• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 432
Észak-Korea észak-koreább, mint valaha – Kim Dzsongun kritikus válaszúthoz érkezett

2021. december 15. 13:00 | Kiss Csaba

Észak-Korea észak-koreább, mint valaha – Kim Dzsongun kritikus válaszúthoz érkezett

2011. december 17-én halt meg Kim Dzsongil, aki államalapító apját, Kim Ir Szent követően 1993-tól vezette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Utódjának kijelölt fia, Kim Dzsongun ténylegesen ettől a naptól vezeti az országot. Az észak-koreai vezető hamar világpolitikai tényezővé vált, fegyverfejlesztései fenyegetően hatnak a térség békéjére. A koronavírus-járvány és a kereskedelem leállása miatt azonban az ország gazdasága súlyos helyzetbe került, milliók élelmiszerellátása van veszélyben. Kim Dzsongun hatalmának talán legnehezebb időszakához érkezett, az orwelli típusú diktatúra azonban megbízhatóan működik.

A szigetcsoport, ahol még mindig nem ért véget a második világháború

2021. december 12. 16:00 | Kiss Csaba

A szigetcsoport, ahol még mindig nem ért véget a második világháború

Oroszország és Japán között húzódik egy vulkanikus szigetlánc, amelyet ugyan teljes egészében Oroszország birtokol, de déli részére Japán is történelmi igényt formál. A szigetek még a második világháború végén kerültek a Szovjetunióhoz, hovatartozásuk kérdése miatt Oroszország és Japán között a mai napig nem köttetett meg a világháborút hivatalosan lezáró békeszerződés. A Déli-Kuril-szigetekkel kapcsolatban tartósult a patthelyzet: Oroszország a szigetekről, Japán területi követeléseiről nem akar lemondani. A vita fenntartása ugyan érdeke Japánnak, de elmérgesedése nem, a térségben ugyanis egy sokkal fenyegetőbb ellenféllel néz szembe: Kínával. Ezért a Kuril-szigetek ügye még vélhetően hosszú ideig befagyott konfliktus lesz, a második világháborút végre lezáró orosz–japán békeszerződés pedig továbbra is várat magára.

Ezért kell Kínának egy egész tenger, akár súlyos áldozatok árán is

2021. december 10. 16:48 | Kiss Csaba

Ezért kell Kínának egy egész tenger, akár súlyos áldozatok árán is

Kína magának követeli legfontosabb tengeri kijárata, a Dél-kínai-tenger legnagyobb részét. A térségbeli országoknak azonban maguknak is vannak – sokszor egymással is konkuráló – területi követelései a gazdag kőolaj- és földgázkincseket rejtő tengeren. Bár Kína hangsúlyozza, hogy nem akar zsarnokoskodni a régióban, legutóbb a Fülöp-szigetekkel, illetve Indonéziával került területi konfliktusba. A délkelet-ázsiai térség Kína miatt az Egyesült Államok számára is egyre fontosabb, amely igyekszik szövetségeket kiépíteni a térségbeli országokkal. A két tűz közé szoruló államok közben már a harmadik katonai nagyhatalom, Oroszország irányába is tapogatóznak.

Durvul a diktatúra Mianmarban, de szerveződik a fegyveres ellenállás is

2021. december 08. 06:20 | Kiss Csaba

Durvul a diktatúra Mianmarban, de szerveződik a fegyveres ellenállás is

Négy év börtönbüntetésre ítélték Mianmar februárban katonai puccsal megbuktatott demokratikus vezetőjét, a béke Nobel-díjas Aung Szan Szú Kjit. A büntetést a katonai junta vezetőjének kegyelméből két évre csökkentették. A diktatúrával szemben fegyveres ellenállás bontakozott ki, de a szervezetlen és megosztott gerillacsoportok egyelőre legfeljebb a polgárháborús helyzetet tudják fenntartani, a junta megbuktatására nem képesek. Eközben a katonai rezsim nemzetközi elszigeteltsége enyhül, jövőre az ASEAN-országok is visszafogadhatják a szervezetbe Mianmart. A diktatúrát Oroszország és Kína is támogatja, egy nyugati beavatkozás esélye szinte a nullával egyenlő.

