Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1163
Különleges tervekkel száll be a magyar magánklinikák közé az erős török szereplő

Különleges tervekkel száll be a magyar magánklinikák közé az erős török szereplő

A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is - tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától. A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.

Állami ingyenmilliók újautó-vásárlásra: ezen áll vagy bukik minden

Állami ingyenmilliók újautó-vásárlásra: ezen áll vagy bukik minden

Február 5-én késő délután nyílik meg a magyarországi vállalkozások számára az új elektromos autó vásárlását ösztönző pályázat, melyre az érintett autómárkák nagy erőkkel készülnek, külön célzott akciókkal. Már csak azért is, mert a vásárlói érdeklődés jelentős, az elérhető modellkínálat nagyon széles, tehát van verseny. Közben a pályázati kiírásban szerepel egy olyan feltétel, amelynek a pályázóknak meg kell felelniük, de nem rajtuk múlik, hogy sikerül-e. Tisztázzuk, mire számíthatnak az érdeklődő vállalkozások, ehhez megkerestünk néhány érintett importőrt is kérdéseinkkel.

Az éj leple alatt jött a váratlan különadó-módosítás a kormánytól, a gyógyszergyártók nem járnak rosszabbul

Az éj leple alatt jött a váratlan különadó-módosítás a kormánytól, a gyógyszergyártók nem járnak rosszabbul

A Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet. Első ránézésre a gyógyszergyártóknak lehetne ez kellemetlen meglepetés, ugyanis a kormány a gyógyszergyártói különadó mellé bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát, melyeknek a kulcsa dupla akkora, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A speciális szabályok miatt azonban tulajdonképpen a gyártók nem járnak rosszabbul a módosítások nyomán, az adófizetési kötelezettségük nem változik (így a költségvetés bevétele sem), viszont már nem az adózás előtti eredményüket terheli nagyrészt az új adó, és az új adót már be tudják számolni a globális minimumadóba. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy péntek reggel közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium az ügyben, valamint megszólalt a tőzsdén jegyzett Richter is. Jóval kisebb mértékben a biztosítók pótadóján is változtatott a kormány.

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Mi ez, ha nem brutális elvonás? 2200 milliárd forinttal több adót szedett be az állam tavaly

Két héttel az első közlés után hivatalosan is megerősítést nyert: a költségvetés tavalyi pénzforgalmi egyenlege 4593 milliárd forintos hiányt mutatott, ami az eredeti cél közel duplája. A Pénzügyminisztérium részletes adataiból az is kiolvasható - amellett, hogy a nominális adósság 50 ezer milliárd forint fölé került -, hogy a cégek és a lakosság által fizetett adók összege 2022-höz képest 2260 milliárd forinttal nőtt. Kíméletlen inflációs- és adóprés csapott le a magyarokra, ám a költségvetés stabilizálásához ez sem volt elegendő.

Először szólal meg a Költségvetési Tanács új elnöke: legyen a költségvetés golyóálló!

Először szólal meg a Költségvetési Tanács új elnöke: legyen a költségvetés golyóálló!

A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.

A NAV új, 2024-es csodafegyvere

A NAV új, 2024-es csodafegyvere

Idén januártól új élet indult a magyarországi áfabevallások területén. A kormány ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásában az áfa digitalizációjának is nekilátott. Erről a különleges adóhatósági eszközről is szó volt többek között az RSM Hungary legutóbbi eseményén.

Egyetlen grafikon, ami megmutatja, hogyan omlott össze a 2023-as költségvetés és vele együtt a fiskális politika

Egyetlen grafikon, ami megmutatja, hogyan omlott össze a 2023-as költségvetés és vele együtt a fiskális politika

A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.

Nagy Márton épp most árulta el: radikális tervet fontolgat a kormány

Nagy Márton épp most árulta el: radikális tervet fontolgat a kormány

Nagy Márton szerint rossz döntés lenne, ha a költségvetési fegyelem előtérbe kerülne az Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter a Demokrata hetilapnak adott interjújában hangsúlyosan beszélt a fiskális politikáról és azzal érvelt, hogy ha más országok 7-8 százalékos költségvetési deficittel versenyeznek a saját gazdaságaik támogatása érdekében, akkor "mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". Egyenesen azt javasolja, hogy Európának és benne a legnagyobb gazdaságnak, Németországnak átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítania a költségvetési hiányt. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságpolitikája választóvonalhoz érkezett, feladni készül az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződését a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A helyzet gyorsértékelése az elmúlt hetek gazdasági adatai, kormányzati bejelentései, valamint a legfontosabb megszólalások tükrében.

