gyors ütemben sodródik a demográfiai lejtőn, ahol egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több idős embert. A nyugdíjrendszer legfőbb problémája, hogy egyre kevesebb dolgozónak kell eltartania egyre több inaktívat. Cikkemben bemutatom, milyen súlyos teher nyomja a dolgozók vállát.
2025. október 16. 16:55 | Farkas András
A jövő már nem titok: öregedés vár ránk. Magyarország – Európához hasonlóan – gyors ütemben sodródik a demográfiai lejtőn, ahol egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több idős embert. A termékenységi mutató zuhan, a születésszám sorra dönti a negatív rekordokat, miközben a várható élettartam tovább nő. A nyugdíjrendszer, az egészségügy és a gazdasági növekedés fenntarthatósága így a következő évtizedek legégetőbb kérdésévé válik. Ideje szembenézni azzal, hogy a jövő idős társadalma mi magunk leszünk.
2025. augusztus 31. 10:00 | Farkas András
A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert - ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. A második cikk a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatta be. A cikksorozat harmadik része a nehezebb és fokozottan kockázatos intézkedési lehetőségeket ismertette. Ez a cikk a legnehezebben megvalósítható és fokozottan kockázatos rendszerszintű intézkedés, az egyéni nyugdíjszámlák bevezetésének lehetőségét mutatja be, valamint sorvezetőt ad a választások utáni időszakra egy érdemi nyugdíjreform megvalósításához.
2025. augusztus 30. 10:00 | Farkas András
A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. A második cikk a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatta be. Ez a cikk a nehezebb és fokozottan kockázatos intézkedési lehetőségeket ismerteti.
2025. augusztus 29. 10:00 | Farkas András
A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül. Mielőbb át kell tekinteni, hogy egy olyan kormányzat, amelynek a cselekvési horizontja a 2030-as évek végéig is kiterjed, milyen területeken nyúlhat hozzá a nyugdíjrendszerhez, hogy az ne zuhanjon mindannyiunk fejére 2037 után sem. A kérdést bemutató négyrészes cikksorozat első része a könnyen megvalósítható és legfeljebb közepes kockázattal járó lehetséges intézkedésekről szólt. Ez a cikk pedig a nagyobb kockázatokkal járó intézkedési lehetőségeket mutatja be.
2025. augusztus 28. 10:00 | Farkas András
A jövő évi választások után nem célszerű tovább halogatni a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát és méltányosságát javítani kívánó érdemi intézkedések megtervezését és bevezetését. Ha ez nem történik meg, akkor a Ratkó-unokák (az 1973 és 1977 között született nagyon nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti tömeges nyugdíjba áramlása megroggyanthatja a ma ismert nyugdíjrendszert – ebből következik, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi feltételekkel csak 2037-ig működtethető súlyosabb finanszírozási kockázatok nélkül.
2025. augusztus 12. 15:29 | Farkas András
A nyugdíjasok a jövő évi választások előtt több mint 950 milliárd forint plusz juttatásban részesülhetnek, ami jelentős plusz terhet ró a nyugdíjkasszára. Az állami nyugdíj teszi ki a nyugdíjaskori bevétel átlagosan 85%-át, így bármilyen változás, amely negatívan érinti a társadalombiztosítási nyugellátás jövőbeni finanszírozását, különösen veszélyes következményekkel járhat. Jövőre így tovább erősödik a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtésének szükségessége. Emellett 2026-ban még három azonnali beavatkozás javíthatná a nyugdíjasok helyzetét. Egyrészt a nyugdíj-megállapítási eljárás során alkalmazott valorizáció módszerének átalakítására, a nyugdíjemelés inflációkövető elvének megváltoztatására lenne szükség. Másrészt a 13. havi nyugdíj csak akkor lehetne méltányos juttatás, ha átgondolt szolidaritási újraelosztási elemeket is tartalmazna, akár méltányos alsó-felső korlátok közé szorítva a kifizetést. Harmadrészt a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségére az lehetne a fenntartható megoldás, ha ismét bevezetnék a korkedvezményes nyugdíjazás korszerű rendszerét.
2025. július 02. 10:00 | Farkas András
Az év elején beharangozott, a nyugdíjasoknak havonta járó áfa-visszatérítés ötlete pár hónap után elhalt, helyette ismét a jól ismert – de költséges és nehézkes – papíralapú utalványos megoldás került elő. Amellett, hogy a 30 ezres élelmiszer-utalvány helyett sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett volna a kérdéses összeget nyugdíjtöbbletként folyósítani, az egész utalványosdi ügy arra is rávilágít, hogy a nyugdíjemelési eljárás mielőbbi megváltoztatására van szükség a nyugdíjasok elszegényedésének megakadályozására. A nyugdíjemelés vegyes indexálásával például idén a nyugdíjakat nem 4,5%-kal, hanem 6,8%-kal kellene emelni.
2025. április 20. 15:00 | Farkas András
A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem második részében további négy hungarikumot mutatok be.
2025. április 19. 13:00 | Farkas András
A magyar nyugdíjrendszernek nyolc olyan speciális jellemzője is van, amelyek eséllyel pályázhatnának a hungarikum címre a legunikálisabb magyaros megoldások témakörében. A nettó magyar nyugdíjszámítás, a nők kedvezményes teljes nyugdíja - amely miatt de facto kettős magyar nyugdíjkorhatár is kialakult -, a korkedvezmény eltörlése és a rokkantsági nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjskála pénzügyi perverzitása, a járulékplafon és a nyugdíjplafon egyidejű hiánya, a minimálnyugdíj bebetonozása, az egészségügyben alkalmazott nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés, és a foglalkoztatói nyugdíjpillér hiánya tartozhat e különleges, nem minden esetben pozitív hatású hungarikumok közé. Kétrészes cikkem első részében az első négy hungarikumot mutatom be.
2025. április 13. 06:00 | Farkas András
A nyugdíjakkal kapcsolatban hozzám ömlő kommentek, vélemények, kérdések és kérések áradata alapján három olyan kérdéskört azonosítottam, amelyekben a tények tanúsága szerint a nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők valódi és azonnali változtatásokra vágynak.
2025. március 28. 13:56 | Farkas András
Megérkezett az ígéretcunami a nyugdíjasok számára. A Fidesz a 13. havi nyugdíj fenntartását, nyugdíjemeléseket és részleges áfa-visszatérítést ígér, míg a Tisza Párt SZÉP-kártyás támogatást, alacsonyabb áfát és szja-mentességet javasol a dolgozó nyugdíjasoknak. A a javaslatok anyagi fedezete igencsak kérdéses.
2025. március 20. 10:00 | Farkas András
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek – derül ki a március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet tervezetéből. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek kereseteit az országos nettó átlagbér 2024-es szintjéhez igazítják, ami jelentős hatással van az idén nyugdíjba vonulók ellátására. Az utóbbi években egyre nagyobb különbségek alakultak ki az eltérő időpontban nyugdíjba vonulók között, mivel a valorizációs szorzók növekedése miatt a későbbi években igényelt nyugdíjak magasabb összegűek lehetnek. A később nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb ellátásra számíthatnak, és ez hosszú évek óta feszültséget okoz a rendszerben, mivel a hasonló életpályát befutó, de eltérő időpontban nyugdíjba vonulók ellátása között egyre nagyobb különbség alakulhat ki.
2025. március 13. 07:00 | Farkas András
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
2025. február 28. 10:30 | Farkas András
A keresetek tavaly 13,2%-kal, a nyugdíjak 6%-kal emelkedtek. Az idei nyugdíjemelés 3,2% volt, miközben a keresetek 2025-ben átlagosan 8-10%-kal emelkedhetnek (egyes hivatásrendekben 20-30%-kal). Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A kormányzat a kockázatok mérséklése érdekében egy évközi nyugdíjemelési korrekció vagy egy speciális nyugdíjprémium kifizetése helyett unortodox módot választott, hogy a nyugdíjasokat plusz bevételhez juttassa: a nyugdíjasok számára részben visszatérítik majd az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját.
2025. február 20. 10:30 | Farkas András
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a kormányzat nem látja problémásnak, így egyelőre nem tervez reformot, pedig a rendszer több strukturális gondot hordoz. A legnagyobb probléma a nyugdíjmegállapítás és a járandóság emelésének eltérő mechanizmusa, amely miatt a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése elkerülhetetlen. A valorizációs szorzók gyorsabb ütemben növelik az új nyugdíjakat, míg a meglévő nyugdíjak csak inflációkövető emelést kapnak, így a "régebbi" nyugdíjasok relatíve egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
2025. január 22. 10:00 | Farkas András
A magyar nyugdíjasok 2015 után egy szegénységi csúszdára kerültek, és nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem lesz fordulat. Mit csinálnak másképp a környező országok, és miképp lehetne javítani a hazai nyugdíjasok helyzetén?
2025. január 21. 12:57 | Farkas András
Magyarországon a nyugdíjasok helyzete romlik: egyre többen vannak relatív és abszolút szegénységben, részben a GDP-arányosan alacsony nyugdíjkiadások miatt. A nyugdíjemelések ugyanis jelenleg csak az inflációt követik. A visszatekintünk az elmúlt 10 év trendjeire, akkor azt látjuk, hogy a nyugdíjasok bizony egy elszegényedési csúszdára kerültek.
2024. november 20. 07:00 | Farkas András
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
2024. október 12. 10:00 | Farkas András
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
Szerdán eladtam a csomagom felét 23 dolláron, ez kb. 60% hozamot jelent. Azóta esik, a maradék hozama már 40% alá ment. Volt előtte pár hír, miszerint már több mint 50 ezer bitcoinja van a
Az Otthon Startnak köszönhetően sokan jutnak hozzá első lakásukhoz. A lakásvásárlás folyamata azonban nem egyszerű feladat, és a hiteligénylés és a papírmunka útvesztője is ijesztőnek t
Az e heti vendég Zsiday Viktor, jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google Pod
Az S&P péntek este (2025.10.10.) nem változtatott Magyarország szuverén adósbesorolásán: maradt a BBB-, negatív kilátással. Külön részletes értékelést ezúttal nem adtak ki. Regős Gá
Hosszú évek óta hatékonyan működött Magyarországon az a rendszer, amely lehetővé tette, hogy a gazdasági társaságok társasági adójuk egy részének felajánlásával támogassák a látván
Október 14-én Győr adott otthont a Portfolio által szervezett Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórumnak, ahol gazdasági szakemberek vitatták meg a vállalkozásokat érintő legfontosabb kihívások
Bár maradtak még kérdőjelek.
Feltörhetetlen pénztárcák, elvesztett tízmilliók, fiktív kriptodevizák – új évaddal folytatódik a Préda
Milyen hatásai lesznek a 14. havi nyugdíjnak?
