Sokat gyengült az utóbbi időben a forint elsősorban az euróval szemben, 2017 nyarán még 302 forintba került egy euró, most pedig 340-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nem forintos, hanem devizás befektetési alapban tartja a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 26-44%-os forintosított hozamot értek el kicsivel több mint egy év alatt. Sőt, van olyan alap is, amellyel 88%-ot lehetett keresni.
Elképesztőt mentek az állampapírok tavaly: az MNB friss statisztikái szerint december végére több mint 8000 milliárd forintot tartott a magyar lakosság állampapírokban, egy év alatt tízszer nagyobbat nőtt az állomány, mint a többi értékpapírnál összesen. A befektetési alapok a jól teljesítő piacoknak köszönhetően megmenekültek, és úgy tűnik, újra erőre kaptak az ingatlanalapok is.
Összességében kielégítő a magyar logisztikai piacot kiszolgáló közüzemi, infrastrukturális és kereskedelmi hálózat Magyarországon, de azért még lenne hova fejlődni. A Fitch Solutions magyar logisztikai piacra vonatkozó elemzése szerint magasak a céges közüzemi díjak, az áruszállítás pedig túlzottan a közútra koncentrálódik, pedig lennének alternatívák. Lenti cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb megállapításokat és javaslatokat a magyar logisztikai piac kapcsán.
Összességében egyre olcsóbbak a magyar befektetési alapok: 1,46%-ra csökkent az alapok átlagos költségterhelése, de találunk már olyan alapot is a piacon, amely szinte ingyen vihető. Az MNB friss statisztikái szerint azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy a magyarok inkább a drágább alapokat választják. Az ok pedig egyszerű: ezek ígérik a magasabb hozamokat. A befektetők között azok fizetnek a legtöbbet a friss, 2018-as adatok szerint, akik ingatlan vagy például abszolút hozamú alapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a Portfolio Prémium Banki felmérése szerint viszont egyre nehezebb bekerülni a milliomosklubba: sok szolgáltató limitet emelt, így a „tagsághoz” havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad le az Erste, ügyfelekből viszont a CIB gyűjtött a legtöbbet egy év alatt.
Alig lépték át az 5000 milliárd forintos küszöböt, máris a 6 ezreset veszik célba a magyar privátbanki szolgáltatók. Egy év alatt ugyanis akkorát nőtt a privátbanki vagyon, amekkorát legutoljára 2007-ben, a válság előtt láttunk. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 131 millió forinttal, a privátbanki vagyon pedig úgy tudott közel 22%-kal nőni, hogy a gazdagok portfóliójában a részvények aránya nem nőtt, tehát jócskán lemaradtak a tavalyi év befektetési sztorijáról. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP, privátbanki ügyfélnek lenni pedig egyre nehezebb, mivel több szolgáltatónál már 100 milliós a belépési limit.
Elképesztő hajrát nyomtak decemberben a befektetési alapok, összesen több mint 150 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a szektorba. Ennyi pénzt egy hónap alatt utoljára 2014 januárjában láttak az alapok, ezzel pedig a kezelt vagyon is megközelítette a 6500 milliárd forintot. Tavaly több szabályozói változás is érintette a piacot, ami miatt jelentős vagyoni átrendeződések voltak, de összességében kijelenthető: nem sokan voltak, akik tavaly buktak volna befektetési alappal. Beszédes adat, hogy a teljes szektor vagyiarányosan közel 7%-os hozamot ért el 2019-ben.
A részvényalapok mellett a vegyes alapok is azok közé a befektetési alapok közé sorolhatóak, amelyekkel szinte lehetetlen volt bukni 2019-ben: egyéves időtávon 116 sorozatból mindössze kettő végzett mínuszos hozammal, 35 alappal pedig legalább 10%-ot lehetett keresni tavaly. A részvénytúlsúlyos portfóliók között nem volt ritka a 20% körüli hozam, a Sharpe-mutató alapján pedig egyértelműen az látszik: kifizetődő volt vegyes alapokkal nagyobb kockázatot vállalni.
Ritkán, de van úgy, hogy szinte lehetetlen egy befektetéssel hibázni. Így volt ez a magyar részvényalapokkal is 2019-ben. Három sorozatot leszámítva nem volt olyan részvényalap Magyarországon, amely ne hozott volna legalább 5%-ot tavaly, a legjobb teljesítményű 15 lakossági sorozat közé 28%-os hozam alatt be sem lehetett kerülni, de még a legrosszabbul teljesítők is többségükben 10% felett hoztak. Olyan év volt ez, amit szinte lehetetlen lesz megismételni. Mégis tömegek bánkódhatnak: sokan ugyanis inkább kivették pénzüket tavaly a részvényalapokból, de akik kitartottak, nagyot kaszálhattak.
162 abszolút hozamú sorozatból 142 zárta pozitív hozammal a tavalyi évet, közülük 83 sorozat legalább 5%-ot hozott, 23-an közülük 10% felett teljesítettek. Az alacsony hozamkörnyezetben nagyot mentek tehát 2019-ben a világ tőkepiacai mellett a hazai szakemberek által kezelt abszolút hozamú alapok is, különösen a legnagyobb, az OTP Supra, amelynek hozamával és vagyonnövekedésével egyik vetélytársa sem tudta felvenni a versenyt. A kategória egésze viszont a jó hozamok ellenére sem tudta egyelőre visszanyerni a befektetők bizalmát, 2019 egyértelműen a tőkevesztésről szólt.
Nincs olyan nyugdíjpénztár az általunk vizsgáltak között, amelynek legalább egy portfóliója ne hozott volna 10% feletti hozamot idén tagjainak. A legtöbb 10% feletti portfólió az OTP Önkéntes Pénztárnál volt, ezek közül is kiemelkedik a dinamikus portfólió, amely a mezőnyben egyedül tudott 20% feletti hozamot csinálni.
A 10 legnagyobb kezelt vagyonnal bíró magyar alap összesen 2000 milliárd forintot meghaladó ügyfélpénz sorsáról dönt, ez a teljes magyar befektetési alap piac vagyonának harmadát jelenti. Sok befektető tartja tehát bennük a pénzét, de csak kevesen tudják, pontosan mibe is fektetnek Magyarország legnagyobb és legkeresettebb alapjai. Cikkünkben ennek jártunk most utána.
Kijött az MNB friss inflációs előrejelzése: ha feltételezzük, hogy a jegybank szerinti 3,3%-os infláció valósul meg idén, akkor ez azt jelenti, hogy 2021-ben a most elérhető 3 és 5 éves Prémium Magyar Állampapír 4,3, illetve 4,7%-os kamatot fizet majd befektetőinek. Ez még mindig kevesebb valamivel, mint a szuperállampapír 3, illetve 5 éves hozama. A Babakötvény viszont az új inflációval már 6,3%-ot fizethet.
A privátbankok mellett egy sokkal kiterjedtebb tevékenységgel foglalkoznak a bizalmi vagyonkezelők, létezésükről azonban csak kevesen hallottak, pedig már 5 éves múltra tekintenek vissza Magyarországon. Antall György, az Apelso Trust partnere és igazgatósági tagja a Portfolio-nak adott interjúban kifejtette, hogy akár tízezer magyar család számára is megfontolandó lépés lehet egy bizalmi vagyonkezelő felállítása, ehhez nem kellenek milliárdos vagyonok. A szakember szerint a hazai cégek egyik legégetőbb problémája most a generációváltás, és sajnos magyar tulajdonság, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyunk.
Fél év után novemberben könyveltek először tőkebeáramlást a hazai befektetési alapok, a hosszú ideje tartó negatív széria után az abszolút hozamú alapokat és az ingatlanalapokat is újra megtalálták a befektetők. A pálforduláshoz valószínűleg köze van annak is, hogy az abszolút hozamú alapok hozama november végéig meghaladta a 8%-ot, és az ingatlanalapok is 4% felett járnak. A legjobban azonban továbbra is a részvényalapok kategóriája teljesít, amely már közel 17%-ot hozott a befektetőknek. Nehéz lesz megismételni az idei évet hozamok szempontjából.
180 773 – a KSH friss számai szerint ennyi külföldi állampolgár élt Magyarországon január 1-jén, és nagyjából őket fedi le az a korlátozás, amit a Magyar Államkincstár alkalmaz a szuperállampapír értékesítésénél. A kincstárnál ugyanis nem vehet a papírból az, akinek nincs magyar személyije, holott a MÁP+ hirdetményében nincs ilyen korlátozás. A bankoktól, brókercégektől ők is vehetnek szuperállampapírt, de így elesnek a kincstár ingyenes számlaszolgáltatásától.
Ha csak a lakosságon múlik, elvéreztek volna idén a hazai befektetési alapok – ezt mutatják az MNB friss statisztikái. A befektetési alapokban kezelt háztartási vagyon idén semmit sem tudott nőni, miközben az állampapírokba ömlik be a pénz. A befektetési alapok idei teljesítménye ugyanakkor még mínusz nullában is óriási teljesítmény, ha ugyanis nincsenek a portfóliókezelők és a kedvező tőkepiaci folyamatok, sehogy nem tudták volna visszahozni azt a 400 milliárdot, amit októberig kivontak az alapokból a magyarok.
Bár a kínálati oldal adott, a magyar ember pénzügyi kultúrájába nem ivódott bele a részvényvásárlás. A szuperállampapír viszont pörög és továbbra is slágertermék az ingatlanalap – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. vezérigazgatója. Szerinte digitalizáció ide vagy oda, még mindig nagy szükség van a brókerekre, ebben változást majd a generációváltás hozhat. Kitért arra is, hogy brókebotrányok rémképe eltűnt a piacról, a kiterjesztett hatósági környezet nyomása viszont óriási a piaci szereplőkön.
Az egy ember által vehető szuperállampapír maximálása és a MÁP+ kamatának csökkentése – ez a két legfontosabb javaslata az IMF frissen megjelent IV. cikk szerinti országjelentésének a MÁP+-ra vonatkozólag. Az intézmény szerint a szuperállampapírral kapcsolatos célok nemesek, de lehet, hogy ezek a célok nem szolgálják a teljes megtakarítási piac érdekét, mint ahogy az is lehet, hogy inkább a gazdagabb magyarok profitálnak belőle. Ők úgy látják, 3%-os kamat mellett is ugyanúgy fogyna a MÁP+.
Nem akar minden szolgáltató a szuperállampapír elsődleges forgalmazója lenni, ráadásul nagyon sok bank kiszolgáltatott helyzetbe navigálta magát a MÁP+ eladásával, így kérdés, mit hoz a következő év – árulta el Parádi-Varga Tamás, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban, aki szerint ha valaki év elején MÁP+ helyett hosszú lejáratú dolláros állampapírt vett, közel 32%-ot is tudott keresni rajta. Kitért arra is, milyen a befektetési világ két évvel a MiFID 2 bevezetése után, hogyan lehet felismerni egy jó privátbankárt és milyen befektetési alapokat kellene piacra dobni ahhoz, hogy Magyarországon is legyen értelme a független tanácsadásnak.
A HIPA számítás, (helyi iparűzési adó) és a HIPA bevallás készítése során olyan, a HIPA szabályozási terület... 
A várakozás szerint elérte a jelzett célárat a magyar index (64850 alá vs. 64845,14), majd északnak fordult.Long indikátor-konfigurációk...
A héten számos, minden magyart érintő hír látott napvilágot, többek között megjelent a legfrissebb átlagbér adat...
A Nasdaq Global Financial Crime Report 2024. évi kiadványa szerint csak tavaly nagyjából 3100 milliárd, illegális... 
Mibe érdemes fektetni hektikus időkben? Az elemzők válasza erre a kérdésre nagyon egyszerű és egyértelmű. A magasabb...
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