Ez aztán a rendkívüli beismerés: elvéti megemelt hiánycélját a kormány 2023-ban

Ez aztán a rendkívüli beismerés: elvéti megemelt hiánycélját a kormány 2023-ban

2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.

Alacsony hiányt Magyarországon? Ugyan minek? (TOP 10 sztori - 9.)

Alacsony hiányt Magyarországon? Ugyan minek? (TOP 10 sztori - 9.)

Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.

Így szedi össze az állam a pénzt a Budapest Airport megvásárlására

Így szedi össze az állam a pénzt a Budapest Airport megvásárlására

A Budapest Airport visszavásárlása érdekében sikeres vagyonértékesítéseket hajtott végre a magyar állam - jelentette be péntek délutáni közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely a tájékoztatóban összefoglalta az elmúlt néhány hónap állami vagyoneladásait. Három ügylet pénzügyi zárásával közel 270 milliárd forintos bevételre tett szert a kormány, és ezt az összeget a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordítja.

"Hidegzuhanyként ért minket a kórházigazgatók elbocsátása"

Túl hirtelen és váratlanul, és túl nagy kört érint most ez a változás - reagált a Portfolio-nak adott interjújában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke arra, hogy nemrégiben 24 kórházigazgatót mentett fel a Belügyminisztérium és az Országos Kórházi Főigazgatóság, ezzel közel minden negyedik kórház érintett. Elmondása szerint a bejelentés hidegzuhanyként ért valamennyiüket. A leváltások után egy átmeneti időszak indul, ami akár hónapokig is eltarthat, közben viszont gyorsan változik az egész rendszer - vélekedett a kórházvezető, akivel részletesen beszélgettünk a kórházi tartozásállományok felhalmozódásának okairól is.

Ilyen az, amikor egy csettintéssel javít a költségvetésen a kormány

Ilyen az, amikor egy csettintéssel javít a költségvetésen a kormány

A várakozásunknak megfelelően valóban az MVM egyszeri befizetése mentette meg attól a költségvetést, hogy novemberben is csúfos számokat produkáljon. A Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatok másfelől viszont azt üzenik: a makrogazdasági pályában bekövetkező pozitív fordulat szép lassan kezd lecsapódni az államkasszában is, az áfabevételi folyamatok mintha a normalizálódás jeleit mutatnák. Novemberben a nyugdíjkiegészítés és a kórházak adósságkonszolidációja miatt volt nagyobb a mínusz a szokásosnál és ha elhisszük, hogy ezek átmeneti tételek, akkor akár javuló trendekről is beszélhetünk.

Tőkeholding-vezér: kulcsfontosságú az energiafüggetlenedés a magyar gazdaság számára

Tőkeholding-vezér: kulcsfontosságú az energiafüggetlenedés a magyar gazdaság számára

Ott vállalunk szerepet, ahol a piac még fejletlen, vagy piaci kudarc, esetleg piaci rés van jelen - fogalmazott a Portfolio-nak adott interjújában Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondása szerint Tőkeholdingnál az idei év egyértelműen az energetikai beruházások ösztönzéséről szólt, hiszen ez volt a legnagyobb kihívás a vállalati szektor számára. A Tőkeholding első embere azt vallja: a naperőmű-fejlesztéseket gyakran csak tőkéből lehet megkezdeni. Azt is elárulta lapunknak, hogy a holding gyors reagálású hadtestként tud működni a kormányzati gazdaságpolitika, valamint a vállalatok szemszögéből is, és hogy a jövőben a növekedési tőkére, a magántőke szerepére fognak fókuszálni.

Ez most a durva magyarországi járvány legnagyobb veszélye

Ez most a durva magyarországi járvány legnagyobb veszélye

A korábbi években nem volt példa ilyen mértékben tomboló járványra Magyarországon, mint ezekben a hetekben és napokban. A koronavírus legújabb változatai mostanra sokkal enyhébb lefolyásúvá váltak, így már nem tartjuk számon épp hányadik Covid-hullámban vagyunk és nehéz megkülönböztetni azt is, hogy a koronavírus mellett milyen betegségek érintik most tömegesen a magyarokat. Egy ilyen fertőzési hullámnak azonban vannak rövid távú negatív következményei is, a nagyarányú dolgozói kiesés, ami akár a gazdasági aktivitásra is rányomhatja a bélyegét. Ilyen esetekben az egyéni védekezés mellőzése csak olaj a tűzre.

Vészterhes időszakban érkezik a Költségvetési Tanács új elnöke

Vészterhes időszakban érkezik a Költségvetési Tanács új elnöke

Tizenkét év után új elnöke lesz a Költségvetési Tanácsnak Horváth Gábor közgazdász személyében, 2024. január 10-én váltja a pozícióban Kovács Árpádot. A Novák Katalin köztársasági elnök által kinevezett szakember – és több jel szerint is az államfő régi ismerőse – nagyon érdekes időszakban válik a költségvetési politika őrévé: a 2023-as és 2024-es büdzsé is recseg-ropog, közben pedig új feladatokat is kapott a testület.

Különleges egészségügyi szereplő támadja a legnagyobb magyar magánkórházakat, nem is akárhonnan

Különleges egészségügyi szereplő támadja a legnagyobb magyar magánkórházakat, nem is akárhonnan

Mostanra a Semmelweis Egyetemen is megteremtődött a színvonalas fizetős ellátás feltételrendszere, szervezési, pénzügyi háttere - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Kovács Róbert, a Semmelweis Egészségügyi Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az árbevétel alapján felállított éves rangsorban a magánszolgáltatók között már a 15. lenne az egyetem által tulajdonolt privát ellátó. A többéves biztosító múlttal rendelkező cégvezetővel beszéltünk arról is, hogy a gyakorlatban hogyan működik egymás mellett párhuzamosan az egyetem különböző klinikai épületeiben a közfinanszírozott és a privát betegellátás, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szigorú felügyelete és engedélyei mellett, valamint az egyetemi infrastruktúra bérlése közepette, amiért a kft. százmilliós nagyságrendű bérleti díjat fizet. Kovács Róbert felhívta a figyelmünket egy új trendre is: kiemelt szolgáltatóként szerződtek le a magyar piacon aktív nagy magánbiztosítóval, az így biztosított betegek ennek következtében már komplexebb ellátáshoz is juthatnak a privát szektorban. Ez egy újfajta versenyelőny a Semmelweis Egészségügyi Kft oldalán.

Fontos döntést hozott a kormány, új gyógyszerek kerülnek az államilag támogatott körbe

Fontos döntést hozott a kormány, új gyógyszerek kerülnek az államilag támogatott körbe

Nagyon régóta várt döntés jelent meg a Magyar Közlöny kedd esti számában, két év kihagyás után ugyanis új gyógyszerek társadalombiztosítási finanszírozásba történő befogadása történt meg. A Belügyminisztérium hivatalos közlése szerint 35-40 ezer beteg ellátása válik ennek nyomán könnyebbé. Az innovatív gyógyszergyártók szerint hatalmas előrelépést jelent mind a betegek, az orvosszakma, a gyógyszeripar és a hatóság számára is a 2024. január 1-én életbelépő jogszabályváltozás.

Megszólalt a gazdaságfejlesztési tárca: nem akadtak el a reptérvásárlási tárgyalások

Megszólalt a gazdaságfejlesztési tárca: nem akadtak el a reptérvásárlási tárgyalások

Szerdán olyan hírek jelentek meg a magyar sajtóban, miszerint a Budapest Airport megvásárlásának ügyében mostanra az lett a legfontosabb kérdés, hogy a két vevőjelölt, a magyar állam és francia partnere meg tud-e állapodni egymással. Az ügyben megkerestük a magyar állam részéről a tárgyalásokért felelős Gazdaságfejlesztési Minisztériumot. Lóga Máté, a tárca gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára telefonos érdeklődésünkre kifejtette: a tárgyalások elakadásáról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak, egy többmilliárd eurós tranzakció esetén természetes, hogy a tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe. Leszögezte: a sikerben minden az asztalnál ülő fél érdekelt. Abban a szándékban sincs változás, hogy a tulajdonosváltás után a magyar állam többségi tulajdonos lesz, az üzemeltetési feladatokat pedig a kisebbségi részesedéssel rendelkező professzionális operátor látná el.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility