
Az EU több politikai keretrendszere is foglalkozik a gazdasági egyenlőtlenségekkel, de a legjelentősebb a 2017-ben elfogadott szociális jogok európai pillére, amely az egyenlő esélyekre, a tisztességes munkakörülményekre, valamint a szociális védelemre és a nagyobb társadalmi befogadásra összpontosít. Az akcióterv célul tűzte ki, hogy 2030-ig legalább 15 millió fővel csökkenti a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát.
Az Európai Bizottság mostani elemzésében arra kereste a választ, hogy öt évvel a 20 politikai területre fókuszáló rendszer elindulása, valamint a koronavírus-járvány és az orosz–ukrán háború okozta válságok után a 27 tagállamban miként változtak a jövedelmi egyenlőtlenségek, amelyhez az S80/S20 jövedelemkvintilis arányának változását vizsgálták meg.
Mit vizsgáltak?
Az S80/S20 arány egy egyszerű és érthető módja annak, hogy kimutathatók legyenek a jövedelemegyenlőtlenségek egy társadalomban. Ehhez a népességet jövedelem szerint öt egyenlő részre osztják, amelyeket kvintilisnek nevezünk. Az első kvintilis a legalacsonyabb jövedelmű 20%-ot, míg az ötödik kvintilis a legmagasabb jövedelmű 20%-ot tartalmazza. Majd azt vizsgálják meg, hogy a népesség leggazdagabb része mennyivel több jövedelemmel rendelkezik, mint az alsó 20%. Ez a mutató segít azonosítani, hogy a jövedelem milyen mértékben koncentrálódik a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű csoportok között, segítségével a kutatók és a döntéshozók jobban megérthetik a jövedelemegyenlőtlenségek mértékét és változásait, ami alapján hatékonyabb politikai intézkedéseket dolgozhatnak ki.
Az EU szintjén az S80/S20 arány az utolsó 15 évben enyhén csökkent, 2007-ben 4,95 pont volt, ami 2023-ra 4,57-re enyhült.
A 2010-es évek eleji, a kettős recessziót követő jelentős növekedést követően a 2010-es évek közepén és végén csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek az Európai Unióban, egészen a világjárványig, valamint az orosz–ukrán háború okozta energia- és megélhetési válságig. A közelmúltbeli stabilitás (sőt, enyhe csökkenés) ellentétben áll a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésével, amelyet a pénzügyi és államadósság-válság (2009-2014) idején tapasztaltak minden tagállamban,
ami rávilágít a jelentős nemzeti és uniós szakpolitikai intézkedések hatékonyságára a sokkok negatív következményeinek enyhítésében.
Ez az alacsony jövedelmű csoportok jövedelmi egyenlőtlenségeinek stabilitását és a magas jövedelműeknél bekövetkező enyhe csökkenést tükrözi. Az S80/S50, amely a legjobban kereső és a középső kvintilis közötti egyenlőtlenségeket méri, 0,13 százalékponttal csökkent, míg az S50/S20, amely a középső és az alsó kvintilis közötti különbségeket méri, gyakorlatilag változatlan maradt, ami azt mutatja, hogy
a szegényebb rétegek felzárkózása nagyjából azonos sebességű volt ahhoz képest, ahogy a középosztály közelítette a legfelsőbb réteget.
Az elemzés szerint az uniós átlagot nézve a harmadik kvintilis volt az, amelyben a legtöbb új belépő – felzárkózó – volt (17 tagállamban is ez a csoport hízott a legnagyobb mértékben), a második és a negyedik kvintilis (15 tagállam) után. Az ötödik kvintilis részesedése csökkent a leggyakrabban (17 tagállamban), ezt követte az első kvintilis (12 tagállam).
Utóbbi arra utal, hogy ugyan a tagállamok közel kétharmadában a legszegényebbek tábora csökkent, de az EU-országok majdnem felében a leggazdagabbak jövedelmei még inkább nőttek.
Az S80/S20 arány csökkenése átlagosan erősebb volt a szegényebb, lemaradottabb tagállamok között. Az S80/S20 arány 2007 és 2023 között 17 tagállamban csökkent, a csökkenés mértékének két szélsősége 0,09 ponttal Spanyolország és 2,28 ponttal Románia voltak, míg 10 másik tagállamban nagyobbra nyílt az olló: a különbség növekedés Szlovéniában volt a legkisebb, 0,03, míg Mátlában 1,41 ponttal a legnagyobb volt.
Magyarországon az 2007 és 2023 között az S80/S20 arányban mérsékelt javulást mértek, nagyjából 0,75 ponttal zárkóztak fel a legkisebb jövedelemmel rendelkezők a legfelső réteghez.

Van, ahol a vásárlóerő még jobban javult
Az Európai Unióban a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének elemzése mellett fontos a vásárlóerő változását is figyelembe venni. Az egyik országban bekövetkező jövedelmi egyenlőtlenség-csökkenés nem feltétlenül jelent gazdasági javulást, ha közben a vásárlóerő stagnál vagy csökken.
Ezért a készítők megvizsgálták, hogyan alakult a vásárlóerő a 2010-es évtől a 2023-ig terjedő időszakban (a 2009-es és 2022-es jövedelmi adatok alapján). Ezt a reáljövedelem mediánja alapján mérve azt találták, hogy 2010 és 2023 között az EU szintjén a vásárlóerő 18,5%-kal növekedett. Az elemzés kezdete, a 2010-es év, amely a 2009-es jövedelmi év végi helyzetet tükrözi, amikor alacsony volt a vásárlóerő a pénzügyi válság hatásai miatt. Az első években (2009-2012) a vásárlóerő 5,2%-kal csökkent, de ezt követően folyamatosan emelkedett, 2022-re elérve egy 19,7%-os növekedést.
Azonban a 2022 és 2023 közötti időszakban ez a növekedés kissé visszaesett, kevesebb mint 2 százalékponttal.
Bár az összkép pozitív, jelentős különbségek voltak az egyes tagállamok között. Görögországban a vásárlóerő 28,4%-kal csökkent, míg néhány más országban (Ciprus, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) enyhén negatív volt a tendencia. Finnországban kismértékben nőtt a vásárlóerő, míg egy másik nagy csoportban (Dánia, Németország, Belgium, Ausztria, Szlovákia, Luxemburg, Portugália, Hollandia és Svédország) közepes növekedés volt tapasztalható.
Erőteljesebb vásárlóerő-növekedést figyeltek meg Szlovéniában, Csehországban, Írországban, Máltán, Magyarországon, Bulgáriában és Észtországban.

A legnagyobb növekedést Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Romániában regisztrálták. A Covid-19 járvány utáni időszakban, vagyis 2020-tól (a 2019-es jövedelmi adatoktól kezdve), a vásárlóerő több országban tovább növekedett, vagy legalábbis stabil maradt. Azonban Belgiumban és Finnországban mérsékelten csökkent, míg Németországban és Szlovákiában erősebben visszaesett. Magyarországon enyhén nőtt, mivel 2020-ban 32,6, majd három évvel később 52,1 pont volt.
Hiába javult a helyzet, nem vettük észre
Bár a jövedelmi egyenlőtlenségek az utolsó két évtizedben először növekedtek, majd visszaestek a kezdeti szintre, az egyenlőtlenségekről alkotott vélemények eltérően alakultak. Az Eurobarométer felmérése szerint 2022-ben az EU lakosságának 81%-a úgy vélte, hogy az országukban a jövedelmi különbségek túl magasak, ami enyhe csökkenés a 2017-es 85%-hoz képest. A méltányosság érzékelése sokkal drasztikusabb mértékben csökkent, 2017-ben 51%-ról 2022-re 38%-ra.
Az elemzés készítői megjegyzik, hogy az emberek hajlamosak úgy érzékelni a jövedelmüket, mintha az közelebb állna az országuk jövedelmi eloszlásának középértékéhez, mint amilyen valójában. Az EU polgárai közül több mint 40% alábecsüli jövedelmi helyzetét, míg körülbelül 15% felülbecsüli azt. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások hajlamosak túlértékelni helyzetüket, míg a magasabb jövedelmű háztartások a ténylegesnél rosszabbnak érzékelik a saját anyagi helyzetüket.
Magyarországon a lakosság körében viszonylag nagyfokú aggodalom tapasztalható a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt: az emberek 85%-a úgy véli, hogy a jövedelmi különbségek túl nagyok.
A tényleges jövedelemegyenlőtlenség azonban az S80/S20 arányszámmal mérve 6,0 körül van, ami más európai országokhoz képest mérsékeltnek mondható.
Portugáliában kivételesen nagy az aggodalom a jövedelmi egyenlőtlenségek miatt, az emberek 90%-a úgy véli, hogy a különbségek túl nagyok, miközben a tényleges adatok viszonylag mérsékelt eltérést (6,5) mutatnaka az S20/S80 differenciában. Bulgáriában szintén sokkal rosszabb a percepció a valóságnál: az emberek 90%-a úgy véli, hogy a jövedelmi különbségek túl nagyok, miközben a valóság csak 7,0 százalékos eltérést mutat.

Meglepő módon Németországban is rosszabbnak érzékelik a jövedelmi különbségeket a ténylegesnél: miközben a valós jövedelmi egyenlőtlenség 6,5 körül van, addig az emberek 85%-a véli, hogy ennél sokkal rosszabb.
Reform kell, hogy az átállások ne rontsanak a helyzeten
A bizottsági jelentés szerint tehát az EU jövedelmi egyenlőtlenségei a 2008-as válság előtti szintre tértek vissza, ami a nemzeti és uniós politikai intézkedések hatékonyságát hangsúlyozza a negatív következmények mérséklésében. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek érzékelt és valós szintje továbbra is magas, ami a szociális jogok európai pillérének újragondolását, vagy a jelenlegi struktúrák megerősít teheti szükségessé a készítők szerint.
Éppen ezért reformot sürgetnek az Európai Bizottság szakemberei, hogy a most zajló jelentős társadalmi és gazdasági átalakulások – a zöldátállás, a technológiai fejlődés, így a mestereséges intelligencia terjedése – ne verjenek még nagyobb éket a társadalmi csoportok közé. Mint írják, a reformok és befektetések elosztási hatásainak értékelése is elengedhetetlen, ami a tagállamokra vonatkozó új kötelező irányelveket – például uniós szintű progresszív adózási modelleket, szociális támogatási rendszereket – tehet szükségessé.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Támadásba lendülne az ukrán hadsereg, hatalmas katlan kezd kialakulni a Donbaszban – Ukrajnai háborús híreink szerdán
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trump bejelentette: mehetnek Ukrajnának a kulcsfontosságú csúcsrakéták
Három nap alatt hatalmasat fordult a világ Kijevvel.
Júliusban jöhet a fordulat: a Fed-tisztviselők egy része már most csökkentené a kamatokat
Donald Trump nagyon várja a monetáris lazítást.
Újra államadósságért ment piacra a régió bezzegországa
Egyre nehezebb a költségvetés egyensúlyban tartása.
Veszélyben a Google Chrome? Webes böngészőt indít a ChatGPT anyacége
A mesterséges intelligenciára alapozzák.
Megszólalt a kamara a kormány plakátjairól: ennyit keresnek valójában az orvosok Magyarországon
sokkal kevesebbet keresnek az orvosok, mint gondolnád
Évi 4 százalék kockázatmentes hozam megy a kukába a Trump-kockázat miatt
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze a zöldhasú. Névrokonán, a hongkongi dolláron át mutatjuk be, hogyan dobnak...
Th
Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi évek egyik legszélesebb körben elérhető felújítási pályázata mégis eg
GINOP Plusz-1.2.4-25: Felfüggesztés és keretemelés
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban működő mikro- és kisvállalkozások támogatását célozza, 2025.
Értékpapír és állampapír öröklése
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen igaz ez a bank- és értékpapírszámlákon elhelyezett pénzeszközök, ért
Jogszerű lesz-e, ha tényleg teljesen automatizáltan bírságolják meg a Pride résztvevőit?
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő technológia alkalmazásával összefüggésben (lásd erről a korábbi po
A hosszú spanyol éjszaka tanulságai - eljött az aksik ideje
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben megnégyszereződhet a tárolók összkapacitása. Viszont olyan elánnal növeks
Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási támogatások igénybevételénél az egyik legnagyobb félelem a kivitelező
Németország hűti legjobban a világot
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi őshazájának tartott Olaszország a kanyarban sincs. Persze...
The post Németorsz

Több ezer cég váltott digitális bankolásra a BinX-szel (x)

- Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon
- Végzetes háború törhet ki az USA és Kína között - Pillanatokon belül hatalmas fordulatra lesz szükség Magyarországon
- Bármelyik pillanatban elsöprő támadást indíthat a nagyhatalom – Nyakunkon az újabb pusztító háború?
- Mit hozhat a lakáspiacon az első vásárlók 3%-os lakáshitele?
- Azt mondtuk, hogy ez lehet a következő aranyláz – Be is jött
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
Egyre magasabbak az árak Magyarországon - Mégis, mi történik?
Friss adatok érkeztek.
Nagy árat fizetünk a kiköltekezésért: már látszik a csúnya elcsúszás
Sötét felhők a költségvetés felett.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen