Az ukrán vezérkar már a múlt hónapban bejelentette azt, hogy a „nagyon közeli jövőben” elsöprő ellentámadást indítanak az orosz csapatok ellen, mindezidáig azonban kisebb Dnyeper-menti akciókon és néhány komolyabb átcsoportosításon kívül kevés jelét láttuk annak, hogy tényleg döntő akcióra készül Kijev. Nézzük, mi állhat ennek a hátterében.
Szombaton érkeztek az első hírek arról, hogy az ukrán csapatok hídfőállásokat létesítettek a Dnyeper folyó keleti partján, közvetlenül a tavaly visszafoglalt Herszon városával szemközt. Bár kicsi az esélye annak, hogy egy komoly offenzíváról lenne szó, így is számos érdekesség megfigyelhető a hadmozdulatban. Nézzük, melyek azok.
Fegyveres konfliktusok esetén nem ritka az, hogy a harcoló feleknek a veszteségek pótlása érdekében elő kell venniük a kevésbé modern fegyvereiket is, az orosz-ukrán háború során azonban számtalan alkalommal láthattuk azt, hogy ezek az elavult eszközök már akár a harcok első napjaiban is megjelenhetnek a frontvonalakon. Itt van hat olyan páncélozott jármű, amelyekről azt hittük, hogy a XXI. században már nem fognak éles bevetéseken részt venni.
2022 őszén egymás után érkeztek az ukrán vezérkar és a nyugati elemzők azon bejelentései, melyek szerint Moszkva bízva az időjárásban téli offenzívára készül, és valóban látható volt valamiféle kísérlet a Kreml részéről arra, hogy a Donbaszban áttörjék a frontvonalakat, mindezidáig komoly sikerekről nem beszélhetünk. Mik lehetnek az oroszok céljai jelenleg, és miből lehet arra következtetni, hogy már a Kreml sem bízik egy döntő áttörésben? Nézzük.
A múlt hét folyamán jelezte az ukrán vezérkar azt, hogy a „nagyon közeli jövőben” újabb ellentámadást terveznek indítani az ország területén, azt azonban nem részletezték, hogy mely frontszakaszon terveznek támadásba lendülni. Az idő előrehaladtával egyre több orosz katonai blogon is megjelentek olyan információk, melyekből az olvasható ki, hogy Moszkva is támadásra számít. De hol indulhat meg az ukrán roham, és mekkora esély van egy tavalyihoz hasonló sikerre? Nézzük.
Sokként érte a világ számos országát Vlagyimir Putyin elnök múlt szombati bejelentése, melynek értelmében Oroszország atomfegyvereket tervez áttelepíteni Fehéroroszország területére. De milyen fegyverekről is van szó? És vajon nőtt-e annak a területnek a mérete, melyre Moszkva atomcsapást tud mérni? Nézzük.
Vasárnap tartják az országgyűlési választásokat Finnországban. Sanna Marin, Ukrajna egyik legeltökéltebb támogatója aggódhat, hiszen a felmérések szerint pártja nemhogy nem vezet, de a második helyért is meg kell küzdenie a jobboldali populista PS párttal. Nézzük, mit mutatnak most a Pollok.
Az elmúlt hetekben egymás után érkeztek a hírek arról, hogy nehéz helyzetbe került a Jevgenyij Prigozsin vezette orosz Wagner zsoldoscsoport. Akadozó lőszerszállítmányok, brutális emberveszteségek, letartóztatások és folyamatos viták övezik Putyin magánhadseregét, de miért ilyen ellentmondásos a háború egyik legsikeresebb orosz katonai alakulata, és miért vélik sokan úgy, hogy az orosz belpolitikára is komoly hatással lehet Prigozsin? Nézzük.
A hét elején került nyilvánosságra az, hogy az Egyesült Királyság az Ukrajnának szánt Challenger 2-es harckocsikhoz szegényített uránmagvas lőszereket is tervez szállítani. Míg a témában jártas szakértők kevés jelentőséget tulajdonítanak az eseménynek, Oroszország azonnal felháborodásnak adott hangot. De mi is pontosan a szegényített urán, miért használják harckocsik lőszerében, és mi verhette ki többeknél a biztosítékot a fegyverrel kapcsolatban? Nézzük.
Mióta az emberek háborúkat vívnak, mindig megjelentek a csatatéren a házilag barkácsolt, eredetileg valamilyen teljesen más célra tervezett fegyverek, valamint a kétes minőségű harctéri „fejlesztések”. Ez természetesen a bő egy éve dúló orosz-ukrán háborúban sincs másképp. Láthatunk kifejezetten elmés megoldásokat, de olyan borzadályokat is, amelyek mintha egy Mad Max filmből gördültek volna ki. Mind a két végletből összegyűjtöttünk ötöt-ötöt.
Vasárnap fognak urnák elé járulni az észt választópolgárok, hogy döntsenek az országgyűlés összetételéről, ezzel együtt pedig a leendő kormánykoalícióról és kormányfőről. A nehéz gazdasági helyzetben lévő balti államban különösen nagy a választások tétje, hiszen a Tallint gyakran fenyegető szomszédos Oroszország éppen háborút vív Ukrajnában. Másodszorra is a kormány élére kerülhet Kaja Kallas, esetleg a korrupciós botrányt kiheverő Jüri Ratas állhat újra az ország élére? Nézzük.
Az elmúlt hetekben egymást követték a nyugtalanító hírek a kelet-európai Moldovában: határon megjelenő ukrán katonák, visszavont orosz garanciák, újonnan pedig kormányellenes, oroszbarát tüntetések borzolják a kedélyeket Európa legszegényebb államában. De miért is fontos Moszkva számára az apró posztszovjet állam, és milyen forgatókönyvekre számíthatunk az elkövetkező hónapokban? Nézzük.
2022. Február 24-e, hajnali négy óra. Bekövetkezik az, amitől lényegében az egész nyugati világ tartott: becsapódnak az első orosz rakéták az ukrán repülőtereken, kikötőkben és Kijevben. Percekkel később megjelennek az első videók a Fehéroroszországból és a Krím-félszigetről begördülő orosz páncélozott járművekről. A Washnington Post tartalmas írásában a nyugati világ és Ukrajna vezetői mesélnek arról, milyen volt a most egy éves háború első néhány órája.
Akkor, amikor közel egy éve Oroszország megtámadta Ukrajnát, sokan értetlenül nézték a frontról kiszivárgó felvételeket, melyeken nyomát sem lehetett látni az olyan, elméletileg csúcskategóriás fegyvereknek, mint a T-14 Armata harckocsi, a SzU-57-es vadászbombázó, vagy a BMPT Terminator harckocsitámogató páncélos. A konfliktus elmúlt heteiben úgy tűnt, hogy ezek a fegyverek is elkezdtek megjelenni a frontvonalakon, az azonban, hogy milyen előnyöket vár tőlük Moszkva, továbbra is találgatás tárgyát képezi. Nézzük, miért.
Ukrajna a háború kirobbanása óta lényegében folyamatosan kéri a nyugati hatalmakat arra, hogy az országnak adott fegyverszállítmányokba foglalja bele a különféle harci repülőket. Mára már szinte biztosra lehet tudni azt, hogy Lengyelország (és valószínűleg Csehország) MIG-29-es vadászbombázókat adott már Kijevnek, arra azonban, hogy modern nyugati gépek is érkezzenek az országba, meglehetősen kevés az esély. Itt van öt ok arra, hogy miért.
Benjamin Netanjahú izraeli miniszterelnök a hétvége során beszélt arról, hogy hazája fontolóra veszi azt, hogy Ukrajnának is adjon a hazai fejlesztésű Vaskupola (Iron Dome) légvédelmi rendszerből. A Vaskupolát gyakran szokás a világ egyik legmodernebb, és leghatékonyabb légvédelmi rendszerének nevezni, Ukrajna számára pedig valóban hatalmas segítség lenne az, ha megkapnák a fegyvert. Nézzük, mi is teszi az izraeli légvédelmet ilyen hatékonnyá.
Egymás után érkeznek a hírek arról, hogy az ukrán csapatok egyre szorultabb helyzetbe kerülnek a donbaszi Bahmut városában: az orosz erők lassan, de biztosan kerítik be a várost, ahol egyes sajtóértesülések szerint a legjobban képzett ukrán katonák harcolnak. Hiába azonban a kritikus helyzet, úgy tűnik, hogy Kijev nem szándékozik kiadni a visszavonulásra engedélyt adó parancsot. Tényleg ennyire fontos Bahmut, vagy valami más állhat a háttérben? Nézzük.
Amikor az orosz csapatok közel egy éve megindultak Ukrajna felé három, jól elkülöníthető támadási útvonalat jelöltek ki maguknak: északról Kijev, keletről a Donbasz, délről pedig Herszon és Melitopol irányába tartottak, nyugat-Ukrajna azonban többé-kevésbé érintetlen maradt. Miért nem támadja Oroszország a nyugati megyéket, és mekkora esély van arra, hogy Lviv, vagy Odessza legyen a tavaszra várt új orosz offenzíva célpontja? Nézzük.
A legtöbb ismert kézifegyvert övezi valamiféle sajátos legenda, melyek a használatuk hosszú évei alatt alakultak ki, és bár gyakran van valóságalapjuk, a gyakorlatban a legtöbbször nem állják meg a helyüket. A sár közelében azonnal elakadó, megbízhatatlan M16-osokat, a csípőből elsütött géppuskákat, vagy az elnyűhetetlen, de pontatlan Kalasnyikov-variánsokat mind-mind övezik ilyen történekek, melyekre gyakran a különböző hollywoodi filmek, és videojátékok is ráerősítenek. Nézzünk meg néhány legendát az Ukrajnában előforduló kézifegyverekről.
Komoly meglepetést okozott az Egyesült Államok azzal, hogy a múlt hét folyamán bejelentette, a már megszokottnak számító lőszercsomagon kívül újabb sztárfegyvereket, Bradley lövészpáncélosokat, és Paladin önjáró lövegeket is küld Ukrajnának, majd ezt az egyébként is jelentős bejelentést sikerült megtoldaniuk azzal, hogy gondolkoznak a szintén modernnek számító Stryker páncélozott szállító harcjárművek Ukrajnába küldésén. De mit is tudnak ezek a fegyverek, és milyen teljesítményre számítunk tőlük az ukrán fronton? Nézzük
New York városában jár éppen a Vakmajom, és ha már ott van, posztolt is a Facebookra, innen gyűjtöttünk egy csokrot... 
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj...
Közel 4000 NIS2 érintett cég regisztrált már a felügyeleti hatóságnál, amellyel jelentős lépést tettek a kiberbiztonsági... 
Magyarország költi az egyik legkevesebbet GDP arányosan a nyugdíjasokra, egyedül Málta költ kevesebbet nálunk...
A mai adásban megreformáljuk a mezőgazdaságot, de előtte röviden véleményt formálunk egyéb fontos dolgokban is....
Egy kapitalista rendszerben mindig lesznek egyenlőtlenségek, a kérdés inkább az, hogy van-e lehetősége kitörni annak...
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
