Gereben Ágnes

Orosz nyomulás Magyarországon és Európában

A Malév bekebelezése, majd -- a sokmilliárdos bankgaranciára tett orosz kötelezettségvállalást feledve --, sorsára hagyása, a magyarországi földgázellátás mintegy 25 százalékát ellenőrző Emfesz botrányos eladása és máig tisztázatlan tulajdonviszonyai, a Kreml közeli Szurgutnyeftyegaz kőolajvállalat rajtaütésszerű, ellenséges tulajdonszerzése a Molban - a magyarországi orosz gazdasági expanzió három egymástól független, bár egyformán tanulságos története. Már csak azért is, mert valamennyi elgondolkodtatóan összecseng más európai országok hasonlóan keserű tapasztalataival.

Új erőközpont, vagy csak egy sóhivatal?

Gyötrelmes és az utolsó percig bizonytalan kimenetelű tárgyalások után néhány napja Minszkben, a belorusz Nemzeti Könyvtár épületében az orosz, a belorusz és a kazah elnök megállapodást írt alá az orosz-belorusz-kazah vámunió létrehozásáról. A három szovjet utódállam gazdasági szövetségének eddigi legfontosabb dokumentuma elvben már január elsején életbe lép. Félévvel később, június elsején hatályossá válik a megállapodást aláíró országok nemzeti törvényeit felváltó közös vámkódex és ezzel ténylegesen is létrejön a vámunió.

Szétverik az orosz gigaholdingokat?

Oroszországról szólva többnyire az energetikai szféra eseményeiről beszélünk, pedig az előttünk álló évben az állami gigaholdingok felszámolására tett kísérlet lesz a legfontosabb. Egyrészt a folyamatnak a gazdaságra gyakorolt hatása miatt, másrészt mert ez Dmitrij Medvegyev elnök első és idáig egyetlen lényeges távolságteremtő gesztusa az elődjétől. A régi, megbízható barátok gondjaira bízott, kontrollálható, birodalmi célok szolgálatába állítható cégbirodalmak létrehozása ugyanis Vlagyimir Putyin dédelgetett gyermeke, az 1980/1990-es években magánvállalatokba kiszervezett Gazpromnak az állami tulajdonba való visszaterelése mellett talán a legnagyobb szabású vállalkozása volt.

Káosz a köbön - És ez még csak a kezdet?

Kusza kül- és belpolitikai, főleg pedig birodalmi szempontok szerint napról napra hektikusan változnak az orosz—ukrán földgáz kereskedelem és az attól elválaszthatatlan európai tranzit kilátásai. Pénteken egyszerre két egymásnak ellentmondó fejlemény sokkolta az érdekelteket. Az egyik az volt, hogy miután Julia Timosenko ukrán miniszterelnök a hét végén Jaltában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a két politikus a tévékamerák elé állva diadalittasan bejelentette, hogy Európa földgáz ellátását immár nem fenyegeti veszély.

Baj van a szomszédban: összeomlik Ukrajna?

Napok, ha nem órák választják el északkeleti szomszédunkat a gazdasági, pénzügyi, politikai okok miatt gyakorlatilag elkerülhetetlen összeomlástól, amelynek veszélyére már januárban felhívta a figyelmet Viktor Pinzenik akkori pénzügyminiszter. Julia Timosenko miniszterelnöknek "Az ország veszélyben van" címmel írt titkos feljegyzésében teljesen irreálisnak nevezte a 2009. évi költségvetést. Azonnali intézkedéseket sürgetett mind a bevételi, mind a kiadási oldal radikális csökkentésére, az állami apparátus nagyarányú leépítésére, a nagy bankok feltőkésítésére, a különböző kedvezmények és szociális kiadások lefaragására, a társadalombiztosítási alapok átmeneti befagyasztására. Ellenkező esetben, figyelmeztetett a politikus, összeomlik a pénzügyi rendszer, és hiperinfláció, tőkekivonás drámai termeléscsökkenés vár Ukrajnára.

