Ha csak a legnagyobb hazai építőipari vállalatok tavalyi eredményét nézzük, akkor igazi boom van a szektorban, több vállalatnál rekordbevételt vagy profitot hozott 2023, van olyan cég, amiből több mint 50 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A kedvező tőkepiaci hangulat és a lakossági megtakarítások nagy aránya együttesen ideális környezetet teremtettek a hazai brókercégeknek, amelyek bevétele és profitja is korábban soha nem látott szintre emelkedett tavaly, ennek a tulajdonosaik is örülhetnek, a cégek ugyanis rekordosztalékot fizetnek.
Az elmúlt években egyre több autót gyártottak a kecskeméti Mercedes-gyárban, de a tavalyi 174 ezres volumen nem lett új rekord, a bevétel és a profit viszont korábban soha nem látott szintre emelkedett.
Nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni az Nvidiáról, a chipgyártó árfolyama csak az elmúlt három napban 20 százalékot emelkedett, mostanra a harmadik legnagyobb piaci értékű vállalat lett, már csak az Apple és a Microsoft van előtte, már nagyobb, mint az összes német részvény együtt. A durva az, hogy olyan ütemben nő a cég bevétele és profitja, hogy a részvényei nem is kifejezetten drágák.
Az elmúlt hetek híráramlása alapján a befektetési szakma és a politika nagyágyúi is kiemelten figyelik a kriptopiacot, hedge fundok, alapok, bankok teszik bele portfólióikba a kriptoeszközöket, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump pedig kriptopárti jelöltként pozícionálja magát. Fizetőeszközként egyáltalán nem bizonyítottak a kripto”pénzek”, befektetésként viszont már a legnagyobb pénzügyi cégek is elfogadják azokat. Nehéz már egy kézlegyintéssel elintézni ezt a piacot, aminek az értéke mostanra közel 2600 milliárd dollárra nőtt.
Mi a Portfolio-nál mindig azt a kérdést tesszük fel, amikor kibontakozik egy trend, mint most a mesterséges intelligencia kapcsán, hogy azon hogyan lehet pénzt keresni. Az már evidencia, hogy az AI-boom miatt megvették a mesterséges intelligencia fejlesztésben élen járó szoftvercégek részvényeit, és a fontosabb eszközgyártók, mint az Nvidia papírjait, a következő hullámban azonban egy elfeledett, és sokak által unalmas, és a részvényárfolyamok szempontjából lemaradó szektor kerülhet a célkeresztbe.
Nagyot emelkedett a hétvégén az ethereum árfolyama, miután a piacon elterjedt a hír, hogy hamarosan megkaphatja az amerikai tőzsdefelügyelet engedélyét az ethereum ETF. A hírre a szélesebb kriptopiacon emelkedtek az árak.
Képzeljünk el egy olyan országot, amelyet egy autokrata vezető irányít, ahol a lakosság felének nincs hivatalos jövedelme, és alapvetően készpénzalapúak a tranzakciók, ahol még mindig virágzik a korrupció, és ahol az állami bankok által dominált bankszektor olyan jegyeket mutat, mint mondjuk Magyarországon 3-4 évtizeddel ezelőtt. Egy nyugat-európai bank bottal sem piszkálná ezt a piacot, az OTP viszont vállalta a nem kis kockázatokat és részt vett az ország első bankprivatizációjában. Négy napig voltunk Üzbegisztánban, ahol megnéztük az OTP helyi bankját, az Ipotekát, beszéltünk az üzbég pénzügyminiszter-helyettessel, az Ipoteka elnökével, az OTP kockázatkezelési, IT-vezetőivel és az Ipoteka lakossági üzletágának vezetőjével. Élménybeszámoló.
A vártnak megfelelő bevételt, de valamivel magasabb profitot szállított az OTP. Az adózott eredmény új első negyedéves csúcsot ért el, ebben szerepe volt annak is, hogy minden külföldi leánybank nyereséges volt, a külföldi bankok a profit háromnegyedét adták. Az alapfolyamatokban nincs változás, a menedzsment nem is változtatott a márciusban kiadott előrejelzésein.
Pénteken hajnalban érkeznek az OTP friss számai, a befektetők többek között arra figyelnek, hogy organikusan hogyan növekednek a hitelállományok, tovább javult-e a nettó kamatmarzs, és a 2023-as veszteség után eljött-e már a profitfordulat a tavalyi szerzeménynél, az üzbég banknál.
Bankot venne Európában az OTP, Csányi Sándor több információt is megadott a megfejtéshez, a mi tippünk a baltikumi Luminor volt, ezt most a Bloomberg is megerősítette.
Csányi Sándor a következő feladványt adta: az OTP olyan bankot venne, amelyik a csoport történetének legnagyobb felvásárlása lehet, a kiszemelt pénzintézet az Európai Unióban van, három országban van jelen, ahol fejlett a digitalizáció. Mutatunk egy olyan bankot, ami minden kritériumnak megfelel.
A mai közgyűlés utáni sajtótájékoztatón a bank vezetői beszéltek az OTP-vel kapcsolatos kérdésekről. Próbáltuk kideríteni, hogy melyik országban vehet bankot a magyar pénzintézet, néhány országot már ki tudunk zárni.
Ma 10 órától tartotta közgyűlését az OTP, ahol a részvényesek többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály. A Portfolio az esemény helyszínéről tudósított.
Csányi Sándor a mai közgyűlésen bemondta, hogy története legnagyobb bankvásárlását hajthatja végre az OTP. De hol, és mit vehet a magyar bank? Egy kis eszmefuttatás.
A befektetők hozzászoknak akár egy alacsony, akár egy magas kamatszinthez, miközben a piaci körülmények már megváltoztak. Amire pedig megszokják a megváltozott (jelen esetben magasabb) kamatszintet, akkor az már nem elérhető számukra. Korábban azzal kellett küzdeni, hogy mindenki fektesse be a pénzét, ne hagyja parlagon, most pedig arról kell meggyőzni a befektetőket, hogy nem a 10-12 százalék a normalitás, hanem a 6-7 százalék, mondta el a Portfolio-nak Szécsényi Bálint. Az Equilor elnök-vezérigazgatójával a megváltozott befektetési környezetről, a mesterséges intelligencia, a forintgyengülés és az infláció hatásairól, és a hazai befektetési szolgáltatók közötti versenyről is beszélgettünk.
Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia, és Tesla. Fantasztikus hetes, Mágikus Hetes vagy a hét mesterlövész. Mindegy, hogy hívjuk őket, ezek a cégek és a részvényeik akkorára nőttek, hogy mindent torzítanak maguk körül, befolyásolják a globális tőkepiacok mozgását, az árazásokat, profitvárakozásokat. A cégek egymás után teszik közzé legfrissebb számaikat, ezekre pedig érzékenyen reagálnak a befektetők. Mutatjuk, mit érdemes tudni.
Kijöttek a legfrissebb európai autóértékesítési statisztikák, amikből többek között kiderült, hogy Európában még mindig a benzines autók a legnépszerűbbek, és ha a dízeles autókat is hozzáadjuk, akkor minden második eladott autó tisztán belsőégésű motoros. Minden nyolcadik eladott autó elektromos, ebben nincs változás az egy évvel korábbihoz képest, vagyis nem emelkedett a részesedésük, Dániában, Svédországban és Hollandiában magas a tisztán elektromos autók aránya az eladásokban, a régiónkban, Horvátországban, Csehországban vagy Szlovákiában viszont alig adnak el elektromos autót.