Visszatér a fáraók Egyiptoma? – Új civilizációs állam születik a Nílus mentén

2021. december 05. 16:45 | Kiss Csaba

Visszatér a fáraók Egyiptoma? – Új civilizációs állam születik a Nílus mentén

Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöksége alatt Egyiptom látványosan élteti az ország több ezer éves kultúráját. Idén áprilisban 22 egyiptomi fáraó vagy hitvese múmiáját költöztették át díszes külsőségek közepette egy az eddiginél jóval nagyobb múzeumba Kairóban, nemrég pedig újra megnyitották a Karnak és Luxor közötti szfinxek útját. A gazdaságilag nagyon jelentős idegenforgalmon túl azonban a fáraók Egyiptomjának öröksége az ország kulturális-politikai újrapozicionálásának is része. Esz-Szíszi Kínához, Indiához és Oroszországhoz hasonlóan egyfajta civilizációs államot építene, amely ideológiájában szemben áll a nyugati liberális világrenddel és a nemzetállamokkal. Igaz, a nyugatellenesség Egyiptom számára kevésbé fontos, mivel az Egyesült Államoknak az ország továbbra is fontos stratégiai szövetségese.

A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete által uralt ország, amely Amerika új Afganisztánja lehet

2021. december 03. 16:31 | Kiss Csaba

A világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete által uralt ország, amely Amerika új Afganisztánja lehet

A több évtizedes polgárháború sújtotta afrikai országban, Szomáliában működik ma a világ egyik legveszélyesebb terrorszervezete, az al-Shabaab. A csoport a káoszban lévő ország területeinek egy jelentős részét uralja, de már a politikai vezetésbe és az üzleti életbe is beszivárgott. Egyfajta párhuzamos államot tart fenn, amiből jelentős bevételekre tesz szert, miközben folyamatosan bombatámadásokkal igyekszik gyengíteni a központi kormányzatot. Végső célja a hatalom teljes megszerzése és egy szigorú, iszlamista törvénykezésen alapuló állam létrehozása. A szervezet minden erőfeszítés dacára erősebb, mint valaha. Az Egyesült Államok kisszámú kontingenssel van jelen az országban, amely főleg hírszerzést és a helyi erők kiképzését végzi. Amerika hírneve egyre rosszabb, mivel dróncsapásaiban számos szomáliai civil is életét vesztette. Joe Biden kormányzata előtt lényegében két út áll: vagy erősíti jelenlétét az országban, vagy teljesen kivonul. Sokan attól tartanak, hogy az előbbi esetben egy Afganisztánhoz hasonló örök háborúra kellene készülnie, amelynek vége az afganisztánihoz hasonló csúfos kudarc lehet.

A hatalom kapujában a cseh James Bond: mi lesz a cseh–magyar kapcsolatokkal?

2021. december 01. 10:30 | Kiss Csaba

A hatalom kapujában a cseh James Bond: mi lesz a cseh–magyar kapcsolatokkal?

Többhetes várakozás után Milos Zeman cseh államfő vasárnap miniszterelnökké nevezte ki Petr Fialát, akit az új cseh parlamentben többségbe kerülő és egymással koalícióra lépő két pártszövetség jelölt kormányfőnek. Az új cseh kormány december közepén kezdheti meg munkáját, miközben a koronavírus-járvány tombol Csehországban, nemrég 30 napos szükségállapotot is kihirdettek. Petr Fiala a jobbközép Polgári Demokrata Párt elnöke, amely 2013-as bukása után juthat ismét hatalomra. A kinevezett miniszterelnök az egyetemi szférából érkezett a politikába, politikatudósi karrierjét és egyetemi rektori székét hagyva hátra. Kompromisszumkész embernek tartják, amire szüksége is lesz egy ötpárti kormánykoalíció vezetőjeként. Fiala higgadt, professzoros stílusa valószínűleg az egész cseh kormányra rányomja majd a bélyegét, ami érezhető váltás lehet az eddigi kormányfő, Andrej Babis sokak által populistának nevezett stílusa után. Sürgető feladatok várnak rá: a járvány mellett az elszabaduló államadóssággal és költségvetési hiánnyal is meg kell majd küzdenie.