Nagy bajban van Ukrajna

Péntek délben az európai hírügynökségek gyorshírben jelentették, hogy a Naftogaz az idén januári orosz—ukrán földgázháborút követő moszkvai tárgyalásokon született Timosenko—Putyin megállapodásnak megfelelően határidőre, hiánytalanul kifizette a Gazprom előző havi szállításainak ellenértékét.

A megegyezés úgy szól: ha az ukrán nagyvállalat akár csak egyszer is elmulasztja, hogy az adott hónap 7. munkanapjáig eleget tegyen vállalt kötelezettségének, akkor az oroszok a továbbiakban már csak előzetes fizetés esetén látják el Ukrajnát a "kék fűtőanyaggal". Ez pedig ismét súlyos helyzetbe hozza azokat az országokat is, amelyek északkeleti szomszédunk területéről kapják a tranzitárut.

Bajban vannak az oroszok: mi lesz az Áramlatokkal?

Alig négy éve annak, hogy Vlagyimir Putyin elnök és a hivatalából távozóban lévő Gerhard Schröder kancellár aláírta a megállapodást az orosz és a német földgázhálózatot összekötő, mintegy 1200 kilométeres vezeték megépítéséről. A maitól gyökeresen eltérő világgazdasági helyzetben, amikor soha nem látott csúcsokat ostromolt a kőolaj és a földgáz ára, az orosz energetikai szféra és a mögötte megbúvó neoimperializmus világra szóló győzelmét jelentette, hogy a finn—orosz határ közeli Viborgból a Finn-öböl és a Balti tenger mélyén, tranzitállamok érintése nélkül, közvetlenül juthat majd el a "kék fűtőanyag" Németországba, ahol minden harmadik--negyedik lakásban orosz importból származó földgázzal fűtenek.

Borul a dél-kaukázusi status quo

A nagyhatalmak a maguk hosszú távú gazdasági expanziójának rendelik alá, és ennek érdekében dróton rángatják a Kaukázus déli részén egymással perben—haragban álló, évszázados etnikai és birodalmi sérelmeket melengető államokat. Erről szól a mégoly efemer, ám az érintett országokban, főként pedig Azerbajdzsánban már így is mérhetetlen felháborodással fogadott török--örmény megbékélés, amely tényleg történelmi fordulatot hozhatna a térség életében - ha a világ több tapintattal és megértéssel kezelné a drámai fejleményeket.

Brüsszeli NYET: mi lesz az Opellel?

Az üzleti világ a nyár végén már kész ténynek tekintette, hogy az amerikai GM eladja az orosz Szberbankkal együtt vevőként fellépő kanadai—osztrák Magnának az Opel többségi részvénycsomagját. Ezekben a napokban a felek már a 800 oldalas adásvételi szerződés aláírására készültek, a jelek szerint azonban erre még várni kell.

Gyanús az ukrán olajstop

Hivatalosan a rossz időjárási viszonyokkal magyarázta a lvovi terület katasztrófavédelmi vezetője, hogy szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 óra 15 perckor leállt a kőolajszállítás a Barátság vezeték ukrajnai szakaszán.

A közvetlen kiváltó ok a nagy tömegben leesett hó és a viharos szél miatt megszakadt áramszolgáltatás volt. Emiatt Brody körzetében megszűnt a kőolaj továbbítása a Brody—Kárpátok—államhatár útvonalon. Kozlov településen villanyáram nélkül maradt az Ukrtransznafta, az ukrán szállítóvállalat tulajdonában lévő Karpati kőolaj továbbító is. A helyi hatóságok közleményében az áll, hogy folyamatosan dolgoznak az elektromos vezetékek helyreállításán, mire azonban végeznek az egyik szakaszon, egy másikon szakad meg az áramszolgáltatás. Az Oroszországból és Kazahsztánból Közép- és Nyugat-Európába irányuló tranzitforgalmat, mint mondták, más továbbító állomásokra terelik.

Még Soros is megütötte a bokáját: Russia for sale

A XIX. században a cári család nyaralójának készült, ám tíz esztendeje Vlagyimir Putyin és családja számára átalakított -- uszodával, fitnesztermekkel, sőt még egy korszerű ménesteleppel is bővített -- novo-ogarjovói rezidenciáján az orosz miniszterelnök kedden 15 perces megbeszélést tartott néhány miniszterével. A tanácskozás során számos vállalatot saját kezűleg kihúzott a 2010—2012. évben privatizációra kijelölt vállalatok listájáról, és másokat írt be helyettük.

Energiatakarékossági kampány Oroszországban

A többnyire kedves, mosolygós Dmitrij Medvegyev elnököt a moszkvai sajtó a hét végén némi meglepetésre "Vas Dmitrijnek" nevezte el, a Cseka -- a KGB őseredeti elődje -- "Vas Félix"-ként emlegetett vérszomjas főnöke, Felix Dzerzsinszkij egykor hízelgő becenevének analógiájára.

Rejtélyes játszmák az Opel körül

Csak úgy potyognak a csontvázak a szekrényből azóta, hogy szeptember 10-én bejelentették: a régóta súlyos likviditási gondokkal küzdő Opel autógyár részvényeinek 55 százalékát a kanadai--osztrák Magna és az orosz Szberbank által alapított konzorcium veheti meg. A General Motors megtart 35 százalékot, a fennmaradó részen pedig új munkaszerződésük értelmében a német cég dolgozói osztoznak.

Noha a végleges megállapodás csak november végén kerül tető alá, a világszerte gyanakvással fogadott orosz vevő máris bejelentette, hogy a legelső adandó alkalommal eladja részesedését. A kedvezményezett a padlót fogott orosz autógyártás valamelyik nagyvállalata vagy a szintén orosz Külkereskedelmi Bank lesz.

Újabb orosz gigaholding: ezúttal a járműipar a cél?

"Már a régi rómaiak", szoktuk mondani. De hát ők se tudhattak mindent. "Divide et impera", hirdették egyebek mellett, és ez az elv tényleg működött. A mai orosz államkapitalizmus építészei azonban lassan egy esztendeje egy ezzel éppen ellentétes trendet hirdettek meg, amelyet a "fuzionálj és uralkodj!" szavakkal jellemezhetünk. Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a 2008 novemberében elnöki rendelettel létrehozott, Szergej Csemezov irányítása alatt álló Rosztyehnologii nevű cégóriás tulajdonába adott, 19 szuperholdingba gyömöszölt 426 nagyvállalat eredményesebb lenne - de még időt és figyelmet igényel, mi sül ki belőle. Annál is inkább, mert az orosz gazdaság szinte minden stratégiailag fontos ágazatára kiterjedő összeolvadások magyar vállalatokat is érintenek vagy érinthetnek.

Rohanás az orosz hadiiparért

A jelek szerint lassan szűnőben van az orosz piac iránt évekig széles körben tapasztalt, hellyel-közzel a tovatűnt ifjúság utáni nosztalgiára emlékeztető vágyakozás. De még a Szurgutnyeftyegaznak és a mögötte álló Kreml-közeli csoportoknak a Mol megkaparintására tett szalonképtelen kísérlete után is akadt olyan rangos magyar gazdasági szaklap, amely teret adott a Mol vezetését bíráló véleménynek, miszerint a tőkeerős orosz kőolajvállalattal szembeni ellenállás a szakmai hozzá nem értés jele: úgymond, milyen jól is jött volna az aranyeső a fejlesztésre szoruló hazai cégnek...

Miután napvilágra került, hogy az orosz felet egyes befolyásos hazai csoportok itthonról milyen - végképp szalonképtelen - eszközökkel segítették, ezek a hangok is elhallgattak. Még a magyarországi földgázszükséglet közel 25 százalékát biztosító EMFESZ máig tisztázatlan körülmények között, KGB-tisztből lett üzletemberek brutális módszereivel végrehajtott elidegenítése sem vitt közelebb annak megértéséhez, hogy a valamilyen szinten már most is orosz kitettségű magyar vállalatokat voltaképpen milyen veszélyek fenyegetik az egyre újabb tulajdonszerzési kísérletek esetén. Ezt talán mindennél jobban illusztrálja az orosz iparban az elmúlt két esztendőben szinte teljesen észrevétlenül véghezvitt grandiózus tulajdonváltás és a mögötte húzódó gazdasági stratégia, amelyet Szergej Csemezov és az általa irányított Rosztyehnologija neve fémjelez.

Nabucco: "megfojtatása következik"

Ahogy Fülig Jimmy mondaná: "megfojtatása következik".

Az Oroszországot elkerülő földgázvezeték megálmodói a potenciális exportőrök között kezdettől kiemelt szerepet szántak a Kaspi-tengeri térség két földgázban mérhetetlenül gazdag országának, a diktatórikus berendezkedése ellenére viszonylag nyugodt és gazdasági szempontból kiszámíthatónak tekintett Türkmenisztánnak és Azerbajdzsánnak. Július vége óta azonban drámaian romlik a viszony a hivatalosan köztársaságnak nevezett két posztszovjet állam között. Az egyelőre "verbális háborúnak" nevezett konfliktus kirobbantója Ashabad, amelynek 2007 elején megválasztott elnöke, az 52 éves Gurbanguli Berdimuhammedov mostanában egyre durvább módszerekkel védi hazája energetikai érdekeit.

Keserű csúcs a háború árnyékában

Az elmúlt két évtized talán legnehezebb csúcstalálkozóját tartották kedden a lengyelországi Gdansk városában, ahol a második világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen többek között részt vett Angela Merkel német kancellár, valamint az orosz, a lett, a litván, az észt, az ukrán, a finn, a holland, a cseh, az olasz miniszterelnök. A háborúban győztes Nagy-Britannia és Franciaország meglepő - bár nem egészen érthetetlen -- módon csak külügyminiszteri szinten képviseltette magát.

De nem is rájuk, sőt, nem a háborús bűneit számtalanszor levezekelt Németország kancellárjára figyelt a világ, hanem Vlagyimir Putyinra, aki a történelmi csúcstalálkozó közös autóbuszon közlekedő tekintélyes vendégeivel szemben külön limuzinon érkezett az ünnepségre. 150 fős kísérete pedig kivette a környék legelőkelőbb, kastélyszerű szállodája, a Grand Hotel összes szobáját, amelyeket a levegőből, a tenger felől és - a városnegyed lezárásával - a szárazföldről is védenek a biztonságiak.

Lesz-e újabb földgáz háború?

Erre még korai lenne válaszolni, hiszen a javarészt kulisszák mögé szorított, változó sikerrel folyó orosz—európai szembenállás egyik fő terrénuma éppen északkeleti szomszédunknak a földgáz tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenysége. Hogy ez milyen konfliktusokat indukál, az megmutatkozott a csütörtökön Moszkvában lebonyolított, feszült megbeszélésen is, amelynek tárgya az orosz—ukrán földgáz kereskedelem új feltételrendszere volt.

Kalóztörténet, romantika nélkül

Augusztus 20-án reggel a Moszkva melletti Cskalov katonai repülőtéren három Il-76-os gép szállt le. Egyiken az Arctic Sea nevű, július 24-én állítólagos kalózok által elfoglalt, majd a fél orosz hadiflotta, köztük több atom tengeralattjáró által rejtélyes módon kiszabadított hajó legénységének 8 tagja tért haza. Egy másik repülőről röviddel ezután kipofozták és a tévékamerák előtt látványosan hétrét görnyesztve a kijárathoz taszigálták a hátrabilincselt kezű, orosz nemzetiségű (de észt, lett és orosz állampolgárságú) kalózokat. Majd a harmadik Il-76-ost elhagyták az ügy kivizsgálását már az óceánon elkezdő, frissen borotvált, délceg és nagyon büszke nyomozók.

Mi és miért történik Csecsenföldön?