Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
Tavalyhoz képest átlagosan 10-15 százalékos drágulás várható a cukrászati termékeknél. Egy gombóc fagylalt 450-500 forint lehet, egy szelet sütemény ára pedig 1200-1500 forintra emelkedhet idén nyáron. A cukrászatoknak többszörösére emelkedő energiaárakat, érdemben dráguló alapanyagokat és persze emelkedő munkaerőköltséget kell kitermelniük. Ráadásul a nyártól kötelező, Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozástól is nagyon sok cukrászvállalkozó tart, mert a cukrászdák 80 százaléka nem rendelkezik jelenleg semmilyen éttermi szoftverrel.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
A télen bezárt hotelek egy része már kinyitott vagy hamarosan megnyitja kapuit a vendégek előtt. A magas energiaárak miatt a téli, kora tavaszi időszak – kiegészülve a gyenge kereslettel – a nyitva tartók számára komoly veszteséget termelt, de most abban bíznak, hogy a nyári szezon ezt kompenzálja majd. Ugyanakkor a munkaerőpiaci problémák idén is gondot jelenthetnek.
Magyarország 500 ezer új munkavállalót szeretne bevonni a munkaerőpiacra a következő években. De valóban szükség van ennyi dolgozóra? Honnan jöhetnek ezek a munkavállalók?
Közeleg a tavaszi, nyári utazási láz, a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint akár a 2019-es rekordévet is túlszárnyalhatják a magyar utazásszervező és -közvetítő irodák. Persze csak akkor, ha idén nem történik még valami rendkívüli a világban. A törökországi földrengés és az azt követő utórengések ellenére nem lettek olcsóbbak az ottani nyaralások, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy Antalya és Isztambul, a két fő turistacélpont többszáz kilométerre van a katasztrófa helyszínétől. Szakértők szerint a külföldi utak ára versenyképes a magyar nyaralásokkal.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutattuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse. A harmadik részben olyan hazai eseteket mutatunk be, akiknek a Covid-oltás után lett valamiféle tartós egészségügyi problémájuk.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutatjuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólal meg. Az is kiderül, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre.
A megugró rezsiárak mellett a gyorsan változó forintárfolyam volt az, amely a legtöbb fejtörést okozta a hazai szállodák vezetőinek. Az idei év első pár hónapja alapján azok a szállodák jártak rosszabbul, akik fix áron szerződtek le a gáz- és áramszolgáltatókkal, mert nekik magasan ragadtak a költségeik, a havi ingadozás alapján fizetők viszont a tetőpontokhoz képest csökkenő rezsiárakat tapasztaltak. Mindeközben az elmúlt hónapokban sok cégvezetőnek többször kellett átterveznie a költségvetést, attól függően, hogy épp 400 forint fölött vagy épp 375-380 forint környékén volt az euró. A fenti bizonytalanságok mellett a tavaly év végi negatív várakozásokhoz képest elfogadható első negyedéven vannak túl a magyar szállodák, a vártnál kisebb volt a megtorpanás a vendégek számában. A költségemelkedések miatt jelentősen nőttek az árak is: szálláshelytípusoktól függően 23 és 45 százalék közötti a drágulás mértéke. Ezekről a témákról, illetve az energiabeszerzés tágabb kihívásairól is szó lesz a Portfolio áprilius 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.
A szakmai szervezetek a Magyar Vendéglátósok Ipartestületével együtt keményen lobbiztak a további halasztásért, a jelenlegi egyeztetések alapján azonban júliusi indulásra kell minden vendéglátó egységnek készülni az új adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán. Nekik is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerébe, ez az "a la carte" éttermektől kedve a büfékig minden vendéglátóhelyet érint. A regisztráció önmagában pár perc alatt elvégezhető, ám a kötelező folyamatos adatszolgáltatás komoly terhet ró a vendéglátóhelyekre. Mindeközben az éttermeknek nemcsak az új feladattal kell megbirkózni, az energiaárak és az alapanyagok költségei továbbra is nagy terhet jelentenek számukra, ezért vannak, akik a bezárást választották.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a magas inflációval és a lassú gazdasági növekedéssel jellemezhető időszak az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb kihívást. Ilyen gazdasági helyzetre utoljára az 1970-es években volt példa. A COVID utáni visszakapaszkodást gátolják az ukrajnai háború következményei, így sok országban csak jövőre áll helyre a munkaerőpiac.
Folyamatosan emelkedtek az inflációs előrejelzések az elmúlt hónapokban, így egyre valószínűbb, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-os emelése nem lesz elég az életszínvonal megtartásához. A Portfolio ezért megkereste a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, akik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fórumán megállapodtak a legkisebb bérekről, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban, hiszen minden bizonnyal csökkeni fog a legkisebb bérek reálértéke. A szervezetek azt válaszolták, hogy az év második felében ülnek le tárgyalni újra, de csak akkor, ha az infláció az addig beérkező adatok alapján 2 százalékponttal meghaladja a béremelkedést. Persze a tárgyaláson fontos szempont lesz az is, hogy a gazdaság recesszióba csúszik-e.
Nem az energiaárak miatt adta fel több vállalkozás, hanem azok zárhattak be végleg vagy ideiglenesen, akiknek a gazdálkodásuk egyébként is pengeélen táncolt - mondta a Portfolio-nak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Úgy véli, a szállodák közül alig néhány zárt be a rezsiárak emelkedése miatt, inkább az éttermek szüneteltetik a működésüket.
A vendéglátásban jól sikerült a tavalyi év vége, de január első napjaiban már valamennyi szálláshely-szolgáltató és vendéglátóhely azt mérlegeli, hogy milyen távon érheti meg számára az esetleges energetikai felújítás vagy érdemesebb-e a hidegebb hónapokban inkább rövidebb napi, vagy csökkentett heti nyitva tartással átvészelni az amúgy is mindig gyengébb első negyedévet. Egy dolog biztos: jelenleg a teljes háromhavi vagy még hosszabb ideig tartó bezárásról szóló döntés tűnik a legkockázatosabbnak, mert néhány költség marad, a dolgozók elmehetnek máshová, és "a vendégek is a lábukkal szavazhatnak".
Energetikai támogatást nyúlt az állam a turizmus-vendéglátásban, ami a szektorban dolgozó szakértők szerint komoly segítséget jelenthet. A problémákat azonban mindez nem oldja meg, hiszen az elszálló energiaárak mellett a beszerzési árak is sújtják a szektort.
Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.
Kína kivételével minden nagyobb ország újra megnyitotta kapuit a külföldi turisták előtt. A magyarok körében újra sláger Dominikára, Zanzibárra vagy éppen Mexikóba menni. Thaiföldre, Malajziába, Indonéziába vagy Srí Lankára is utaznak a téli zimankó elől, de oda már kevesebben, mert nagyot drágultak az ázsiai repülőjegy-árak. Beindultak az amerikai és ausztrál utazási lehetőségek is, és a nagy hajókörutak is úgy működnek, mint 2020 márciusa előtt. Az utak jelentős mértékben, 20-30% között drágultak.
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! CSOK átvitele másik ingatlanra 2025-ben - Mit tehetsz eladáskor? CSOK átvitele...
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