Leleplezték a mestertervet: új európai szuperszövetség formálódik

2021. november 30. 16:55 | Kiss Csaba

Leleplezték a mestertervet: új európai szuperszövetség formálódik

Történelminek mondott szerződést kötött pénteken Franciaország és Olaszország, amellyel a két uniós tagország közötti kétoldalú kapcsolatokat kívánják elmélyíteni és megerősíteni. Hasonló mélységű szerződés már fennáll Németország és Franciaország között, méghozzá az 1963-as Élysée-szerződés, amely megteremtette az azóta is az európai integráció legerősebb együttműködését, a német–francia tengelyt, és amelyet két éve Macron és Merkel újított meg Aachenben. Szakértők szerint a mostani szerződés időzítése nem véletlen: véget ér ugyanis a 16 éves Merkel-korszak, és az egész Európai Unió új időknek néz elébe, amelyekre az EU második és harmadik legnagyobb gazdasága közösen készül. Bár tagadják, a két ország közötti szerződésnek lehet egy finoman németellenes éle, Franciaország és Olaszország pedig az általuk preferált, kevésbé szigorú uniós pénzügypolitikát is jobban tudná érvényesíteni közösen.

Új köztársaság van születőben, tovább zsugorodik II. Erzsébet királynő birodalma

2021. november 29. 16:30 | Kiss Csaba

Új köztársaság van születőben, tovább zsugorodik II. Erzsébet királynő birodalma

November 30-án az egykori brit gyarmat, a karibi térségben található Barbados köztársasággá nyilvánítja magát, ezzel majdnem 400 év után többé nem az angol uralkodóé lesz az államfői hatalom a szigetországban. Barbados eddig alkotmányos monarchia volt, élén II. Erzsébet királynővel, aki persze eddig is formális hatalommal bírt a többnyire fekete rabszolgák leszármazottjai által lakott szigeten. Barbados vezetése szerint ezzel a lépéssel végleg maguk mögött hagyják a gyarmati múltat. Egyesek szerint Barbados példáját mások is követhetik abból a megmaradó 14 független országból, ahol még a mindenkori brit uralkodó az államfő.

Itt az ideje, hogy sokkot kapjanak a demokraták? – Viharos időszak vár Biden elnökségére

2021. november 28. 14:00 | Kiss Csaba

Itt az ideje, hogy sokkot kapjanak a demokraták? – Viharos időszak vár Biden elnökségére

Joe Biden és a demokraták népszerűsége szabadesésben van, ezért egyre többen kongatják a vészharangot a párt közelében, hogy nemcsak a 2022-ben esedékes félidős választásokat veszíthetik el, hanem a 2024-es elnökválasztást is. Mások szerint aggodalomra semmi ok: természetes, hogy egy ambiciózus tervekkel érkező elnök népszerűsége az első időkben hanyatlik, ahogy az is, hogy a kormányzó párt elveszti a félidős választásokat. Kell-e aggódniuk a demokratáknak? Pro és kontra.

Új hidegháború közelít? – Vannak országok, ahol már beköszöntött a kétpólusú világrend

2021. november 27. 11:58 | Kiss Csaba

Új hidegháború közelít? – Vannak országok, ahol már beköszöntött a kétpólusú világrend

