Az újszülöttnek minden vicc új – szól az ismert bölcsesség. De neki minden fenyegetés is új, tehetjük akkor hozzá. Kortól és szituációtól függ, hogy mi számít újnak: meglehet, hogy a mai egyetemista nem találkozott a boltokban erőteljes inflációval egészen mostanáig, és most fedezi fel annak kellemetlenségeit.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
A járvány előtti „békeévek” abban is elkényeztettek minket a világnak ebben a felében, hogy kielégítő ütemű gazdasági növekedéshez mérsékelt infláció járult, sok ország kiegyensúlyozta a költségvetését, mások pedig az engedélyezett keretek között tartották azt. Most viszont a nagy 2020-as visszaesést mindenhol komoly állami eladósodás kíséri, a jegybankok is minden lehetséges módon zúdítják a pénzt a gazdaságra. Érthető ezért, hogy a közbeszédbe ismét bekerült az infláció újraéledésének kérdése. Szakmai körökben is nagy viták folynak a járvány inflációs következményeiről, de más hangsúlyokkal, és még abban sincs egyetértés, hogy a felfele vagy a lefele ható tényezők lesznek erősebbek.
A hírfogyasztók úgy érezhették, hogy egy éve gazdasági előrejelzés helyett jóslást kaptak a hivataloktól, és ahány elemző megszólalt, annyi számot mondtak a jövőről. Talán még rosszabb, hogy a hivatalos adatokra sokan legyintenek, mondván: a közlemények világa messze van attól a valóságtól, amivel ők a mindennapokban találkoznak. Valóban rég övezte ennyi bizalmatlanság az inflációs adatokat, meg az átlagbérekről, a munkanélküliségről közzétett híreket, és nehéz hova tenni azt, hogy a nemzetközi tőzsdei mutatók felpattantak, miközben az emberek többsége a helyzet tartós romlását élte meg.
Egyedi esetekből nem szabadna komoly következtetéseket levonni, csak átfogó és megbízható adatokból. Mégsem haszontalan a körbekérdezés, amikor gazdasági kilátásainkat vizsgáljuk. A gazdaságról és társadalomról közzétett összefoglaló adatokkal ugyanis a szokásosnál is több gond van.
A Moody's a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén pozitívra javította a magyar szuverén besorolás kilátását, lényeges azonban a kiadott minősítés mögé tett elemzés is. Az EU-val való súrlódás és a pandémia súlyosbodása ugyanis mint lefele mutató kockázat jelenik meg, a világkereskedelmi bizonytalanságok mellett. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar besorolás a leggyengébb a visegrádi térségben, még felminősítés esetén is az maradna. De miért is olyan érdekes, hogy mit mondanak a hitelminősítők?
Nagy valószínűséggel megbetegszik az, aki magyarországi gyárban vállal fizikai munkát. A munkaállomások ugyanis meglepően rosszul vannak kialakítva: mindössze 12 százalékuk nem okoz betegséget. Erre jutott a ViveLab Ergo felmérése, amely kimutatta, hogy a munkaállomások 71 százaléka közepes, 17 százaléka pedig magas kockázatot rejt egészségügyi szempontból.
Az Európai Bizottság 2017. decemberben tette közzé a befektetési vállalkozások prudenciális keretrendszerének felülvizsgálatáról szóló átfogó javaslatcsomagját. Ez teljesen új alapokra helyezné a befektetési vállalkozások szabályozását, illetve tőkekövetelmény számítását. De mi okozza jelenleg a problémát, hogyan fogja ezt kezelni a jövőben a befektetési vállalkozások három osztályba sorolása és milyen új logikával kell az intézményeknek a tőkekövetelményeit kiszámítani? Az új rendszer egyszerűbb és átláthatóbb lehet, mert a végzett tevékenységek jellegének és méretének kockázataihoz igazodva határozza meg a követelményeket.
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
5+1 kérdés és válasz a pénzügyi öngondoskodásról Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy...
Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár elmondása szerint a 2019-ben Babaváró hitelt igényelt családok kevesebb...
Írtam nemrég a sávos adózásról. Az egyik visszatérő motívum volt a hozzászólásokban, hogy miért adóztatja...
Évadzáró adásunkban mindenki szerepel, a kommentelők kifejezetten sokat. Elemezzük Észak-Koreát, a kamatemelést... 
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
