Brit nagykövet a Brexitről: ha rugalmas az EU, lehetséges egy új megállapodás

Az interjú elején a nagykövet azt rögzíti:

Mindenképpen akkor szeretnénk elhagyni az EU-t (október 31-én – a szerk.), de lehetőség szerint az unióval kötött megállapodással a kezünkben.

Ezzel arra utalt, amit Boris Johnson brit kormányfő is rendszeresen hangoztat, hogy még mindig van igenis esély arra, hogy megállapodás mellett lépjen ki az Egyesült Királyság az EU-ból.

Iain Lindsay is rögzítette:

a tartalékmegoldás „a kulcsa mindennek, hiszen emiatt utasította el háromszor is a brit parlament a kilépés feltételeit rögzítő korábbi megállapodást. A tartalékmegoldással az a nagy baj, hogy nincs határidőhöz kötve, az aláíró felek pedig nem léphetnek ki belőle. Ez őrültség. Ezért most alternatívákat keresünk".

A nagykövet leszögezte: „A probléma elhárításához rugalmasságra van szükség minden érintett fél részéről, az EU-tagországnak pedig fel kell tenniük maguknak a kérdést: a tartalékmegoldás fontosabb-e a számukra, mint az, hogy Nagy-Britannia megállapodással lépjen ki?”

Rámutatott: az alább részletesen kifejtett tartalékmegoldás célja az volt, hogy a jövőben el lehessen kerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, azonban ha megállapodás nélkül, azaz rendezetlen módon lép ki az ország az EU-ból, akkor viszont már november elsejétől létesülni fog a fizikai határzár az említett szakaszon.

Mindezek miatt leszögezte:

Ha valóban azt akarják, hogy távozzunk október 31-én, és valóban érdekükben áll új megállapodást kötni, akkor erre csak annyit mondhatok: legyünk rugalmasak, találjunk alternatívát a tartalékmegoldásra. Minden más kérdést már elrendeztünk.

Az interjúban egyébként a Johnson által is sokszor emlegetett alternatív megoldásokról nem esett szó és maga Johnson sem fejtette ki eddigi megszólalásai során részleteiben. A határellenőrzés technológiai-digitális megoldásokkal való kiegészítéséről lehet szó, illetve a legutóbbi napokban arról is elindultak a híresztelések, hogy London direktben az egyes tagállamokkal szeretne kétoldalú megállapodásokat kötni az északír határprobléma kiküszöbölésére, de ezzel az Európai Bizottság kezéből kivennék az irányítást és a tagállamok megosztására is alkalmas lehetne a stratégia.

A fentiek miatt leszögezte:

Minden erőfeszítés most arra irányul, hogy meglegyen az alku. Ha ezt a problémát orvosolni tudjuk, a kormány úgy gondolja, hogy október végén, a brexit határideje előtt el tudná fogadtatni a parlamenttel az új megállapodást.

Ezzel arra a menetrendre célzott, hogy ha a következő 4 hétben ki tudnák munkálni szakértői szinten az alternatív megoldást, akkor az október 17-18-i EU-csúcson ezt jóváhagyhatnák, majd rá pár napra a brit parlament is így tehetne és még remélhetőleg az Európai Parlament jóváhagyása is megérkezne időben.

A magyar kormány Brexit-ügyi miniszteri biztosa a minap a minap úgy fogalmazott a Portfolio kérdésére: várhatóan megint halasztani kell a Brexitet:  

Arra, hogy mi lenne, ha mégsem találna az EU és az Egyesült Királyság működőképes alternatívát, a nagykövet úgy reagált:

Természetesen felkészültünk az alku nélküli kilépésre is, léteznek vészhelyzeti terveink. A rendezetlen távozás nem könnyítené meg a helyzetünket, a gazdaságunk kisebb ütést kapna, de túlélnénk a megpróbáltatásokat, nem lenne a világ vége.

Arra a megjegyzésre, hogy a gazdaságra súlyos csapást mért eddig az elmúlt 3 éves Brexit-folyamat, úgy reagált a nagykövet: „Nem használnám a súlyos jelzőt. Gazdasági növekedésünk továbbra is a nyugat-európai átlagnak felel meg, sőt afelett teljesítünk. Tavaly több volt a közvetlen beruházás az országba, mint Franciaországba és Németországba együttvéve. A Forbes magazin néhány hónappal ezelőtt azt írta, Nagy-Britannia még mindig a legjobb hely vállalkozást működtetni.”

Mi ez az északír tartalékmegoldás, ami a viták fő forrása?

Boris Johnson az elmúlt hetekben vehemensen azt követelte, hogy a tavaly novemberben Theresa May által kötött 585 oldalas EU-s kilépési megállapodásból (Withdrawal Agreement) vegyék ki az északír-ír tartalékmegoldást, így tehát lényegében azt is követelte, hogy tárgyalják újra az anyagot. Az EU ezt mindig kategorikusan kizárta, érthető okokból, hiszen egy ilyen vészhelyzeti/tartalék megoldás nélkül egyelőre nem látszik, hogy hogyan lenne garantálható a 499 km-es északír-ír szárazföldi határ átjárhatósága fizikai határellenőrzés nélkül.

A vészhelyzeti megoldás azt jelenti, hogy aktiválása esetén nemcsak Észak-Írország, hanem az egész Egyesült Királyság a vámunióban maradna az EU-val (és az északír terület az uniós közös piac bizonyos szabályait is megtartaná) mindaddig, amíg nem találnak ki a felek valami jobb megoldást (akár valamilyen kipróbált, megbízható technológiai újításon keresztül végzett határellenőrzés formájában, de ez még a "fasorban sincs", vagy egy átfogó EU-brit kereskedelmi megállapodás váltaná le a vészhelyzeti megoldást, de egy ilyen kidolgozása sok évbe telik). A vészhelyzeti megoldással azt érné el az EU és Írország is, hogy továbbra is azonos szabályrendszer vonatkozna az északír és az írországi területekre, így a kereskedelempolitikában nem kellene külön ellenőrző pontokat felállítani a határokon, védendő az EU közös belső piacát. Ezzel az 1998-as Nagypénteki Egyezménynek is meg lehetne felelni, ami tiltja a fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését az északír-ír határszakaszon.

A vészhelyzeti megoldás a megállapodásos uniós kilépést követő átmeneti időszak (idén november 1-től 2020. december 31-ig) után, azaz 2021. január 1-től lépne hatályba és addig tartana, amíg a két fél nem talál ki valami jobbat.

Fontos tudni, hogy a vészhelyzeti vámunióból se az Egyesült Királyság, se az EU nem léphet ki egyoldalúan. Kilépni belőle csak úgy lehetséges, ha előtte mindkét fél egyet ért ebben például amiatt, mert megszületik az átfogó kereskedelmi megállapodás. Mivel nincs konkrét időhatározó hozzárendelve a vészhelyzeti megoldáshoz, ezért hangoztatják a keményvonalas Brexit-pártiak, hogy ez a megoldás akár hosszú évekre, vagy akár véglegesen is beleragasztaná a vámunióba az Egyesült Királyságot, így az ország képtelen lenne önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi részével. Ez nyilván igaz, de az EU csak így tudja elérni, hogy a közös szabályrendszert az Egyesült Királyság is tartsa be saját kilépése után addig, amíg nincs jobb megoldás, hogy északír-ír határon ne kelljen visszaállítani a határellenőrzést.

Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.