kozvetlen brusszeli tamogatas budapest praga varso
Uniós források

15 európai nagyváros vezetői kérnek közvetlen EU-pénzt a klímaharcra

Portfolio
„Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc” – hangsúlyozta 15 európai nagyvárosnak, köztük Budapestnek, az első embere abban a közösen aláírt levélben, amelyet az Európai Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének címeztek és lényegében minél több közvetlenül a városoknak elosztott EU-forrást kértek azért, hogy besegítsenek a 2050-es klímacél teljesítésébe. A visegrádi országok fővárosainak vezetői emellett a kelet-közép európai demokráciák válságára hivatkozva, az EU alapértékeinek védelme érdekében is kérik a közvetlenül brüsszeli támogatások lehetőségét.

Mi az apropója a levélnek?

Ma délelőtt volt az Európai Parlamentben az a plenáris vita, amely a február 20-i rendkívüli EU-csúcsot előzte meg, amelyet azért hívtak össze, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésről meghozzák a tagállami vezetők a döntést. Az EP társjogalkotó a folyamatban, így fontos, hogy korábban azt szorgalmazta: 1,3%-os legyen a közösség együttes jövedelméhez (GNI) képest a 7 éves keretköltségvetés főösszege. Emellett most is kiálltak az EP frakciók vezérszónokai, pontosabban többen amellett érveltek, hogy a GNI 1%-a túl kevés az európai ambíciókhoz, célok eléréséhez.

A jelenlegi uniós költségvetés keretösszege a britek nélkül a GNI 1,16%-át teszi ki, ehhez képest a holland, dán, osztrák és svéd döntéshozók csak 1%-os plafont akarnak, a németek korábban szintén ezt támogatták, de az utóbbi időben ezek a hangok halkultak Berlin felől. Magyarország 1,16%-os szinten tartást szorgalmaz több más olyan tagállammal együtt, amely a közös kassza nettó haszonélvezői oldalán áll.

A realitás azonban az, amit tavaly decemberben a finn soros elnökség hozott nyilvánosságra kompromisszumos javaslatként: legyen 1,08% körüli a főösszeg és ehhez képest legyen a források elosztása. Az Európai Tanács új elnöke felől a minap a Politico olyan terveket hallott, hogy 1,07%-os lenne a plafon, a Bruxinfo mai anyaga pedig azt jelzi: a tagállami vezetőkkel tegnap este befejezett egyeztetések után leghamarabb pénteken, legkésőbb hétfőn elküldi majd az EU27-nek a tanács elnöke a kompromisszumos javaslatát és így a jövő csütörtökre összehívott rendkívüli EU-csúcson majd ezek alapján indul meg a végső osztozkodás és alku.

A Portfolio múlt héten foglalta össze a költségvetési viták lényegét, ma pedig a Közös Agrárpolitika és benne a magyar érdekek kapcsán megjelent oldalunkon egy vélemény anyag is külső szerzőnktől:

Mi a realitása a jelentős közvetlen forrásoknak a nagyvárosokban?

Bár a 2014-2020-as uniós költségvetésben is vannak minimális keretösszegű programok közvetlenül városok számára, de ezek markáns kibővítésére még a Bizottság által 2018-ban közzétett javaslat sem vállalkozott és a finn elnökség javaslata sem karolta ezt fel érdemben. Ehhez a kiinduló állapothoz képest mindenképpen figyelemre méltó, hogy a visegrádi országok tavaly téli összefogását mostanra 15 város összefogásává ki tudták bővíteni, és ezekben nagy súlyú városok (Berlin, Frankfurt, Strasburg, Bécs) is benne vannak.

Ezzel együtt is kérdéses, hogy a 2021-2027-es keretköltségvetésről szóló tagállami egyeztetések ennyire előrehaladott állapotában tudnak-e még érdemi forrásokat közvetlenül kiharcolni a nagyvárosok az EU-költségvetésből.

Erre leginkább úgy van esély, hogy a költségvetési forráselosztás végrehajtására a Bizottságnak van jogköre, így ha ennyi nagyváros kéri azt, ami a Bizottságnak is szívügye (2050-es klímacél, Európai Zöld Megállapodás segítségével), akkor majd a forráselosztási szabályoknál lehet arra esély, hogy végülis a nagyvárosok is kaphassanak klímavédelmi jellegű forrásokat közvetlenül, a tagállami kormányok ráhatása nélkül.

A közvetlen brüsszeli források és a klímavédelmi törekvések témája is szóba kerül majd a Portfolio április 22-i Sustainable World című konferenciáján. További részletek:

A Budapestnek is szóló közvetlen brüsszeli forráselosztás témájával alábbi cikkeinkben foglalkoztunk, amelyek után a kormány a minap meglebegtette az iparűzési adó szabályainak jelentős átalakítását:

Múlt héten arról jelent meg hír, hogy a közvetlen brüsszeli forrásszerzés hatására készülhetnek majd a budapesti (és nagyvárosi) családi házasok és panelesek is az energiahatékonysági fejlesztési terveikkel:

Mi van a közös levélben?

A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala által szerkesztőségünknek is eljuttatott levélben többek között az alábbi üzenetek szerepelnek:

  • A visegrádi fővárosok és 11 európai nagyváros közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez annak érdekében, hogy segítséget ajánljanak az Európai Zöld Megállapodás megvalósításához, a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A városvezetők ismét szóvá tették, hogy a kelet-közép európai demokráciák válsága sürgős lépéseket követel az EU részéről a közvetlen finanszírozás megteremtésében.
  • Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azt hangsúlyozta, hogy két válság sújtja kontinensünket: az egyik a klímaválság, amelynek megoldásában Európa talán példát mutathat a világnak, a másik a kelet-közép-európai demokráciák válsága. Emlékeztetett arra, hogy a négy visegrádi ország fővárosa által életre hívott Szabad Városok Szövetsége „azért született meg, hogy megmutassuk, a régió nem azonos a kormányok politikájával. Magyarországot éri a legtöbb OLAF-vizsgálat az Unióban, a transzparencia hiánya, az uniós pénzek kiismerhetetlen útja az EU-nak is komoly károkat okoz, így a közvetlen finanszírozás közös érdek”. Hangsúlyozta: „nem a panaszkodás a cél, hanem hogy proaktív és konstruktív válaszokat adjunk a problémákra, segítve a nemzetközi közösségünket. Ennek eszköze az Európai Zöld Megállapodáshoz való városi és regionális csatlakozás, amelyhez rajtunk kívül további 11 európai nagyváros csatlakozott. Azért lobbizunk, hogy megvédjük közös alapelveinket, és hogy válaszokat adjunk a mindannyiunkat érintő kihívásokra”.
  • A városvezetők üdvözölték a Bizottság törekvését, hogy 2050-re klímasemleges kontinenssé tegye Európát és felhívták az elnök figyelmét arra, hogy a rendszerszintű változtatásokra lesz ehhez szükség, amelyekhez helyi önkormányzatok a legmegfelelőbb partnerek. Európa lakosságának kétharmada él választott vezetők által irányított városokban, és valójában itt dől el, hogy megnyerhető-e a klímaharc.
  • A levél aláírói leszögezték: Európa legnagyobb városainak megvan a képessége és szándéka a változtatáshoz, azonban ehhez szüksége van az Unió közvetlen támogatásához. Bátorítóan hat a városokra, hogy az Európai Zöld Megállapodás meghirdetése kapcsán elhangzott: a régiók és a helyi közösségek mellett a kohéziós politika városi dimenzióját is kívánatos lenne megerősíteni, különös tekintettel az Európai Városi Kezdeményezésre.
  • A városvezetők szerint „Új és bátor intézkedésekre van szükség, ki kell szélesíteni a már létező programokat és erőt kell adni a városoknak a zöldpolitika megerősítéséhez. A városok törekvései csak akkor vezetnek eredményre, ha az EU mögéjük teszi a szükséges szabályozást és finanszírozási rendszert.”
  • Mindezek után az aláírók leszögezték: „Készen állunk, hogy kivegyük a részünket Európa nagyszerű átalakításában egy karbonsemleges gazdaságért és támogatását kérjük ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak”.
  • A klíma- és az energiapolitika megváltoztatásához és a jó példák helyi megvalósításához a városoknak és a régióknak jelentősebb támogatásra van szüksége. A polgármesterek figyelmeztettek, hogy az uniós költségvetés tervezésekor az európai intézményeknek fel kell ismerniük ezt a közös érdeket és a zöldpolitikai célok teljesülését közvetlenül elérhető források biztosításával és a városokra szabott EU-alapok létrehozásával segíthetik.
  • „Készen állunk, hogy kivegyük a részünket Európa nagyszerű átalakításában egy karbonsemleges gazdaságért és támogatását kérjük ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak” – fordultak az Európai Bizottság elnökéhez és az Európai Tanács elnökéhez a főpolgármesterek.

A közös kérelmet aláíró 15 város és vezetői:

  • Matúš Vallo, Pozsony 
  • Karácsony Gergely, Budapest  
  • Zdeněk Hřib, Prága
  • Rafał Trzaskowski, Varsó 
  • Michael Müller, Berlin
  • Michael Ludwig, Bécs
  • Johan Remkes, Hága (ügyvezető főpolgármester)
  • Kostas Bakoyannis, Athén
  • Oļegs Burovs, Riga
  • Remigijus Šimašius, Vilnius
  • Mihhail Kõlvart, Tallin
  • Peter Feldmann, Frankfurt
  • Jaroslav Polaček, Kassa
  • Giuseppe Sala, Milánó
  • Nawel Rafik-Elmrini, Strasbourg (főpolgármester-helyettes)

Címlapkép forrása: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Ausztrália
gulyasgergely
kórház orvos
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
europai bizottsag eu penz tamogatas magyarorszag koronavirus