Vasárnap hajnalban bekövetkezett az, amire a külpolitikai elemzők már régóta számítottak: levegőbe emelkedtek az amerikai légierő félelmetes hírnévnek örvendő B-2 Spirit bombázói. A furcsa kinézetű repülőgépek az iráni atomprogram számára kulcsfontosságú célpontokat támadtak, de ennél sokkal többre is képesek. Lássuk, miért retteg a fél világ a lopakodó gépektől.
Vasárnap hajnalban az amerikai légierő B-2 Spirit lopakodó bombázói tizennégy GBU-57-es „bunkerromboló” bombát dobtak le Irán fordói és natanzi nukleáris létesítményeire. Az amerikai szuperbombák lassan tizenöt éve várták első éles bevetésüket. De miért is ilyen rettegett fegyver a bunkerromboló? Nézzük.
Gőzerővel zajlik a régóta érő iráni-izraeli háború. A konfliktus egy azon kevesek közül, amely úgy néz ki, teljesen a levegőben fog eldőlni: az izraeli légicsapásokra Irán rakétákkal és drónokkal válaszol, egyelőre pedig úgy néz ki, hogy Jeruzsálem gépei jóval komolyabb károkat okoznak, mint a rivális fegyverei. Cikkünkben átnézzük, milyen gépeket is repül az izraeli légierő.
Hosszú, feszültségekkel teli évtizedek után múlt pénteken beérett az Irán és Izrael közötti ellenségeskedés: Jeruzsálem elsöprő támadást indított a perzsa állam ellen. A Közel-Kelet egyik legprominensebb hatalmának tartott Irán veszteségei meghökkentőek, és bár az közel sem biztos, hogy az ajatollah uralma is megdől, ekkora pofonból nagyon nehéz lesz felállni. Nézzük, hogyan is eszkalálódott eddig a helyzet, és milyen kilátások elé néz a régió rezidens rosszfiúja.
Magyar idő szerint hajnali kettő és három között izraeli repülőgépek légicsapásokat hajtottak végre az iráni nukleáris létesítmények, valamint katonai célpontok ellen. A támadásokban a Forradalmi Gárda és az iráni fegyveres erők parancsnokai is életüket vesztették. A nap folyamán az izraeli haderő újabb csapásokat indított, Irán pedig megtorlást ígért.
A mai nappal lejárt az Egyesült Államok által Iránnak adott, az atomprogrammal kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozó ultimátum. Tegnap este óta lényegében megállás nélkül jönnek a hírek arról, hogy Izrael nem szándékozik megvárni azt, hogy Teherán mégis kiegyezzen Washingtonnal, nyílt háborúra készülnek. Összeszedtük, mi is történt az elmúlt bő tizenkét órában.
A szíriai Aszad-rezsim tavaly decemberi bukása sokként érte a nemzetközi közösséget. A teljhatalmú elnök hatalmát megdöntő Hajat Tahrir al-Sham, élén Ahmed al-Saraa-val gyorsan igyekezett jelezni a nemzetközi közösség irányába, hogy az iszlamizmus az országban már a múlté, a HTS pedig egy inkluzív, a döntéshozatalba a kisebbségeket is bevonó kormányzásra törekszik. A legnagyobb meglepetést ugyanakkor az hozta, amikor kiderült: Damaszkusz egy olyan állammal is folytat tárgyalásokat, mellyel annak megalakulása óta rettentő rossz a viszony.
Oroszországot érthető módon rettentő kellemetlenül érte, hogy az ukrán titkosszolgálat június elsején egy nagyszabású dróntámadás során súlyosan megrongált, vagy megsemmisített több Tu-22-es és Tu-95-ös stratégiai bombázót. Az akció után Moszkva sietve áttelepítette a gépek legalább egy részét a szibériai Andir légibázisra. De mit is tud a hírhedt „Fehér Hattyú”, és miért retteg Moszkva attól, hogy egy ilyen gépet elveszítsen?
A mesterlövészek évtizedek óta megmozgatják az emberek fantáziáját. Profi katonák, akik egyetlen lövéssel csatákat dönthetnek el, bármilyen ellenséges vonalon képesek átszivárogni, fegyvereik igazi mesterei, számtalan regény, film és videojáték hősei. De mi is egy ilyen elit katona feladata? Honnan ered az angolszászból ismert ’sniper’ kifejezés, vagy egyáltalán mikortól beszélhetünk tényleg mesterlövészekről? Cikkünkben végigvesszük a titokzatos ’munkakör’ történetét.
Vasárnap az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) példátlan akció keretében Oroszország területéről indított drónokkal támadott meg öt légibázist. A pontos károkról még mindig szivárognak az információk, de azt már lehet tudni, hogy az orosz nukleáris csapásmérő erők bombázói voltak a célpontok. A pótolhatatlan gépek kilövése komoly morális sokkot okozott Moszkvának. De mit is tudtak pontosan az ukránok célpontjai? Nézzük.