Egyre több jel utal arra, hogy küszöbön áll egy új kétpólusú világrend, amelyben az Egyesült Államok kerül szembe Kínával. Ahogy a hidegháború idején, úgy most sem valószínű, hogy a két vezető nagyhatalom egymással közvetlenül háborúba keveredjen, ám a konfliktus más országokba való kihelyezése már megfigyelhető. A konfliktus legforróbb pontja Tajvan kérdése, amelyet jelenleg 15 ország ismer el hivatalosan. A hagyományosan az amerikai érdekszférába tartozó Hondurasban, amely a Tajvant elismerő kevesek egyike, vasárnap választások lesznek, és a győzelemre esélyes jelölt már bejelentette, Pekinget választaná Tajpejjel szemben. Ehhez azonban még az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava. A Tajvannal a diplomáciai kapcsolatokat két éve megszakító óceániai szigetországban, a Salamon-szigeteken pedig a héten lángolt fel konfliktus a Kína-párti központi vezetés és a Tajvan-párti legnépesebb sziget között. Vajon a jövőben új Koreára és Vietnamra készülhetünk?

A választás, amelyen két háborús bűnös is indul

2021. november 23. 10:47 | Kiss Csaba

A választás, amelyen két háborús bűnös is indul

December 24-ére elnökválasztás írtak ki a már egy évtizede káoszban élő Líbiában. Miközben a választás szabályairól és menetrendjéről még nem sikerült megegyezni, már négyen bejelentkeztek az elnökségre: a törvényes parlament elnöke, az átmeneti egységkormány vezetője, az ország keleti felét ellenőrző hadúr és az egykori diktátor háborús bűnökkel vádolt fia. Már a jelöltek személye önmagában is konfliktusok forrása, ugyanakkor a választás elmaradása vagy elhalasztása még nagyobb káoszba taszítaná az országot, mint amilyenben most van. Azonban félő, hogy még ha sikeresen le is bonyolítanák a választást, a megválasztott elnököt egyes csoportok nem fogják elismerni, és tovább mélyül az ország egyébként is rendkívüli megosztottsága.

A világ egyik legpokolibb helye, ahol hamarosan magyar katonák teljesítenek szolgálatot

2021. november 19. 06:15 | Kiss Csaba

A világ egyik legpokolibb helye, ahol hamarosan magyar katonák teljesítenek szolgálatot

A magyar katonák hamarosan a világ egyik legpokolibb helyén, a Mali, Niger és Burkina Faso határánál található Liptako-régióban fognak szolgálatot teljesíteni. A régió lakosságát állandó rettegésben tartják a különböző iszlamista csoportok, szinte mindennaposak a fegyveres összetűzések és az ártatlan civilek életét követelő támadások. Az ENSZ MINUSMA-missziója, illetve Franciaország Barkhane-hadművelete, valamint a hozzá kapcsolódó Takuba harci kötelék – amelyhez a magyarok is csatlakoznak – próbál a helyi erőknek segíteni, de az erőszakspirált egyelőre képtelenségnek látszik leállítani. Ráadásul a francia erők Maliból tervezett kivonulása miatt a volt francia gyarmat puccsista vezetése most az orosz magánhadsereggel, a Wagner Grouppal tárgyal, hogy segítsék a mali katonák kiképzését és a helyi tisztviselők védelmét. Oroszország megjelenése komoly aggodalmakat keltett Nyugaton. Közben Nigerben és Burkina Fasoban is vészesen romlik a helyzet. A terror elharapózását segíti a klímaváltozás, amely miatt egyre több ember megélhetése kerül veszélybe, akik közül sokan a terrorszervezetekhez csatlakoznak.

Három Magyarországnyi sivatag, amelyért országok esnek egymásnak

2021. november 14. 18:30 | Kiss Csaba

Három Magyarországnyi sivatag, amelyért országok esnek egymásnak

Alig több mint félmillió lakos majdnem három Magyarországnyi sivatagon – ez Nyugat-Szahara, amelyre északi szomszédja, Marokkó már 1975-ben bejelentette igényét, mikor a földterület felszabadult a spanyol gyarmati uralom alól. A nyugat-szaharai beduin őslakosok, a szaharávik azonban szembeszálltak a marokkói megszállókkal, és egészen 1991-ig harcot vívtak velük, melyet aztán az ENSZ által tető alá hozott tűzszüneti egyezmény zárt le. Tavaly év végén azonban kiújultak a harcok, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a nyugat-szaharai szakadár szervezetet, a Polisario Frontot Marokkó keleti szomszédja, Algéria támogatja. Algéria nemrég a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította Marokkóval, a helyzet egyre feszültebbé válik. Az Egyesült Államok Donald Trump egyik utolsó döntéseként elismerte Marokkó jogát Nyugat-Szaharára, de az EU országai nem követték példáját. A legkívánatosabb egy az ENSZ égisze alatt tartandó nyugat-szaharai népszavazás lenne, ezt azonban már harminc éve ígérik, és megvalósításának esélye egyre kisebb.

Győzelem vagy halál: totális küzdelem folyik a kormányerők és a lázadók között Etiópiában

2021. november 12. 17:32 | Kiss Csaba

Győzelem vagy halál: totális küzdelem folyik a kormányerők és a lázadók között Etiópiában

Etiópiában már több mint egy éve dúl polgárháború a béke Nobel-díjas Abij Ahmed vezette központi kormányzat és Tigré szövetségi állam lázadói között. A tét azonban nem Tigré autonómiája, hanem az egész ország feletti uralom megszerzése. A Tigréi Népi Felszabadítási Front, amely 1991 és 2018 között lényegében vezette az országot, most több más lázadó csoporttal együtt újra egész Etiópiát be akarja venni, csapataik pedig egyre közelebb kerülnek a fővároshoz, Addisz-Abebához. A központi kormányzat néhány napja szükségállapotot hirdetett ki, és etnikai alapú letartóztatásokba kezdett. A polgárháború már több tízezer emberéletet követelt, de egyelőre nem látszik a vége. A nemzetközi közösség tehetetlen, és úgy tűnik, mindkét harcoló fél számára az utolsó vérig való küzdelem maradt az egyetlen opció.

Oda ütnek, ahol Kínának a legjobban fáj – Miért közeledik Európa Tajvan felé?

2021. november 10. 10:55 | Kiss Csaba

Oda ütnek, ahol Kínának a legjobban fáj – Miért közeledik Európa Tajvan felé?

Európa és Tajvan az utóbbi időben elkezdte egyre szorosabbra fűzni kapcsolatait, amit mutat Joseph Vu tajvani külügyminiszter október végi nem hivatalos európai körútja, illetve az Európai Parlament múlt heti tajpeji látogatása, amely az első hivatalos uniós látogatás volt a Kína által szakadár tartománynak tartott Tajvanban. A látogatásoknak elsősorban szimbolikus jelentősége volt, de irányváltást mutatnak az EU Tajvan-politikájában. Közben több kelet-közép-európai ország külön is elkezdett Tajvanhoz közeledni, így a tajvani külügyminiszter körútjának két állomása, Csehország és Szlovákia, de leglátványosabban Litvánia, amely komoly diplomáciai feszültségbe is bonyolódott Kínával Tajvan miatt az utóbbi hónapokban. A Tajvan felé közeledés mögött azonban naivitás lenne érdek nélküli barátkozást látni: Tajvan ugyanis nagyon jelentős szerepet tölt be a félvezetők kereskedelme és a chipgyártás terén, ami látványosan felértékeli a független államként Európában egyedül a Vatikán által elismert szigetet a jelenlegi chiphiányos időszakban.

Öt ország rettenetes példája arról, mit tartogathat számunkra a klímakatasztrófa

2021. november 06. 18:30 | Kiss Csaba

Öt ország rettenetes példája arról, mit tartogathat számunkra a klímakatasztrófa

Miközben Glasgowban, az ENSZ klímacsúcsán (COP26) a világ vezetői arról tárgyalnak, hogy mit tegyenek a klímaváltozás lassítása érdekében, a bolygón jó néhány olyan ország van, amelynek már az is kevés lenne, ha holnaptól egyetlen köbméternyi károsanyag sem távozna a légkörbe. Egyes országokat egyszerre fenyeget a szárazság, illetve a heves esőzések és áradások, a mezőgazdasági művelés ellehetetlenül, milliók éheznek, de olyan ország is van, amely a földdel, pontosabban a vízzel válhat egyenlővé, ha nem tudunk megálljt parancsolni az ember által beindított folyamatoknak. A cikkben felsorolt öt ország mindegyikére jellemző, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának elhanyagolható része esik rájuk, mégis ők szenvednek leginkább a globális felmelegedés hatásaitól. Persze – sajnos – könnyedén választhattunk volna öt másik országot is, de az itt tárgyalt öt ország példája képet ad arról, hova juthatunk, ha nem cselekszünk időben.

Akkora a fenyegetés, hogy a világháborúban tönkrevert ország is újra katonai nagyhatalommá válna

2021. november 05. 12:00 | Kiss Csaba

Akkora a fenyegetés, hogy a világháborúban tönkrevert ország is újra katonai nagyhatalommá válna

A pozíciójában nemrég megerősített japán miniszterelnök, Kisida Fumio nagyszabású fegyverkezésbe kezdene, az ország védelmi költségvetését a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelve. Japán elsősorban a Kína jelentette fenyegetésre adna ezzel választ. A Kínai Népköztársasággal Japánnak területi vitái is vannak, de még inkább Tajvan kínai lerohanásától tart. Japán ilyen esetben már elvileg segítséget nyújthatna Tajvannak, mivel a pacifista japán alkotmány néhány évvel ezelőtt történt újraértelmezése miatt szövetségesei mellett is beavatkozhat egy háborús konfliktusban. Japán fegyverkezése azonban rossz emlékeket ébreszt a térségben, mindenekelőtt Dél-Koreában, amely a második világháború vége előtt három és fél évtizedes, kegyetlen megszállást szenvedett el az akkor még militarista Japántól.

Ilyen az, amikor nagyhatalmak harapófogójába kerül egy ország

2021. november 04. 14:00 | Kiss Csaba

Ilyen az, amikor nagyhatalmak harapófogójába kerül egy ország

Hosszas huzavona után végül sikerült nyélbe ütnie Moldovának az új, ötéves gázszerződést az orosz Gazprommal, amely korábban azzal fenyegetett, hogy elzárja a gázcsapokat, ha az ország nem egyezik bele a feltételeibe. Hogy az 1000 köbméterenkénti 450, majd 400 dolláron felül milyen árat kért Oroszország az üzletért cserébe Európa legszegényebb országától, az egyelőre találgatások tárgya, de Moszkvának feltűnően nem tetszik az új moldovai vezetés EU-barát irányvonala, és ismét szorosabb kapcsolatokat építene ki a volt szovjet tagköztársasággal. Az Európai Unió viszont azonnali pénzbeli segítséget nyújtott az országnak, és támogatásáról biztosította a nyugatbarát vezetést. Közben az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság kérdése még mindig megoldatlan, holott Maia Sandu moldovai elnök sürgeti, hogy rendezzék végre az orosz befolyási övezetbe tartozó terület státuszát.

Egy szobor miatt lángoltak fel az indulatok Amerikában, a múltról szóló vita a jelen kultúrharcává éleződött

2021. november 01. 12:30 | Kiss Csaba

Egy szobor miatt lángoltak fel az indulatok Amerikában, a múltról szóló vita a jelen kultúrharcává éleződött

A New York-i városvezetés október közepén úgy döntött, eltávolítja az Egyesült Államok egyik alapító atyjának, a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójának, Thomas Jeffersonnak a városházában található gipszszobrát. A döntés nagy vitát keltett Amerikában, még Donald Trump volt elnök is megszólalt. Jefferson szobrának azért kell mennie a városházáról, mert az Egyesült Államok harmadik elnöke rabszolgatartó volt. De milyen nézeteket vallott Jefferson a rabszolgaságról és a feketékről? És mit mondanak az eltávolítás mellett, illetve ellen érvelők?

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Holdblog

Többet katonára, mint oktatásra

A szokásos hétfői Agyviharon került elénk ez a grafikon, sokat nem is kell rajta magyarázni. Az ábra azt mutatja, hogy az egyes államoknak mekkora a... The post Többet katonára, mint oktatásra a

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility