
Mi az apropója a levélnek?
Ma délelőtt volt az Európai Parlamentben az a plenáris vita, amely a február 20-i rendkívüli EU-csúcsot előzte meg, amelyet azért hívtak össze, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről meghozzák a tagállami vezetők a döntést. Az EP társjogalkotó a folyamatban, így fontos, hogy korábban azt szorgalmazta: 1,3%-os legyen a közösség együttes jövedelméhez (GNI) képest a 7 éves keretköltségvetés főösszege. Emellett most is kiálltak az EP frakciók vezérszónokai, pontosabban többen amellett érveltek, hogy a GNI 1%-a túl kevés az európai ambíciókhoz, célok eléréséhez.
A jelenlegi uniós költségvetés keretösszege a britek nélkül a GNI 1,16%-át teszi ki, ehhez képest a holland, dán, osztrák és svéd döntéshozók csak 1%-os plafont akarnak, a németek korábban szintén ezt támogatták, de az utóbbi időben ezek a hangok halkultak Berlin felől. Magyarország 1,16%-os szinten tartást szorgalmaz több más olyan tagállammal együtt, amely a közös kassza nettó haszonélvezői oldalán áll.
A realitás azonban az, amit tavaly decemberben a finn soros elnökség hozott nyilvánosságra kompromisszumos javaslatként: legyen 1,08% körüli a főösszeg és ehhez képest legyen a források elosztása. Az Európai Tanács új elnöke felől a minap a Politico olyan terveket hallott, hogy 1,07%-os lenne a plafon, a Bruxinfo mai anyaga pedig azt jelzi: a tagállami vezetőkkel tegnap este befejezett egyeztetések után leghamarabb pénteken, legkésőbb hétfőn elküldi majd az EU27-nek a tanács elnöke a kompromisszumos javaslatát és így a jövő csütörtökre összehívott rendkívüli EU-csúcson majd ezek alapján indul meg a végső osztozkodás és alku.
A Portfolio múlt héten foglalta össze a költségvetési viták lényegét, ma pedig a Közös Agrárpolitika és benne a magyar érdekek kapcsán megjelent oldalunkon egy vélemény anyag is külső szerzőnktől:
Mi a realitása a jelentős közvetlen forrásoknak a nagyvárosokban?
Bár a 2014-2020-as uniós költségvetésben is vannak minimális keretösszegű programok közvetlenül városok számára, de ezek markáns kibővítésére még a Bizottság által 2018-ban közzétett javaslat sem vállalkozott és a finn elnökség javaslata sem karolta ezt fel érdemben. Ehhez a kiinduló állapothoz képest mindenképpen figyelemre méltó, hogy a visegrádi országok tavaly téli összefogását mostanra 15 város összefogásává ki tudták bővíteni, és ezekben nagy súlyú városok (Berlin, Frankfurt, Strasburg, Bécs) is benne vannak.
Ezzel együtt is kérdéses, hogy a 2021-2027-es keretköltségvetésről szóló tagállami egyeztetések ennyire előrehaladott állapotában tudnak-e még érdemi forrásokat közvetlenül kiharcolni a nagyvárosok az EU-költségvetésből.
Erre leginkább úgy van esély, hogy a költségvetési forráselosztás végrehajtására a Bizottságnak van jogköre, így ha ennyi nagyváros kéri azt, ami a Bizottságnak is szívügye (2050-es klímacél, Európai Zöld Megállapodás segítségével), akkor majd a forráselosztási szabályoknál lehet arra esély, hogy végülis a nagyvárosok is kaphassanak klímavédelmi jellegű forrásokat közvetlenül, a tagállami kormányok ráhatása nélkül.
A Budapestnek is szóló közvetlen brüsszeli forráselosztás témájával alábbi cikkeinkben foglalkoztunk, amelyek után a kormány a minap meglebegtette az iparűzési adó szabályainak jelentős átalakítását:
Múlt héten arról jelent meg hír, hogy a közvetlen brüsszeli forrásszerzés hatására készülhetnek majd a budapesti (és nagyvárosi) családi házasok és panelesek is az energiahatékonysági fejlesztési terveikkel:
Mi van a közös levélben?
A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala által szerkesztőségünknek is eljuttatott levélben többek között az alábbi üzenetek szerepelnek:
- A visegrádi fővárosok és 11 európai nagyváros közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez annak érdekében, hogy segítséget ajánljanak az Európai Zöld Megállapodás megvalósításához, a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A városvezetők ismét szóvá tették, hogy a kelet-közép európai demokráciák válsága sürgős lépéseket követel az EU részéről a közvetlen finanszírozás megteremtésében.
- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy két válság sújtja kontinensünket: az egyik a klímaválság, amelynek megoldásában Európa talán példát mutathat a világnak, a másik a kelet-közép-európai demokráciák válsága. Emlékeztetett arra, hogy a négy visegrádi ország fővárosa által életre hívott Szabad Városok Szövetsége „azért született meg, hogy megmutassuk, a régió nem azonos a kormányok politikájával. Magyarországot éri a legtöbb OLAF-vizsgálat az Unióban, a transzparencia hiánya, az uniós pénzek kiismerhetetlen útja az EU-nak is komoly károkat okoz, így a közvetlen finanszírozás közös érdek”. Hangsúlyozta: „nem a panaszkodás a cél, hanem hogy proaktív és konstruktív válaszokat adjunk a problémákra, segítve a nemzetközi közösségünket. Ennek eszköze az Európai Zöld Megállapodáshoz való városi és regionális csatlakozás, amelyhez rajtunk kívül további 11 európai nagyváros csatlakozott. Azért lobbizunk, hogy megvédjük közös alapelveinket, és hogy válaszokat adjunk a mindannyiunkat érintő kihívásokra”.
- A városvezetők üdvözölték a Bizottság törekvését, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé tegye Európát és felhívták az elnök figyelmét arra, hogy a rendszerszintű változtatásokra lesz ehhez szükség, amelyekhez helyi önkormányzatok a legmegfelelőbb partnerek. Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc.
- A levél aláírói leszögezték: Európa legnagyobb városainak megvan a képessége és szándéka a változtatáshoz, azonban ehhez szüksége van az Unió közvetlen támogatásához. Bátorítóan hat a városokra, hogy az Európai Zöld Megállapodás meghirdetése kapcsán elhangzott: a régiók és a helyi közösségek mellett a kohéziós politika városi dimenzióját is kívánatos lenne megerősíteni, különös tekintettel az Európai Városi Kezdeményezésre.
- A városvezetők szerint „Új és bátor intézkedésekre van szükség, ki kell szélesíteni a már létező programokat és erőt kell adni a városoknak a zöldpolitika megerősítéséhez. A városok törekvései csak akkor vezetnek eredményre, ha az EU mögéjük teszi a szükséges szabályozást és finanszírozási rendszert.”
- Mindezek után az aláírók leszögezték: „Készen állunk, hogy kivegyük a részünket Európa nagyszerű átalakításában egy karbonsemleges gazdaságért és támogatását kérjük ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak”.
- A klíma- és az energiapolitika megváltoztatásához és a jó példák helyi megvalósításához a városoknak és a régióknak jelentősebb támogatásra van szüksége. A polgármesterek figyelmeztettek, hogy az uniós költségvetés tervezésekor az európai intézményeknek fel kell ismerniük ezt a közös érdeket és a zöldpolitikai célok teljesülését közvetlenül elérhető források biztosításával és a városokra szabott EU-alapok létrehozásával segíthetik.
- „Készen állunk, hogy kivegyük a részünket Európa nagyszerű átalakításában egy karbonsemleges gazdaságért és támogatását kérjük ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak” – fordultak az Európai Bizottság elnökéhez és az Európai Tanács elnökéhez a főpolgármesterek.
A közös kérelmet aláíró 15 város és vezetői:
- Matúš Vallo, Pozsony
- Karácsony Gergely, Budapest
- Zdeněk Hřib, Prága
- Rafał Trzaskowski, Varsó
- Michael Müller, Berlin
- Michael Ludwig, Bécs
- Johan Remkes, Hága (ügyvezető főpolgármester)
- Kostas Bakoyannis, Athén
- Oļegs Burovs, Riga
- Remigijus Šimašius, Vilnius
- Mihhail Kõlvart, Tallin
- Peter Feldmann, Frankfurt
- Jaroslav Polaček, Kassa
- Giuseppe Sala, Milánó
- Nawel Rafik-Elmrini, Strasbourg (főpolgármester-helyettes)
Címlapkép forrása: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala

Megtámadta Moszkvát Ukrajna, megállapodott Trump és Zelenszkij - Híreink az orosz-ukrán háborúról vasárnap
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Megtámadta Moszkvát az ukrán haderő - Tűz alá került az orosz főváros
Nehéz éjszakája volt Oroszországnak.
Kisebb káoszt okozott Oroszországban Ukrajna éjjeli támadása
Ez sokak számára elég komoly kellemetlenség volt.
Oroszország gazdasága a válság szélén: brutális jóslat érkezett
Egyre több krízistünet jelent meg az orosz gazdaság több szektorában.
Szép csendben összeomlás szélére került az orosz gazdaság - Beütöttek végre a nyugati szankciók?
Moszkva már "tökéletes vihart" emleget.
Németország hűti legjobban a világot
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi őshazájának tartott Olaszország a kanyarban sincs. Persze...
The post Németorsz
Én parkolnék, de nem tudok
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy Zsolt a fokozódó világban a fokozódó urbanizációs helyzettel foglalkozik.
Az osztalék portfólióm - 2025. június
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog nem történt júniusban.VáltozásokAT&T (T) eladás: kb. a részvényeim 10%-
VIDEÓ! Miből látszik, hogy egy privát bankár profi a szakmájában?
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés, hogy vajon rendelkezik-e azokkal a szakmai kompetenciákkal, amik szüksé
Az elektronikai hulladék globális problémája
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-r
Magyar céget venni nem kell félnetek jó lesz
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek történő cégeladás formájában testesült meg. A Magyar Állam azo
Nem TBSZ brókerek Magyarországon
Már több mint 3 éve írtam a TBSZ-t ajánló brókerekről, amelyeket érdemes használni. Időközben sajnos a TBSZ adózása megváltozott, ezért arra gondoltam, hogy megnézem, van-e érdemes nem TB
Innovációtól az energiáig - 2025-ös vállalati pályázatok útikalauza
Az energetikai fenntarthatóság és az innováció kéz a kézben járnak a hazai pályázati palettán - ez az összefoglaló a cégek számára a releváns és legfontosabb programokat mutatja be.

Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)

- Végzetes háború törhet ki az USA és Kína között - Pillanatokon belül hatalmas fordulatra lesz szükség Magyarországon
- Bármelyik pillanatban elsöprő támadást indíthat a nagyhatalom – Nyakunkon az újabb pusztító háború?
- Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
- Nagy megszorításról döntött a magyar kormány
- Figyelem, napelemesek: holnap jön az új adatszolgáltatási kötelezettség
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.
A nyugat-nílusi láz csak a kezdet, újabb egzotikus betegségek jöhetnek
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
Lépett a kormány: elég segítség ez a legnagyobb veszéllyel küzdő gazdáknak?
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Az energiatárolás nem csupán egy termék, hanem komplex szolgáltatás
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.