Vasárnap arcpirító veszteségeket szenvedett el az orosz légierő: az interneten keringő videók alapján négy, egymástól is nagy távolságra lévő orosz légibázist támadtak meg ukrán drónok, jelentős károkat okozva Moszkva nagy hatótávolságú csapásmérő képességeinek. De miért szemelték ki maguknak az ukránok az orosz bombázókat, és milyen hatással lehet ez a Kreml képességeire? Nézzük.
Mint minden iparágban, úgy a hadiiparban is rengeteg új ötlet született az elmúlt évtizedekben. Néhány ilyen kreálmány eleve borzasztóan sikerült, de sokkal szomorúbb azoknak a kézifegyvereknek a története, amelyek egyébként a kor sztenderdjei szerint kiváló eszközök voltak, sőt, néha túl is szárnyalták a vetélytársakat, ilyen-olyan okokból viszont soha nem tudtak igazán sikeressé válni. Ezekből szedtünk most össze ötöt.
Az elmúlt héten többször is káoszba torkollott az Egyesült Államok és Izrael által közösen elindított új gázai segélyezési akció: egymást eltaposó civilek, figyelmeztetőlövések, megtelt kórházak és éhező palesztinok jellemzik a Gázai övezet déli részét. Cikkünkben megpróbáljuk bemutatni, mi is történik pontosan a romokban heverő régióban.
Szedán látott napvilágot az Egyesült Államok hírszerzésének azon jelentése, mely szerint Izrael arra készül, hogy légicsapásokkal elpusztítsa a rivális Irán nukleáris létesítményeit. A Közel-Kelet két nagyágyúja között több mint 45 éve rendkívül feszült a viszony, Teherán féltve őrzött atomprogramja ellen ugyanakkor mind ez idáig sosem indult nyílt támadás. Ha Jeruzsálem tényleg le akarja bombázni ellenfele nukleáris létesítményeit, az beláthatatlan következményekkel járna a régióra nézve.
Bő két hete jelentette be az Egyesült Államok, hogy leállítják a jemeni húszik elleni katonai műveleteket annak érdekében, hogy a lázadók is beszüntessék a Vörös-tengeren közlekedő hajók elleni támadásokat. Azóta történt egy s más: az iszlamisták mégis rálőttek egy amerikai hadihajóra, Izraelt is megtámadták, ennek ellenére Trump „győzelmet” hirdetett, majd kivonta a Harry S. Truman repülőgéphordozót a térségből. Cikkünkben megpróbáljuk összeszedni, tulajdonképpen mi is történik most Jemen környékén.
Valamikor a mai nap folyamán úgy néz ki, hogy meg fog valósulni a hétvégén belengetett orosz-ukrán-amerikai tárgyalás Isztambulban, igaz, egyáltalán nem úgy, ahogy azt Kijev szövetségesei remélték. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy Putyin ügyesen megalázta Zelenszkijt, könnyen lehet, hogy a saját csapdájába sétált bele. Nézzük, miért.
Nagyban zajlik a világ legmodernebb hackocsijának, az amerikai AbramsX-nek a fejlesztése. A csúcstank ugyan még csak prototípusként létezik, már most számos olyan jellemzője van, ami még a modern, drónok által uralt háborús zónákban is kiváló fegyverré teheti. Nézzük, mik ezek.
A múlt hét óta egyre több baljós hír látott napvilágot arról, hogy Donald Trump amerikai elnök akár fegyverrel is hajlandó lenne kikényszeríteni Irán visszatérését az úgynevezett atomalkuhoz. Washington egyre komolyabb mennyiségű fegyverzetet kezdett el felhalmozni a környéken, a Fehér Házból és Teheránból is egyre keményebb nyilatkozatok érkeznek, pedig azt már régóta tudni lehet, hogy a perzsa államnak egyáltalán nem hiányzik most egy komolyabb fegyveres konfliktus. Nézzük, miről is van szó pontosan.
Az Ukrajnszka Pravda munkatársai az elmúlt héten eljutottak Szumi megyébe, és az ukrán-orosz határ közelében dolgoztak, ahol a kurszki hadműveletben részt vevő négy egység mintegy húsz katonájával és parancsnokával készítettek interjúkat. A katonák beszámolóiból kiderül, mi is történt Kijev oroszországi akciója során.
Szerda délelőtt a török hatóságok őrizetbe vették Ekrem Imamoglut, Reccep Tayyip Erdogan fő riválisát és Isztambul polgármesterét. Bár hivatalosan korrupció és terrorizmus a vád a politikus ellen, nagyon úgy néz ki, hogy a gyakorlatban politikai leszámolásról van szó. A török piacokat már most érzékenyen érintette a döntés, de nem lehet kizárni azt, hogy egy komolyabb tüntetéshullám is meg fog indulni, ami komoly belpolitikai válsághoz vezethet.
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
