• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 462
Atomcsapással fenyegetőzésig durvult az üzengetés a két Korea között, miután keményvonalas elnököt választottak délen

2022. április 06. 18:00 | Kiss Csaba

Atomcsapással fenyegetőzésig durvult az üzengetés a két Korea között, miután keményvonalas elnököt választottak délen

Az elmúlt napokban eldurvult az üzengetés Észak-Korea és Dél-Korea között, miután utóbbi védelmi minisztere úgy nyilatkozott, országa olyan rakétákkal rendelkezik, amelyek képesek gyorsan és pontosan eltalálni bármely észak-koreai célpontot. Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun húga erre atomcsapással fenyegette meg Szöult, amennyiben támadás érné délről. Az üzengetés a márciusi dél-koreai elnökválasztás után indult be, amelyen a konzervatív és Észak-Koreával szemben keményvonalas elnökjelölt, Jun Szuk Jeol győzött. Jun megerősítené a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, és gyengítené Kínával, véget vetve a „stratégiai kétértelműség” elődje, Mun Dzsein által képviselt programjának. Észak-Korea eközben sorra teszteli rakétáit, szakértők pedig arra figyelmeztetnek, a hidegháború idejére jellemző viszonyok jöhetnek a két Korea kapcsolatában.

Egy szavát sem hiszik Putyinnak – Csak blöff lehet az orosz ígérgetés?

2022. március 30. 13:15 | Kiss Csaba

Egy szavát sem hiszik Putyinnak – Csak blöff lehet az orosz ígérgetés?

A kedden a törökországi Isztambulban tartott orosz–ukrán fegyverszüneti tárgyalás után áttörésről érkeztek hírek: ezek szerint Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni a Krím és a Donbasz státuszáról, illetve elfogadni a katonai semlegességet, ha cserébe olyan biztonsági garanciákat kapna, melyek szerint a garantáló országok katonailag is megvédenék egy esetleges támadás esetén, illetve utat nyitnának előtte az Európai Unió felé. Oroszország bejelentette, jelentősen csökkentik támadó műveleteiket Kijev és Csernyihiv környékén, és ahogy azt már múlt pénteken beharangozták, mostantól a Donbasz „felszabadítására” fognak koncentrálni. Bár az orosz erők valóban megkezdték Kijev környékének elhagyását, több feltételezés szerint is valójában csak átcsoportosításról van szó. Az orosz ígéretek komolyan vehetőségét kétségbe vonta Joe Biden amerikai elnök, az ukrán vezetés, valamint több nyugati és ukrán politikus és szakértő is.

Drámai fordulat jöhet az ukrajnai invázióban? – Először tűnik úgy, hogy megváltoznak az orosz háborús célok

2022. március 25. 20:38 | Kiss Csaba

Drámai fordulat jöhet az ukrajnai invázióban? – Először tűnik úgy, hogy megváltoznak az orosz háborús célok

Egy pénteki orosz katonai vezetői nyilatkozat szerint az ukrajnai invázió, vagy hivatalos orosz terminológiával „különleges művelet” első fő szakaszának feladatait lezárták, így most már a Donbasz „felszabadítására”, vagyis megszállására koncentrálhatnak. Több szakértő szerint is ez arra utalhat, hogy fordulat jöhet az ukrajnai háborúban, Oroszország mérsékli eddigi céljait. Ha valóban így van, az állhat a döntés mögött, hogy az orosz hadsereg előrenyomulása lényegében leállt Ukrajnában, és egyre reménytelenebbnek tűnik Moszkva számára, hogy jelentős eredményeket érjen el, például hogy az ország nagy részét megszállja.

Amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen

2022. március 23. 17:00 | Kiss Csaba

Amikor Washington és Peking szervezkedett Moszkva ellen

Február végén ünnepelte a világ az 50. évfordulóját annak, hogy az Egyesült Államok megkezdte a diplomáciai nyitást jelenlegi legnagyobb riválisa, a Kínai Népköztársaság felé. Azaz csak ünnepelte volna, ha a két nagyhatalom közötti kapcsolatok nem lennének mélypontjukon, és Oroszország nem indított volna inváziót Ukrajna ellen február 24-én. A megrögzött antikommunista hírében álló amerikai elnök, Richard Nixon 1972. február 21. és 28. között tett látogatást Kínában, melynek során találkozott a kommunista állam alapító vezetőjével, az idős Mao Ce-tunggal, és látogatást tett a kínai nagy falnál is. Most, amikor úgy tűnik, hogy Peking, ha ímmel-ámmal is, de sokkal inkább Moszkva, mint Washington mellé áll az egyre hidegháborúsabb politikai légkörben, érdekes felidézni a fél évszázaddal korábban történteket, amikor az Egyesült Államok és Kína éppen a mindkettőjükkel ellenséges viszonyban álló Szovjetunió miatt döntött úgy, hogy nyit egymás felé.

Sz. Bíró Zoltán: Putyin súlyos tragédiába vitte Oroszországot

2022. március 17. 06:15 | Kiss Csaba

Sz. Bíró Zoltán: Putyin súlyos tragédiába vitte Oroszországot

Február 24-én indult meg Oroszország Ukrajna elleni inváziója, és bár a háború napról napra egyre durvább és egyre több áldozatot szed, egyelőre nem látszik a vége. Oroszországot nyugati részről súlyos szankciók sújtják, de Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma egyelőre töretlennek tűnik. Mégis, a hivatalos orosz narratívával szemben, amely szerint minden a terv szerint halad, egyöntetű a nyugati elemzői vélemény, hogy Moszkva súlyosan elmérte az ukrajnai helyzetet és a háború kilátásait. Mi lehetett vajon Putyin szándéka az invázióval, és miért tévedhetett Ukrajnát illetően? Mit érhet el, és mivel elégedhet meg a mostani helyzetben? Milyen válaszreakciókat szülhetnek a háború, illetve a nyugati gazdasági szankciók az orosz társadalomban? Van-e a Nyugatnak felelőssége? Ezekről is kérdeztük Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárát.

Először látogattak Ukrajnába külföldi vezetők az invázió megindulása óta – Drámai tervvel állt elő Kaczynski Kijevben

2022. március 16. 15:30 | Kiss Csaba

Először látogattak Ukrajnába külföldi vezetők az invázió megindulása óta – Drámai tervvel állt elő Kaczynski Kijevben

Miközben Kijevet hetek óta támadja az orosz haderő, három közép-európai ország négy vezető politikusa tett rendkívüli látogatást az ukrán fővárosban. A lengyel kormány szerda délelőtt jelezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök-helyettes, a lengyel kormánypárt vezetője, valamint Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő biztonságban visszatért Lengyelországba.

Az orosz közvéleményért is zajlik a harc – Sorra dőlnek le a nyilvánosság bástyái a médiahidegháborúban

2022. március 14. 12:30 | Kiss Csaba

Az orosz közvéleményért is zajlik a harc – Sorra dőlnek le a nyilvánosság bástyái a médiahidegháborúban

Az Ukrajna elleni orosz invázió február 24-i kezdete óta nemcsak egy újabb hidegháborús szembenállás alakult ki Oroszország és a Nyugat között, hanem szabályos „médiahidegháború” is kezdődött: az EU betiltotta a Nyugaton is sugárzott orosz állami csatornákat, Moszkva pedig sorra döntött a nyugati közösségimédia-oldalak és hagyományos sajtótermékek blokkolása és betiltása mellett. A Kreml igyekszik hermetikusan elzárni az orosz közvéleményt a narratívájának ellentmondó információk elől, egy új törvény értelmében pedig akár 15 év börtönnel büntethetik a háborúról „álhíreket” terjesztőket. A törvény hatására számos nyugati médium függesztette fel tevékenységét Oroszországban, a kevés megmaradt független orosz lapot és csatornát pedig betiltották vagy az öncenzúra mellett döntött. A represszió ellenére azonban folyamatosak a háborúellenes tiltakozások az orosz nagyvárosokban, a börtönben ülő civil ellenzéki aktivista, Alekszej Navalnij nem reprezentatív online közvélemény-kutatása pedig a háború csökkenő elfogadottságát mutatja.

Abszurd választást tartanak a világ egyik legelzártabb országában, amelynek lemond teljhatalmú vezetője

2022. március 12. 12:30 | Kiss Csaba

Abszurd választást tartanak a világ egyik legelzártabb országában, amelynek lemond teljhatalmú vezetője

Szombaton elnökválasztást tartanak a világ egyik legelzártabb és legkevésbé szabad államában, a volt szovjet tagköztársaságban, Türkmenisztánban. Bár az ország a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, az emberek életkörülményei nyomorúságosak, és egyes információk szerint az ország lakossága már a fele sincs annak, mint amit a hivatalos statisztika közöl. Az abszurditásoknak azonban ezzel korántsincs vége. A most leköszönő elnök, Gurbanguly Berdimuhamedow excentrikus viselkedéséről híres, vagy inkább hírhedt, a videómegosztó platformok tele vannak az államfő nem mindennapi akcióival. És Türkmenisztánban található az a gázkráter is, amely már évtizedek óta ég, és a köznyelv csak „a pokol kapuja” néven emlegeti. Bár az ország hosszú évtizedekig a Szovjetunió része volt, Vlagyimir Putyin számára sem bír különösebb jelentőséggel, tekintettel arra is, hogy nem határos Oroszországgal.

Európa fenegyerekéből a Nyugat jófiúja – Pár nap alatt fordult hatalmasat egy uniós ország megítélése

2022. március 08. 17:01 | Kiss Csaba

Európa fenegyerekéből a Nyugat jófiúja – Pár nap alatt fordult hatalmasat egy uniós ország megítélése

Miközben az elmúlt években Lengyelország az Európai Unió egyfajta fenegyerekeként került föl a nagy nyugati lapok címlapjaira, az Ukrajnát érő orosz fenyegetés, majd invázió miatt jelentős fordulat látszik kibontakozni. Lengyelország ugyanis Ukrajna első számú segítőjeként jelenik meg: Varsó az éllovasa az Oroszország elleni keményebb fellépésnek és az Ukrajna támogatását célzó nyugati egységnek, a menekültek több mint kétharmadát fogadja, messze felülmúlva az összes szomszédos országot, a fegyverszállítmányok is Lengyelországon keresztül haladnak át, és a nagy nyugati hatalmak multilaterális tárgyalásain is többször jelent meg már önálló hatalomként. Azonban úgy tűnik, a nyugati közvélemény javuló megítélése (egyelőre) nem fordul át a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági problémák EU részéről történő elengedésébe.

Itt lesz az évszázad legnagyobb szuperhatalmi rivalizálásának epicentruma

2022. március 06. 11:00 | Kiss Csaba

Itt lesz az évszázad legnagyobb szuperhatalmi rivalizálásának epicentruma

2020-ban jelent meg angolul, majd egy évvel később a Pallas Athéné Könyvkiadó jóvoltából magyarul is a neves amerikai Kína-kutató, David Shambaugh Délkelet-Ázsiáról szóló könyve. A könyv címe és alcíme – Ahol nagyhatalmak találkoznak. Amerika és Kína Délkelet-Ázsiában – jól jelzi, hogy milyen megvilágításban kívánja bemutatni a térséget: korunk két szuperhatalma, az Egyesült Államok és Kína egyre erőteljesebb rivalizálása szempontjából. A szerző szerint az elkövetkező évtizedeket világpolitikailag meghatározó rivalizálás epicentruma Délkelet-Ázsiában lesz, amelynek országait – az ASEAN tíz tagállamát – mindkét vezető hatalom igyekszik megnyerni magának. Délkelet-Ázsia azonban egyelőre kitart, és bár a közvetlen közelben fekvő Kínához való közeledés egyre látványosabb, az államok többsége igyekszik egyenlő távolságot tartani a két szuperhatalomtól, vagy legalábbis nem túlságosan elköteleződni egyik felé sem. De vajon meddig tartható ez a stratégiai távolságtartás, és milyen jövője lehet a térségnek Amerika és Kína fokozódó rivalizálása közepette? Shambaugh kötete ezekre a kérdésekre is megkísérel lehetséges forgatókönyveket felvázolni.

Évszázados tabuk dőlnek meg Európában Putyin agressziója miatt – Látványos a fordulat a semlegességükre eddig büszke országokban

2022. március 04. 07:10 | Kiss Csaba

Évszázados tabuk dőlnek meg Európában Putyin agressziója miatt – Látványos a fordulat a semlegességükre eddig büszke országokban

Az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva nemcsak a Nyugat, az Európai Unió, sőt a nyugati országokkal szoros kapcsolatban lévő államok (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Ausztrália) zártak össze, hanem olyan európai országok is szinte 180 fokos fordulatot mutattak be, amelyek a két nagy európai szövetségi rendszer, a NATO és az Európai Unió egyikéből, vagy mindkettőből kimaradtak. Az Oroszországhoz közel fekvő Finnországban és Svédországban többé már nem tabu a katonai semlegesség. A nem EU-tag, de NATO-tag Norvégia szintén kemény lépéseket tett Oroszország ellen, feladva több évtizedes politikáját, miszerint nem szállít fegyvereket háborúban álló nem NATO-országoknak. A tehetős oroszok által eddig kedvelt és/vagy az Oroszországgal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló olyan országok, mint a nem NATO-, de EU-tag Ausztria, Ciprus és Málta, illetve a teljesen semleges Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, a katonai szövetséghez csatlakozott Írország pedig nem katonai jellegű segítséget is felajánlott Ukrajnának.

Újra kialakulnak a hidegháborús frontvonalak, de Vlagyimir Putyin egyedül maradt

2022. március 01. 06:15 | Kiss Csaba

Újra kialakulnak a hidegháborús frontvonalak, de Vlagyimir Putyin egyedül maradt

Az egyre feszültebb orosz–ukrán háborúban egyre inkább újjáéledni látszik a hidegháborús szembenállás, miután a Nyugat súlyos szankciókkal sújtotta Moszkvát, Ukrajnát pedig most már az Európai Unió egésze is nyíltan fegyverekkel támogatja. Az észak-amerikai és nyugat-európai országokhoz csatlakozott a semlegességére eddig kényes Svájc, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Ausztrália is. Kína egyelőre vonakodó álláspontot foglal el: sem el nem ítéli, sem látványosan nem támogatja Oroszországot. Peking lépéseit mindenki árgus szemekkel figyeli, mert sokan aggódnak, hogy a kommunista ország a zavaros helyzetet akár Tajvan elfoglalására is kihasználhatja. Vlagyimir Putyin Oroszországa közben látványosan elszigetelődött a nemzetközi térben: az ukrajnai háborúban jobbára csak az általa megmentett fehérorosz diktátor, Aljakszandr Lukasenka támogatja.

Nagyon felgyorsultak az események: ez vezetett Vlagyimir Putyin világrengető döntéséhez

2022. február 22. 18:10 | Kiss Csaba

Nagyon felgyorsultak az események: ez vezetett Vlagyimir Putyin világrengető döntéséhez

Péntektől a már hónapok óta zajló orosz–ukrán feszültség gyors eszkalációjának lehetünk tanúi, hétfő este pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalosan is bejelentette: Moszkva elismeri a szakadár Donyecki és Luhanszki Köztársaság függetlenségét. A Donbaszon egy ideje befagyott konfliktus pár napja újra fellángolt, amivel Kijev, illetve az oroszajkú donyecki és luhanszki szakadárok egymás vádolták. A nyugati vezetőktől egyre vészterhesebb nyilatkozatokat hallhattunk, miszerint már szinte biztos, hogy Oroszország Ukrajna megtámadását tervezi. Fehéroroszországban folytatódott az orosz és fehérorosz csapatok hadgyakorlata, sőt bejelentették, hogy a kelet-ukrajnai eszkaláció miatt a mintegy 30 ezer orosz katona egyelőre nem távozik az országból. A két szakadár terület függetlenségének elismerése után orosz csapatok vonultak be a szeparatisták kezén lévő régiókba. Hogy tovább eszkalálódik-e a helyzet, és ha igen, meddig, egyelőre nem megjósolható. Bemutatjuk az elmúlt napok legfontosabb történéseit.

Ami most Ukrajnában történik, ahhoz láttunk már valami kísértetiesen hasonlót

2022. február 22. 10:00 | Kiss Csaba

Ami most Ukrajnában történik, ahhoz láttunk már valami kísértetiesen hasonlót

A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.

Mi a biztonság oszthatatlanságának elve, amelyre Vlagyimir Putyin folyton hivatkozik?

2022. február 17. 11:15 | Kiss Csaba

Mi a biztonság oszthatatlanságának elve, amelyre Vlagyimir Putyin folyton hivatkozik?

Már hetek óta folyik a levelezés Oroszország, illetve az Egyesült Államok és a NATO között az ukrajnai helyzet kapcsán. A levelekben folyamatosan felmerül egy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) deklarációiban többször rögzített elv, a biztonság oszthatatlanságának elve. Moszkva arra szeretne választ kapni, hogy a Nyugat hogyan értelmezi a ezt az elvet, és rendre arra hivatkozik, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága fenyegeti Oroszország biztonságát, ezért ez ellentmondana az 1975 óta többször deklarált elvnek. Amelyet azonban a puszta deklaráláson kívül bővebben soha nem fejtettek ki, és a folyamatosan változó biztonsági környezetben minden fél a saját szája íze szerint értelmezi.

A romba dőlt parányi ország, amelynek szép csendben Elon Musk és Kína is a megmentésére sietett

2022. február 13. 10:00 | Kiss Csaba

A romba dőlt parányi ország, amelynek szép csendben Elon Musk és Kína is a megmentésére sietett

Január közepén egy tenger alatti vulkán kitörése következtében szökőár sújtotta a csendes-óceáni szigetországot, Tongát, és súlyos pusztítást vitt végbe a lakóépületekben és az infrastruktúrában. A tenger alatti kábel súlyos sérülése miatt az internetkapcsolat is megszakadt, a napokban azonban az amerikai milliárdos, Elon Musk SpaceX nevű vállalatának munkatársai érkeztek a szomszédos Fidzsi-szigetekre, hogy egy vevőállomás építésével a Starlink-műholdakon keresztül állítsák helyre Tonga internetösszeköttetését. De nemcsak Elon Musk, hanem a térség nagyhatalmai is azonnal a katasztrófa sújtotta ország segítségére siettek, ugyanis ahogy a csendes-óceáni térség egésze, úgy Tonga is az Egyesült Államok és Kína közötti vetélkedés színterévé vált az utóbbi időben. Miközben Antony Blinken a régióban tesz látogatást, hogy igyekezzen Amerika mellé állítani a csendes-óceáni országokat, Peking jelentős szállítmányokat küld Tongára az infrastruktúra újjáépítését segítendő. A segítséget pénteken ceremóniával is megünnepelték az országban, miközben az amerikai külügyminiszter éppen a Kína jelentette fenyegetésről tárgyalt térségbeli szövetségeseivel.

Háromszoros Oscar-jelölt dokumentumfilm idézi meg a háborús Afganisztánt és a szovjet összeomlás idejének Moszkváját

2022. február 12. 10:30 | Kiss Csaba

Háromszoros Oscar-jelölt dokumentumfilm idézi meg a háborús Afganisztánt és a szovjet összeomlás idejének Moszkváját

Három Oscar-díjra is jelölték a dán-francia filmrendező, Jonas Poher Rasmussen Menekülés című filmjét, amely egyedi módon vegyíti a dokumentumfilmek és az animációs filmek eszköztárát. Főszereplője a filmben csak Aminnak nevezett afgán menekült, aki több évtizeddel később fedi fel igazi kilétét barátjának, a rendezőnek. Amin még a szovjetek afganisztáni háborúja idején nőtt fel Kabulban, majd a mudzsahedinek elől a Szovjetunió szétesése idején Moszkvába menekült családjával, hogy aztán sok viszontagság után Dániában telepedjen le. Amin történetét animációban meséli el a film, miközben archív felvételeken láthatjuk a Szovjetunió háborúja alatti Afganisztánt, vagy éppen a szocializmus összeomlása utáni Moszkvát, ahol az afgán menekülteket a boltokban üres polcok, az utcákon korrupt rendőrök várták. A Menekülést Magyarországon a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében mutatták be. (Figyelem, a cikkben említésre kerülnek a film cselekményének egyes részletei!)

Ők félnek leginkább a NATO-ban Vlagyimir Putyin ölelésétől

2022. február 10. 10:30 | Kiss Csaba

Ők félnek leginkább a NATO-ban Vlagyimir Putyin ölelésétől

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy február 10. és 20. között Oroszország és Fehéroroszország nagyszabású közös hadgyakorlatot rendez, melynek keretében mintegy 30 ezer orosz katona érkezett az országba. A hadgyakorlatok Fehéroroszország Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal és Ukrajnával közös határaira koncentrálódnak. Ukrán és nyugati félelmek szerint amennyiben Moszkva valóban Ukrajna megtámadását tervezi, Kijevet északról, Fehéroroszország felől lenne a legkönnyebb elfoglalni. De az ottani orosz csapattelepítések a balti államokban is aggodalmat keltettek, és egzisztenciális fenyegetésként értékelik a fegyveres erők megjelenését a szomszédban. A NATO eközben megkezdte a szövetség keleti szárnyának megerősítését, melynek keretében a balti országokba is újabb csapatok készülnek a már meglévők megerősítésére.

Harminc éve nem látott katonai erővel ijesztene rá a világra Vlagyimir Putyin

2022. február 09. 06:15 | Kiss Csaba

Harminc éve nem látott katonai erővel ijesztene rá a világra Vlagyimir Putyin

Február 10. és 20. között tartja a Szövetségi Eltökéltség – 2022 nevű hadgyakorlatát Oroszország és Fehéroroszország. Utóbbiba már mintegy 30 ezer orosz katona érkezett tankokkal, harci repülőkkel és nukleáris robbanófejek célba juttatására is képes rakétákkal. Ukrán és nyugati félelmek szerint amennyiben Moszkva valóban Ukrajna megtámadását tervezi, a 30 ezer főnyi, Fehéroroszországban tartózkodó orosz katona északról támadhatná meg az országot, és onnan könnyen elérné a fővárost, Kijevet. Az orosz csapatok fehéroroszországi jelenléte közvetlen fenyegetést jelent Lengyelországra és a balti államokra is. Időközben megkezdődött amerikai katonák Lengyelországba és Romániába telepítése, Ukrajna pedig az orosz–fehérorosz hadgyakorlatra – ugyanabban az időben – saját hadgyakorlattal válaszol.

Erős állításokat tett Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorral történt találkozón, de vajon van alapjuk?

2022. február 05. 06:30 | Kiss Csaba

Erős állításokat tett Vlagyimir Putyin az Orbán Viktorral történt találkozón, de vajon van alapjuk?

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök február 1-jén Moszkvában találkozott, ahol elsősorban energetikai és gazdasági kérdésekről tárgyaltak. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kérdések is szóba kerültek: Putyin előbb a kérdések előtt mondott összegzésében beszélt arról, hogy szerinte az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta az orosz biztonsági aggályokat, majd kérdésre válaszolva részletesebben is szólt a jelenlegi feszültségről. Putyin szerint Ukrajna NATO-tagsága azért lenne aggályos, mert Ukrajna szerinte a Krím fegyveres visszafoglalását készíti elő, és ha Ukrajna NATO-tag lenne, Oroszország a NATO-val menne háborúba. Az orosz elnök több nemzetközi szerződésre és állítólagos nyugati ígéretre is hivatkozott igazát alátámasztandó, de kérdés, hogy ezek valóban tartalmazzák-e a NATO keleti terjeszkedésének és Ukrajna potenciális NATO-tagságának tiltását. Utánajártunk.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

RSM Blog

KIVA 2025 - Mi változott?

A többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2025-ben is 10 százalék, de van egy fontos KIVA-változás is, amit a 2025 ta

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility