• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 374
Ilyen az, amikor nagyhatalmak harapófogójába kerül egy ország

Ilyen az, amikor nagyhatalmak harapófogójába kerül egy ország

Hosszas huzavona után végül sikerült nyélbe ütnie Moldovának az új, ötéves gázszerződést az orosz Gazprommal, amely korábban azzal fenyegetett, hogy elzárja a gázcsapokat, ha az ország nem egyezik bele a feltételeibe. Hogy az 1000 köbméterenkénti 450, majd 400 dolláron felül milyen árat kért Oroszország az üzletért cserébe Európa legszegényebb országától, az egyelőre találgatások tárgya, de Moszkvának feltűnően nem tetszik az új moldovai vezetés EU-barát irányvonala, és ismét szorosabb kapcsolatokat építene ki a volt szovjet tagköztársasággal. Az Európai Unió viszont azonnali pénzbeli segítséget nyújtott az országnak, és támogatásáról biztosította a nyugatbarát vezetést. Közben az oroszbarát szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság kérdése még mindig megoldatlan, holott Maia Sandu moldovai elnök sürgeti, hogy rendezzék végre az orosz befolyási övezetbe tartozó terület státuszát.

Egy szobor miatt lángoltak fel az indulatok Amerikában, a múltról szóló vita a jelen kultúrharcává éleződött

Egy szobor miatt lángoltak fel az indulatok Amerikában, a múltról szóló vita a jelen kultúrharcává éleződött

A New York-i városvezetés október közepén úgy döntött, eltávolítja az Egyesült Államok egyik alapító atyjának, a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazójának, Thomas Jeffersonnak a városházában található gipszszobrát. A döntés nagy vitát keltett Amerikában, még Donald Trump volt elnök is megszólalt. Jefferson szobrának azért kell mennie a városházáról, mert az Egyesült Államok harmadik elnöke rabszolgatartó volt. De milyen nézeteket vallott Jefferson a rabszolgaságról és a feketékről? És mit mondanak az eltávolítás mellett, illetve ellen érvelők?

Elképesztő jelentéssel állt elő az amerikai titkosszolgálat: Mad Max-szerű világban fogunk élni, ha így folytatjuk

Elképesztő jelentéssel állt elő az amerikai titkosszolgálat: Mad Max-szerű világban fogunk élni, ha így folytatjuk

Joe Biden amerikai elnök egy-egy jelentést rendelt meg a Fehér Háztól, a Pentagontól, illetve a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatalától, melyek a klímaváltozás nemzetbiztonsági kockázatait elemzik. A hírszerzés által készített Nemzeti hírszerzési becslés a klímaváltozásról sötét jövőt jósol, ha nem sikerül megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek. Az egyre szélsőségesebb időjárásnak, a szárazságoknak és az áradásoknak, illetve a súlyosbodó vízhiánynak köszönhetően erősödni fog a migráció, ami újabb konfliktusokat fog szülni szerte a világon. A jelentés szerint a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek arra, hogy elérjék a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat. Az egyes régiók destabilizálódása és a migráció az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is fenyegeti.

Kim Dzsongun retteghet: Egy vagyont öl az űr meghódításába és fegyverkezésbe Dél-Korea

Kim Dzsongun retteghet: Egy vagyont öl az űr meghódításába és fegyverkezésbe Dél-Korea

Dél-Korea az utóbbi időben látványosan demonstrálja katonai és technológia erejét: szeptemberben tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát tesztelt, szerdán pedig első saját gyártmányú hordozórakétáját lőtte ki az űrbe. A héten Szöulban rendezték meg az ország történetének legnagyobb védelmi kiállítását, ahol mintegy félszáz ország színe előtt mutatkozott be a dél-koreai katonai és űrprogram. A távol-keleti állam egy vagyont invesztál űrkutatásba és fegyverkezésbe, melyek céljai között természetesen hangsúlyosan szerepel az ellenséges szomszéd, Észak-Korea elrettentése, de az ország hosszabb távon az Egyesült Államok katonai gyámkodásától is szabadulni szeretne. A végcél pedig a béke megteremtése a Koreai-félszigeten a déli ország vezetésével.

Gyűlnek a kihívók az Európa sorsát eldöntő mérkőzésre – Vajon ki ugorja meg a lécet Macron mellett?

Gyűlnek a kihívók az Európa sorsát eldöntő mérkőzésre – Vajon ki ugorja meg a lécet Macron mellett?

Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.

Katasztrófával fenyeget a klímacsúcs: Johnsont az energiaválság szorította sarokba, Bident saját pártja teheti nevetségessé a világ előtt

Katasztrófával fenyeget a klímacsúcs: Johnsont az energiaválság szorította sarokba, Bident saját pártja teheti nevetségessé a világ előtt

Október 31-én kezdődik a skóciai Glasgow-ban az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciája, a COP26, amelyen a világ több fontos vezetője is részt vesz, köztük Joe Biden amerikai elnök. Boris Johnson brit miniszterelnök nemrég ígérte meg, hogy országa 2035-re már csak tiszta energiát fog használni, és Biden is ambiciózus zöld csomaggal készül a klímacsúcsra. Csakhogy Nagy-Britannia egyelőre nem fog tudni lemondani északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermeléséről, az amerikai elnöknek pedig előbb saját pártjával kellene elfogadtatni ígéreteit. Ha ez nem sikerül, az új amerikai adminisztráció más országokat sem lesz képes meggyőzni a klímavédelmi erőfeszítések szükségességéről.

Robbanás előtt a Közel-Kelet puskaporos hordója? – Felsejlett az elátkozott polgárháború rémképe

Robbanás előtt a Közel-Kelet puskaporos hordója? – Felsejlett az elátkozott polgárháború rémképe

Egy múlt héten tartott bejrúti demonstráción lövöldözés tört ki, amelyben hét síita tüntető életét vesztette. A tüntetést az Amerika által terrorszervezetnek tartott Hezbollah szervezte, miután a tavaly augusztusi súlyos, több mint 200 ember életét követelő robbanás kapcsán az ügyet vizsgáló bíró megvádolt egy a szervezettel szövetséges síita politikust. A vallásilag súlyosan megosztott Libanont a felekezetin kívül más törésvonalak is megosztják, és egyre nagyobb a veszélye, hogy ismét polgárháborúba sodródik az ország, amely 1975 és 1990 között már megélt egy véres belső konfliktust.

Szalonképessé válik a véres polgárháború dúlta ország diktátora, már Amerika sem keménykedik

Szalonképessé válik a véres polgárháború dúlta ország diktátora, már Amerika sem keménykedik

A korábban páriának minősülő szíriai elnök, Bassár el-Aszad egyre inkább szalonképessé válik az arab világban – a korábban a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával megszakító arab országok sorra rehabilitálják a tíz éve véres polgárháború dúlta ország elnökét. Bár az érintett országok az Egyesült Államok szövetségeseinek számítanak a régióban, Amerika egyelőre nem hajlandó elfogadni Aszad uralmát, ugyanakkor nem is tesz keresztbe arab szövetségesei közeledésének. Amerika már rég nem meghatározó erő Szíriában, és láthatóan nem is törekszik ott nagyobb szerepre – más globális kihívások jóval fontosabbak számára Aszad ügyénél.

Csúcskategóriás szuperfegyverekkel villog Észak-Korea, miközben a nép éhezik

Csúcskategóriás szuperfegyverekkel villog Észak-Korea, miközben a nép éhezik

Miközben egyik nap még „zord” gazdasági helyzetről beszél, nem sokkal később már állítólagos csúcstechnológiájú hiperszonikus ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek gyűrűjében mutatkozik az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun. A kommunista rezsim egyik nap a békés közeledés jeleit mutatja Dél-Korea és az Egyesült Államok felé, a másikon harcias üzeneteket küld ellenfeleinek. Észak-Koreában valóban nagy lehet a baj, azonban a fegyverkezés sem állhat le, amellyel egyszerre palástolják a gazdasági problémákat és próbálják meg elrettenteni az ellenséges hatalmakat. Eközben egy korábban megszökött volt észak-koreai hírszerző tiszt kiteregette a rezsim zűrös ügyeit a BBC-nek adott interjújában.

A hamis szövetséges és bajkeverő titkosszolgálata, amelyekkel Amerikának is muszáj jóban lenni

A hamis szövetséges és bajkeverő titkosszolgálata, amelyekkel Amerikának is muszáj jóban lenni

Bár Pakisztán hivatalosan az Egyesült Államok szövetségese volt a tálibok elleni harcban, a közép-ázsiai atomhatalom valójában mindvégig kettős játékot játszott, mivel több okból is érdeke volt a tálib hatalomátvétel Afganisztánban. Pakisztán elsődleges célja, hogy biztosítsa a két ország határát, amit Afganisztán nem ismer el hivatalosan, illetve ellenálljon a mindkét országban jelentős számban élő pastu etnikum önállósodási törekvéseinek. Pakisztáni önjáró hírszerzése, az ISI, amelyet rendszeresen gyanúsítanak terrorszervezetek támogatásával, évtizedek óta jelen van Afganisztánban, hogy ott Pakisztán, illetve a maga érdekeit érvényesítse. A nyáron történt kivonulásig Amerikának alapvető érdeke volt a jó viszony fenntartása Pakisztánnal, azóta azonban leminősítette az amerikai–pakisztáni kapcsolatokat.

Lengyelország forrong, Csehország új irányt vehet – Mi lesz a V4-szövetséggel?

Lengyelország forrong, Csehország új irányt vehet – Mi lesz a V4-szövetséggel?

A lengyel alkotmánybíróság múlt heti, az EU-ban nagy felhördülést kiváltó döntése, illetve a hétvégi csehországi választások után a Visegrádi Együttműködés két országában is kiszámíthatatlan politikai folyamatok indultak be, amelyek hatással lehetnek a V4-ek kooperációjára is. Csehországban valószínűleg új kormány alakul, amellyel vélhetően nehezebb lesz együttműködnie a magyar kormánynak, mint Andrej Babis kabinetjével, amely mellett Orbán Viktor is letette a garast. Ha pedig Lengyelország kilépne az EU-ból – amire egyelőre kicsi az esély, de vannak, akik már komoly eshetőségként beszélnek róla –, az valóban jelentős változásokat indíthatna el a visegrádi országok együttműködésében.

Két nyomós oka van Vlagyimir Putyinnak arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Afganisztán új uraival

Két nyomós oka van Vlagyimir Putyinnak arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Afganisztán új uraival

Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvába invitálta a tálib vezetőket egy Afganisztánról szóló nemzetközi megbeszélésre. Oroszország bár hivatalosan nem ismerte el a tálib kormányt, valójában őket tekinti Afganisztán urainak, és tőlük várja, hogy stabilizálják az országot. Moszkva számára Afganisztán békéje kiemelten fontos, mivel a szomszédos belső-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat pufferzónájának és érdekszférájának tekinti. Putyin diplomáciai tárgyalásokkal és katonai erődemonstrációkkal igyekszik kontroll alatt tartani a fejleményeket, ha már irányítani nem tudja azokat.

Elképesztő tervekkel állt elő Macron: két óceán urává tenné Franciaországot

Elképesztő tervekkel állt elő Macron: két óceán urává tenné Franciaországot

A nemrég megkötött AUKUS-megállapodás igencsak fájdalmasan érintette Emmanuel Macron francia elnököt, nemcsak az ausztrálok által lemondott tengeralattjáró-vásárlás miatt, hanem azért is, mert veszélyben látja ambícióit arra vonatkozóan, hogy Franciaország meghatározó hatalom legyen az indiai-csendes-óceáni térségben. A francia elnök most az Európai Uniót igyekszik maga mellé állítani, amely éppen nemrég tette közzé hivatalos stratégiáját a régióval kapcsolatban. Szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy a többi uniós tagállamnak megérné komolyabb szerepet vállalni a két óceán térségének ügyeiben.

Gyülekeznek a viharfelhők Laschet feje fölött - Rossz ómen, hogy szivárogtattak a titkos tárgyalásokról

Gyülekeznek a viharfelhők Laschet feje fölött - Rossz ómen, hogy szivárogtattak a titkos tárgyalásokról

A napokban zajlanak az egyeztetések a kormányzásra esélyes német pártok között. Két lehetséges felállás tűnik reálisnak, azonban úgy látszik, a CDU/CSU egyre messzebbre kerül attól, hogy összehozza a zöldekkel és a liberálisokkal az úgynevezett Jamaica-koalíciót. A CDU elnöke és kancellárjelöltje, Armin Laschet szabályos vesszőfutást mutat be az utóbbi időben: népszerűsége szabadesésben zuhan, miközben pártjából valaki a sajtónak szivárogtatott a liberálisokkal zajló titkos tárgyalásról. Lehet, hogy már a két kisebb pártnak sem érdeke a történelmi vereséget szenvedett konzervatívokkal való összebútorozás, Laschet székére pedig többen is szemet vethettek pártján belül.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Érdekes időpontban kaphatnak
Portfolio Blogger
Kiszámoló

Lehet bérelni is

Nagyon gyakori eset, hogy valakinek van egy lakása, ami már szűkös a két kamasszal, de ami ingatlant szeretnének helyette...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility