Egyre magasabb csúcsokra tör a világ egyik legfontosabb részvényindexe, az S&P 500 jelenleg is történelmi csúcson áll, az emelkedés pedig egyre meredekebb. Több olyan tényező is van, ami megakaszthatja az emelkedést, most mutatunk egy újabb érvet.
Úgy tűnik, mintha a kormány elkezdte volna felkészíteni a piacot arra, hogy az eredeti tervekhez képest változás jön a bankszektor adóztatásában. Lehet, hogy "csak" arról van szó, hogy maradnak a különadók, ez a forgatókönyv még nem nagyon fáj az OTP-nek. Kérdés, hogy mit áraznak a bankcsoport befektetői.
Magyarországon érzésre minden második fiatal lábán Nike sneaker van, ha csak ez alapján ítélnénk meg az amerikai sportszergyártót, akkor egy ereje teljében lévő, nagy növekedésű cég képe rajzolódna ki. A számok mást mutatnak, a bevételek inkább csak stagnálnak, a cipőeladások viszont csökkennek, a kilátások pedig sokkal rosszabbak, mint amire eddig számítani lehetett. Úgy tűnik, a vevők sokkal válogatósabbak lettek, és keresik az alternatív márkákat, mint az On vagy a Hoka, hogy kitűnjenek a tömegből.
Jürgen Klopp nem tudott elrepülni nyaralni Egyiptomba, erről posztolt a napokban a Liverpool korábbi edzője. Nem, nem azért, mert nem indult el időben a gépe, mint azoknak a magyaroknak, akik Stuttgartba mentek volna megnézni a magyar-skótot, hanem azért, mert áramkimaradások vannak az afrikai országban. Első ránézésre kis színes, nyári hírnek tűnik Klopp sztorija, amit viszont a helyiek nem túl vidáman élnek meg, és van benne minden, izraeli háború, évek óta tartó gazdasági problémák, alacsony devizatartalék, energiaválság.
Az egymást követő felvásárlásoknak, a kedvező működési környezetnek és a profi menedzselésnek/költségkontrollnak köszönhetően az OTP korábban soha nem látott profitot termel, kis túlzással annyit, amennyit értelmesen már nem könnyű elkölteni. Persze, osztalékot fizetni és részvényeket visszavenni is lehet, de még úgy is marad az adózott eredményből bőven, ezért is figyeli az OTP aktívan a felvásárlási lehetőségeket. Azt már tavasz óta tudjuk, hogy az OTP megvenné a baltikumban működő Luminort, az elmúlt hetekben pedig az is kiderült, hogy a hatékonyan működő, értelmes piaci részesedésű, ígéretes piacokon működő Luminor iránt több bank is érdeklődik, a verseny pedig könnyen felhajthatja az árat.
Kijöttek a friss európai autóeladási statisztikák, ezekből sok minden kiderül, például az, hogy a Toyota nagyot nőtt, és az európai versenytársak kárára szerez részesedést, nyilvánvalóan nem függetlenül a sikeres hibrid modelljeitől, a hajtáslánc iránt ugyanis egyre nagyobb a kereslet, már közel minden harmadik eladott új autó hibrid Európában. Közben az elektromos autók tavalyhoz képest részesedést veszítenek, eladásuk alig nő, még az elátkozott dízeles autókból is többet adnak el az unióban, mint tisztán elektromosból. Az EV-k problémáit ismerjük, magas ár, hatótávpara, hiányos töltési infrastruktúra, ezek mellett egyelőre az elektromos csak egy a hajtásláncok közül.
Meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban az arany árfolyama, egymás után dőltek meg a korábbi rekordok. A geopolitikai feszültségek és az infláció is besegített, de az árfolyamot a központi bankok kereslete is felfelé segítette, soha nem vettek még annyi aranyat a jegybankok, mint 2022-ben és 2023-ban. A World Gold Council legfrissebb felmérése alapján a jegybanki aranyvásárlásoknak még nincs vége.
Miközben egyre magasabbra húzzák a céláraikat az elemzők, az OTP árfolyama egyre lejjebb esik, egyre távolabb a június eleji csúcs. Nem az amerikai jó tőzsdei hangulattal megy az OTP, hanem inkább az EP választás utáni rossz európaival. Közben harapófogóba került az árfolyam, mutatjuk, mire érdemes figyelni.
Váratlan, és igencsak kockázatos lépést tett Emmanuel Macron francia elnök azzal, hogy a pártja, a Reneszánsz számára súlyos vereséggel járó június 9-i európai parlamenti választások után feloszlatta a francia Nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írt ki június végére. A francia elnök bejelentésének komoly tőzsdei hatásai voltak, a francia részvénypiac nagyot esett, elsősorban a bankok és a közműcégek részvényeit ütötték az elmúlt napokban. A befektetők attól tartanak, hogy ha Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés nyer a választásokon, akkor az új francia kormány költségvetési politikája a mostaninál jóval lazább lehet, sokan pedig amiatt aggódnak, hogy a baloldal erősödik meg, az új baloldali szövetség győzelme pedig az országnak az Európai Unióból való kilépéséhez vezethet. A választások és az azt követő koalíciós tárgyalások miatt még hosszú ideig maradhat a politikai, és ezzel együtt piaci bizonytalanság.
Az arany extrém világgazdasági kimenetek ellen védelmet tud nyújtani és közben hosszú távon reál értelemben értékőrző, ezért, ha valaki portfólió szemléletben gondolkodik, akkor érdemes aranyat tartania, mondta el a Portfolio-nak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési igazgatója, akivel a nyersanyagpiacokon túl amerikai, európai és régiós részvényekről, makrogazdasági kockázatokról, és a forint várható árfolyamalakulásáról is beszélgettünk.
Ahogy egyre nagyobbra nő az OTP Csoport, úgy szokhatunk hozzá az egyre nagyobb rekordszámokhoz: negyvenezer milliárd forintos mérlegfőösszeg, kétezer milliárd forintos bevétel, ezermilliárd forintos profit. Most egy kötvénykibocsátásnál jött az újabb rekord: 700 millió euró értékben bocsátott ki papírokat a bank, az eddigi legszűkebb kamatfelár, a legnagyobb orderbook és a legtöbb érdeklődő mellett. De mi volt a cél a tranzakcióval?
Ha csak a legnagyobb hazai építőipari vállalatok tavalyi eredményét nézzük, akkor igazi boom van a szektorban, több vállalatnál rekordbevételt vagy profitot hozott 2023, van olyan cég, amiből több mint 50 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A kedvező tőkepiaci hangulat és a lakossági megtakarítások nagy aránya együttesen ideális környezetet teremtettek a hazai brókercégeknek, amelyek bevétele és profitja is korábban soha nem látott szintre emelkedett tavaly, ennek a tulajdonosaik is örülhetnek, a cégek ugyanis rekordosztalékot fizetnek.
Az elmúlt években egyre több autót gyártottak a kecskeméti Mercedes-gyárban, de a tavalyi 174 ezres volumen nem lett új rekord, a bevétel és a profit viszont korábban soha nem látott szintre emelkedett.
Nehéz nem szuperlatívuszokban beszélni az Nvidiáról, a chipgyártó árfolyama csak az elmúlt három napban 20 százalékot emelkedett, mostanra a harmadik legnagyobb piaci értékű vállalat lett, már csak az Apple és a Microsoft van előtte, már nagyobb, mint az összes német részvény együtt. A durva az, hogy olyan ütemben nő a cég bevétele és profitja, hogy a részvényei nem is kifejezetten drágák.
Az elmúlt hetek híráramlása alapján a befektetési szakma és a politika nagyágyúi is kiemelten figyelik a kriptopiacot, hedge fundok, alapok, bankok teszik bele portfólióikba a kriptoeszközöket, a korábbi amerikai elnök, Donald Trump pedig kriptopárti jelöltként pozícionálja magát. Fizetőeszközként egyáltalán nem bizonyítottak a kripto”pénzek”, befektetésként viszont már a legnagyobb pénzügyi cégek is elfogadják azokat. Nehéz már egy kézlegyintéssel elintézni ezt a piacot, aminek az értéke mostanra közel 2600 milliárd dollárra nőtt.
Mi a Portfolio-nál mindig azt a kérdést tesszük fel, amikor kibontakozik egy trend, mint most a mesterséges intelligencia kapcsán, hogy azon hogyan lehet pénzt keresni. Az már evidencia, hogy az AI-boom miatt megvették a mesterséges intelligencia fejlesztésben élen járó szoftvercégek részvényeit, és a fontosabb eszközgyártók, mint az Nvidia papírjait, a következő hullámban azonban egy elfeledett, és sokak által unalmas, és a részvényárfolyamok szempontjából lemaradó szektor kerülhet a célkeresztbe.
Nagyot emelkedett a hétvégén az ethereum árfolyama, miután a piacon elterjedt a hír, hogy hamarosan megkaphatja az amerikai tőzsdefelügyelet engedélyét az ethereum ETF. A hírre a szélesebb kriptopiacon emelkedtek az árak.
Képzeljünk el egy olyan országot, amelyet egy autokrata vezető irányít, ahol a lakosság felének nincs hivatalos jövedelme, és alapvetően készpénzalapúak a tranzakciók, ahol még mindig virágzik a korrupció, és ahol az állami bankok által dominált bankszektor olyan jegyeket mutat, mint mondjuk Magyarországon 3-4 évtizeddel ezelőtt. Egy nyugat-európai bank bottal sem piszkálná ezt a piacot, az OTP viszont vállalta a nem kis kockázatokat és részt vett az ország első bankprivatizációjában. Négy napig voltunk Üzbegisztánban, ahol megnéztük az OTP helyi bankját, az Ipotekát, beszéltünk az üzbég pénzügyminiszter-helyettessel, az Ipoteka elnökével, az OTP kockázatkezelési, IT-vezetőivel és az Ipoteka lakossági üzletágának vezetőjével. Élménybeszámoló.
Ma hajnalban tette közzé idei első negyedéves számait az OTP, Bencsik László a ma reggeli sajtótájékoztatón értékelte a fontosabb folyamatokat.
A karbonárazás hatékony eszköz lenne a kibocsátás csökkentésére, bevezetése mégis sok helyen politikai ellenállásba...
2025 elején rakétaként lőtt ki a lakáshitelezés Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint 137,78...
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Trump és a Kongresszus visszavonná a Biden-korszak energiahatékonysági előírásait, ezzel új pályára állítva...
Az Iphone több mint 750 közvetlen beszállító közreműködésével készül, összesen 15 országban. Vissza lehet csinálni... 
2025 tavaszán a magyar kormány gyökeresen átalakította a vissza nem térítendő beruházási támogatások rendszerét....
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
