Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Saját magához képest meggyőző, míg versenytársaihoz viszonyítva kimagasló üzleti teljesítményt nyújtott 2023-ban a Medicover - derül ki az árbevétel alapján a második legnagyobb magyarországi magánszolgáltató tavalyi évre vonatkozó beszámolójából. A napokban közzétett jelentése szerint a magánklinika-hálózat konszolidált árbevétele meghaladta a 27 milliárd forintot, és mindehhez közel 3 milliárd forintos adózott profit társult. Nagyon úgy tűnik, hogy a hatalmasra nőtt privát szolgáltató még mindig a versenytársak előtt jár bizonyos területen.
2025-ben az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek egyenesen felrobbannak a kormány várakozásai szerint. A jövő évi költségvetés tervezetében ugyanis az idei várt dupláját tervezték be, ami összefügg egy jelentős osztalékfizetéssel, amit az Energiaügyi Minisztériumnál számoltak el. Nem nehéz innen arra a következtetésre jutni, hogy mely befizető állhat a háttérben.
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
Nagyot javult a 2025-ös költségvetés stabilitása azzal, hogy a kormány - ha csak átmenetileg is, de - hosszú idő után visszatért a büdzsé őszi elfogadásának gyakorlatához. Ezzel ha nem is teljesen, de lényegesen mérsékelte a jövő évi költségvetésre leselkedő kockázatokat. Hétfő délután került a parlament elé a 248 + 76 oldalas törvényjavaslat, melynek legfőbb jellemzője a hiány csökkentése. Szokásos költségvetést értékelő részletes elemzésünk első részében a bevételi oldalt vizsgáljuk meg, ahol bár vannak adókiengedések (adókedvezmény növelés, különadó-csökkentés és kivezetés), mégis több adóemelés jellemzi, mely jelentős egyenlegstabilizáló hatást is kifejt. Ezt pedig végső soron, ha nem is közvetlenül, de közvetetten a fogyasztók fizetik meg.
Voltak olyan fekvőbeteg-ellátó intézmények, amelyek a nem ösztönző átlagfinanszírozás miatt elkényelmesedtek. Ezért az egészségügyi kormányzat lépett ezen a téren is - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki arról is beszélt, hogy jelenleg is zajlik a minimumfeltételek áthangolása, melyen keresztül az egyes intézmények portfóliójában lehet áthangolás. De ezúttal is leszögezte, hogy nem zárnak be kórházakat. A beszélgetés során az államtitkár részletesen szólt a magánszolgáltatókról is. Szerinte ha helyre áll az állami ellátórendszer finanszírozása, akkor nem látja értelmét bevonni a privát cégeket a fekvőbetegellátásba. A fő cél még mindig az állami és a magánellátás egyértelmű szétválasztása - szögezte le az interjúban. Takács Péter tisztázta azt is, hogy a gyakorlatban mit kell majd érteni hiánypótló szolgáltatást nyújtó magántulajdonú egészségügyi szolgáltató fogalom alatt. Azt is jelezte, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Védelmi Szolgálat ellenőrzi, ha valaki indokolatlanul hosszú várakozási időt szab, miközben a magánrendelőjébe irányítja a beteget. Nekik azt üzeni az államtitkár: ők ne számítsanak semmi jóra. A magánszolgáltatóknál dolgozó orvosok esetében is új, szigorúbb előírásokat szeretne Takács Péter: aki nem szállít le bizonyos esetszámot az állami intézményben, az nem kap másodállás-engedélyt. Részben új világ köszönthet be a közfinanszírozott kórházak vezetői számára is: januártól érkezhet a havi 12,5 milliárd forintos többletforrás, cserébe az államtitkárság egy tolerálható adósságszintet határoz meg, és ha ezt a menedzsment túllépi, akkor annak lesznek következménye a vezetőség fizetésében.
Deklarált adócsökkentés a családok számára, vállalkozások segítése adminisztrációcsökkentésen keresztül, extraprofitadók részleges kivezetése, inflációkövető adóemelés, új kiskeradó alanyok, kedvezményes lakásáfa - csak néhány karakteres adómódosítás a 2025-ös csomagban, amit ezúttal az RSM adóüzletágának vezető menedzserével értékelünk. Csepei Kinga a Portfolio-nak nyilatkozva azt sem tartja kizártnak, hogy a már megismert intézkedéseken túl további, adóemelést célzó rendelkezések is érkeznek még az év végéig.
Idén lesz 40 éves és már a 22. NBA-szezonját tapossa LeBron James, aki a világ egyik legvagyonosabb sportolója, de nem csak erről, jövedelméről és játékáról híres, sőt. Sokan és mostanában egyre többen keresik annak a titkát, hogy miként tud ennyi idősen is ilyen sportteljesítményt felmutatni a Los Angeles Lakers kosarasa, akiknek a számai magukért beszélnek, még azok számára is impresszívek ezek, akik nem kedvelik Jamest. Egy nemrégiben megjelent dokumentumfilm-sorozat apró bepillantást enged abba, hogy mi a csúcsteljesítmény ilyen szintű fenntartásának titka, és ezek összecsengenek más sportolók életmódjával és azok eredményeivel. Felmerül a kérdés: vajon az élsportolók gyakorlatai elsajátíthatóak a minél hosszabb egészséges élet érdekében.
Nagyon úgy tűnik, hogy a dunaújvárosi vasmű megmentésének/megszűnésének (nézőpont kérdése) hosszúra nyúlt történetében egy újabb felvonásába csöppentünk. A Liberty Dunaújvároshoz tartozó két egységgel szemben megindult felszámolások, a bérek késése, ki nem fizetése, vagyis általában a társaság nehéz pénzügyi helyzete és kilátástalansága miatt komolyabb üzengetésbe kezdett - az elmúlt két évben a vasmű megmentése érdekében egyébként egymással összezáró - két stratégiai fél: a tulajdonos Liberty Steel és a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca csütörtökön kiadott, felszólító hangvételű közleményére a társaság a Portfolio-nak küldött válaszában élesen és érdemben reagál a kritikákra. Ebben elismerik, hogy az ideiglenes vagyonkezelő a Bérgarancia Alapon keresztül fogja elindítani az alkalmazottak októberi munkabérének kifizetését. Szerintük a háttérben az is áll, hogy a sikeres működéshez szükséges intézkedésekről való egyeztetések nem haladtak megfelelően. A tulajdonos felhívja a figyelmet arra is, hogy rövid távú kormányzati és egyéb résztvevői támogatásra van szükségük a termelés és gyártás újraindításához. Amennyiben ez elmarad, akkor megfontolják a potenciális új befektetőkkel folytatott tárgyalásokat is. Mindez azt jelenti, hogy a tulajdonos belengette a minisztérium felé: kész értékesíteni a vasművet. Időközben kiderült: a baj csak fokozódik: mindkét vasműs egység ellen NAV-végrehajtás is folyamatban van, mert nem fizetett adót.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A hálapénz kivezetés hatásának értékelése címmel jelent meg a Belügyminisztérium dokumentumtárában az a 135 oldalas független hatástanulmány, amit az RRF reformtervek keretében kellett elkészítenie a kormányzatnak és a PwC végezte el ezt a munkát. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a reformcsomag elérte a kívánt célt, az egészségügyben dolgozók ugyanis arról számoltak be, hogy a betegek felajánlási gyakorlata sokkal ritkább, de a megkérdezett páciensek több mint fele is úgy gondolja, hogy a hálapénz jelenléte az állami egészségügyben visszaszorult. Azt ugyanakkor elismerik, hogy a hálapénz nélküli rendszer az orvosok esetében motivációcsökkenéssel jár. A szigorított rendszerben a hálapénz-felajánlások száma tehát ritkult, aminek az egyik oka az elemzés szerint, hogy a lakosság anyagi lehetőségei is egyre szűkösebbek.
Szeptemberben méretes többletet produkált a költségvetés, ám a részletes adatok nem adnak okot sok ujjongásra. Ami különösen érdekes, az az általános forgalmi bevételeknél bekövetkezett elakadás. Ezen a téren ugyanis egy hét hónapja zajló kedvező trendben jött szünet.
Ha megpróbáljuk nem rajongóként, hanem üzleti oldalról megközelíteni a világ legnagyobb sporteseményeit és legsikeresebb nemzetközi ligáit (ami valljuk be, nem könnyű feladat), akkor talán az egyik legjobb kifejezés ezekre az élménygazdaság, élményszolgáltatásra épülő professzionális iparág. Így van ez - az egyes mérések szerint a világ második legnépszerűbb sportjával, - a kosárlabdával is, de főként annak csúcskategóriájával, az NBA-vel (többmilliárd fős elérésének köszönhetően). A naponta több tízmillió rajongót megmozgató észak-amerikai profi kosárlabdaliga receptje látszólag nagyon egyszerű: kellenek hozzá emberfeletti képességekkel rendelkező világsztárok, látványos, pörgős játék, régmúltba visszatekintő versengések a csapatok között, mindezt kiszolgáló iparág és ezzel elő is áll a tökéletes "végtermék", amiért odáig vannak a lelkes szurkolók, őrült rajongók, vagy épp a hobbi érdeklődők. Érzelemmentesen nem lehet ezt a történetet megközelíteni, és pont ez adja az élménygazdaság esszenciáját, amiért a vásárló hajlandó "többet" fizetni, mert úgy érzi, nemcsak szolgáltatást vásárol, hanem egyedi, megismételhetetlen élményt is. Miért indítottuk ilyen messziről a történetet, egy új magyar gyártású sorozat kapcsán? Mutatjuk.
A következő napokban felpörögnek a 2025-ös költségvetéssel kapcsolatos híráramlások, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy honnan indul a kormányzati tervezés, milyen főbb számokra alapoz és milyen lehetőségei vannak a jövő évi büdzsé mozgásterét illetően. Az biztos, hogy egyfajta harapófogóban van a kormány: egyszerre akarja javítani az egyensúlyt, valamint a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve új jólétjavító intézkedéseket tervez (például a családi adókedvezmény duplázása, vagy a frissen belengetett munkáltatói adócsökkentés). Ez pedig csak tovább feszíti a költségvetés egyensúlyát.
A gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni. Ez a folyamat megnyitja a lehetőségét annak, hogy a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenjenek, ezáltal az adóék is alacsonyabb szintre csökkenhessen - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd délután megjelent közleményében, mely arról tájékoztat, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival.
Egyedi műtéti technika fűződik a nevéhez, Frankfurtban felépítette saját magánklinikáját, amit 20 év után értékesített az egyik legnevesebb elit magánkórház-hálózat számára. Műtött Bundesliga-focistákat, válogatott sportolókat, politikusokat, polgármestereket, kormánytagokat Németországban, és rendszeresen érkeztek hozzá továbbképzés céljából orvosok, például a Semmelweis Egyetemről. Kovács György professzorról beszélünk, aki nemrégiben úgy döntött, hogy Magyarországra költözik, ahol a TrifonLife-nál kötelezte el magát. Döntésének okairól, szakmai pályájáról, új terveiről beszélgettünk vele.
Hogyan lehet lassítani az öregedés folyamatát? Hogyan lehet meghekkelni a biológiai óránk járását? Milyen életmód, gyógyszer, hatóanyag segíti ezeket a folyamatokat? Amíg ezt genetikai úton nem lehet megtenni, milyen egyéni megoldások vannak? Mivel élhet a hétköznapi ember és milyen dimenzióban járnak ezen a téren a milliárdosok? Látványos kísérletek, tudományos információk és gyakorlati tudnivalók keretében mutatták be a legújabb longevity trendeket a Medipredict konferenciáján.
Rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd kora délutánra, miután felgyorsulni látszanak a kellemetlen fejlemények a dunaújvárosi vasmű ügyében: az egyik utódcég ellen felszámolási eljárást kezdeményezett a tartozások miatt az ISD Power áramszolgáltató. Közben a tárca korábban azt közölte: az új tulajdonos "mindent megígért, de szinte semmi sem teljesült". Az államtitkárok elmondása szerint az NGM készen áll a beavatkozásra attól függően, hogy milyen forgatókönyv valósul meg a következő napokban, hetekben a cég működését illetően. Időközben kérdéseinkkel megkerestük a vasműt működtető Liberty Dunaújvárost, ahonnan kedd este kaptunk választ.
A magánbiztosítási piac stabil és folyamatosan bővülő tendenciát mutat, a csoportos biztosításokat a munkáltatók által kötött szerződések hajtják - értékelte az aktuális piaci folyamatokat a Portfolio-nak adott interjújában Bara Ágnes, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. nagyvállalati üzletág vezetője. A munkáltatói oldalon egyre fontosabb kiegészítő szolgáltatássá válik a magánegészségügyi ellátáshoz hozzáférést nyújtó biztosítási konstrukció, a vállalat célja ugyanis, hogy minden esetben a legmagasabb színvonalú ellátást kapják a dolgozói, jól felfogott érdeke ugyanis az egészséges munkavállaló. A szakember arról is beszámolt, hogy vannak olyan csoportos egészségbiztosítási szerződések, amelyek akár egynapos műtéteket is finanszíroznak.
A budapesti magánkórház fontos lépés a Liv Hospital csoport életében a terjeszkedés szempontjából, de csak az első a sorban. Még idén várhatóan Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban is megjelenünk - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Ahmet E. Usta, a Liv Duna Medical Center ügyvezető igazgatója, aki ott lesz a csütörtöki Private Health Forum konferenciánkon. Lassan egy éve vette át a török magánkórház-hálózat a Duna-parti intézmény működtetését, ennek az időszaknak az eredményeiről is kérdeztük a vezetőt. Elmondása szerint az EBITDA-marzsot közel megduplázták, de ez még nem az a szint, amivel elégedettek lennének. Külön kiemelte lapunknak nyilatkozva, hogy szorgalmazza az orvosok teljes munkaidős foglalkoztatási modelljét, mert meglátása szerint ez szolgálná megfelelően a páciensközpontú működést. Ennek kapcsán konkrét javaslatokat is megfogalmazott.
Sok kicsi sokra megy, de sokat is el tud vinni - bizony így lehetne jellemezni, hogy miért is ugrott idén augusztusban korábban soha nem látott szintre a nyolcadik havi költségvetési hiány. Ami szembetűnő, hogy a "nettó áfabevételek" látványosan javultak az előző hónapban, de még ez sem volt elegendő, hogy a büdzséről alkotott nagykép érdemben megforduljon.