Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos

professzor , Budapesti Corvinus Egyetem

Bod Péter Ákos a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora. 1975-ben szerzett közgazdasági diplomát Budapesten, kutatóintézeti munkát végzett, hazai és külföldi egyetemeken oktatott 1990-ig, dolgozott ENSZ-tanácsadóként a fejlődő világban. 1990-91-ben ipari és kereskedelmi miniszter. 1991 és 1994 között a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1995-1997 között a londoni European Bank for Reconstruction and Development igazgatótanácsának tagja. Ezt követően visszatért tanári pályájára. Oktatómunkája mellett az Akadémia Kiadó igazgatósági tagja, számos folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak.
Cikkeinek a száma: 50
Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.

Bod Péter Ákos: mit üzen a magyar konvergenciaprogram?

Bod Péter Ákos: mit üzen a magyar konvergenciaprogram?

Lassan a múlt homálya fedi, hogy miért készítenek konvergenciaprogramot az Európai Unió azon országai, amelyek még nem csatlakoztak az euróövezethez. A magyar konvergenciaprogramban nem találunk választ a dokumentum eredeti céljára, azonban kiderül belőle, hogy a költségvetési hiány csak lassan csökken. Milyen következtetéseket vonhatunk le a programból?

Kétely és félelem övezi a koronavírus utáni időket

Kétely és félelem övezi a koronavírus utáni időket

Az újszülöttnek minden vicc új – szól az ismert bölcsesség. De neki minden fenyegetés is új, tehetjük akkor hozzá. Kortól és szituációtól függ, hogy mi számít újnak: meglehet, hogy a mai egyetemista nem találkozott a boltokban erőteljes inflációval egészen mostanáig, és most fedezi fel annak kellemetlenségeit.

Mit tanulhatunk a koronavírus-válságból? - Egy új, nehéz szakaszba lép a magyar gazdaság

Mit tanulhatunk a koronavírus-válságból? - Egy új, nehéz szakaszba lép a magyar gazdaság

Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.

Jön-e inflációs robbanás a koronaválság után?

Jön-e inflációs robbanás a koronaválság után?

A járvány előtti „békeévek” abban is elkényeztettek minket a világnak ebben a felében, hogy kielégítő ütemű gazdasági növekedéshez mérsékelt infláció járult, sok ország kiegyensúlyozta a költségvetését, mások pedig az engedélyezett keretek között tartották azt. Most viszont a nagy 2020-as visszaesést mindenhol komoly állami eladósodás kíséri, a jegybankok is minden lehetséges módon zúdítják a pénzt a gazdaságra. Érthető ezért, hogy a közbeszédbe ismét bekerült az infláció újraéledésének kérdése. Szakmai körökben is nagy viták folynak a járvány inflációs következményeiről, de más hangsúlyokkal, és még abban sincs egyetértés, hogy a felfele vagy a lefele ható tényezők lesznek erősebbek.

Kristálygömb vagy kávézacc: mi vár Magyarországra 2021-ben?

Kristálygömb vagy kávézacc: mi vár Magyarországra 2021-ben?

A hírfogyasztók úgy érezhették, hogy egy éve gazdasági előrejelzés helyett jóslást kaptak a hivataloktól, és ahány elemző megszólalt, annyi számot mondtak a jövőről. Talán még rosszabb, hogy a hivatalos adatokra sokan legyintenek, mondván: a közlemények világa messze van attól a valóságtól, amivel ők a mindennapokban találkoznak. Valóban rég övezte ennyi bizalmatlanság az inflációs adatokat, meg az átlagbérekről, a munkanélküliségről közzétett híreket, és nehéz hova tenni azt, hogy a nemzetközi tőzsdei mutatók felpattantak, miközben az emberek többsége a helyzet tartós romlását élte meg.

Hogy látják a magyar államot a hitelminősítők, és számít-e a besorolás?

Hogy látják a magyar államot a hitelminősítők, és számít-e a besorolás?

A Moody's a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén pozitívra javította a magyar szuverén besorolás kilátását, lényeges azonban a kiadott minősítés mögé tett elemzés is. Az EU-val való súrlódás és a pandémia súlyosbodása ugyanis mint lefele mutató kockázat jelenik meg, a világkereskedelmi bizonytalanságok mellett. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar besorolás a leggyengébb a visegrádi térségben, még felminősítés esetén is az maradna. De miért is olyan érdekes, hogy mit mondanak a hitelminősítők?

Döbbenetesen ártalmasak a magyar munkahelyek

Döbbenetesen ártalmasak a magyar munkahelyek

Nagy valószínűséggel megbetegszik az, aki magyarországi gyárban vállal fizikai munkát. A munkaállomások ugyanis meglepően rosszul vannak kialakítva: mindössze 12 százalékuk nem okoz betegséget. Erre jutott a ViveLab Ergo felmérése, amely kimutatta, hogy a munkaállomások 71 százaléka közepes, 17 százaléka pedig magas kockázatot rejt egészségügyi szempontból.

Döntött az EU: új világ jön a brókercégeknél

Az Európai Bizottság 2017. decemberben tette közzé a befektetési vállalkozások prudenciális keretrendszerének felülvizsgálatáról szóló átfogó javaslatcsomagját. Ez teljesen új alapokra helyezné a befektetési vállalkozások szabályozását, illetve tőkekövetelmény számítását. De mi okozza jelenleg a problémát, hogyan fogja ezt kezelni a jövőben a befektetési vállalkozások három osztályba sorolása és milyen új logikával kell az intézményeknek a tőkekövetelményeit kiszámítani? Az új rendszer egyszerűbb és átláthatóbb lehet, mert a végzett tevékenységek jellegének és méretének kockázataihoz igazodva határozza meg a követelményeket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiszámolta a ChatGPT-vel egy magyar közgazdász, mekkora eséllyel jutunk tovább a foci-Eb-n
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.