Fájdalmas forrásvesztés fenyegeti Magyarországot, az Európai Bizottság keményen lép fel

Magyarországgal szemben 2022 decemberében indultak meg a jogállamisági eljárások, melyek eredményeként 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrást függesztettek fel. Bár a magyar kormány bizonyos reformokkal 12,2 milliárd eurót felszabadított, az érdemi tárgyalások azóta megrekedtek.

Ahogy arról korábban a Portfolio részletesen írt, az új uniós költségvetés egyik új passzusa, az n+2 szabály miatt 1,2 milliárd eurós tétel elvesztésének veszélye is egyre fenyegetőbb.

A rendelkezés lényege, hogy a kondicionalitási eljárásban felfüggesztett források elvesznek, ha azokra a kormány kötelezettséget vállalt, és az adott tételeket nem sikerül feloldani a zárolás alól. A 2022-es költségvetésben ez nagyjából 1,1 milliárd eurót (430-450 milliárd forint) jelent, ami így végleg elveszhet, ha decemberig nem sikerül megoldani a vitás pontokat.

A feltételes mód viszont nem érvényes mintegy 300 millió eurónyi (120 milliárd forintnyi) tételre, amelyet már biztosan levonnak a magyar uniós forrásokból.

Ezt a tételt azért veszítette el Magyarország, mert nem hajtotta végre az Európai Bíróság (EUB) korábbi ítéletét a magyar menekültügyi eljárások esetében. Az ügy előzménye, hogy 2015-ben a migrációs hullámra válaszul tranzitzónákat hozott létre, ahol a menedékkérők kérelmeit bírálták el. Azonban 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága jogsértőnek minősítette ezt a gyakorlatot, többek között a zónákban biztosított ellátás minősége és a korlátozott jogorvoslati lehetőségek miatt. Az ítélet értelmében a menedékkérelmeket Magyarország határain is be kellett volna fogadni, ám a magyar kormány új eljárást vezetett be, amely szerint a kérelmezők csak külföldi nagykövetségeken, előzetes szándéknyilatkozat benyújtásával kezdhetik el a folyamatot.

Bármiből levonhatja Brüsszel a gigabírságot

Az Európai Bizottság szerint ez az eljárás nem felel meg az uniós jogszabályoknak, és Magyarország nem tett eleget a 2020-as ítélet végrehajtására vonatkozó kötelezettségeinek, amely nem várja el a bevándorlók befogadását. Azonban a menedékkérelmek benyújtásának módjának megváltoztatását követeli, így az EUB 2024. június 13-i ítéletében egy napi 1 millió eurós büntetés és egy egyszeri 200 millió eurós bírság kiszabásáról döntöttek. 

A kormány viszont azóta sem kezelte a menedékkérelmi eljárások ügyét, ezért már a napi bírságból is 100 millió eurónyi büntetés jött össze.

A Bizottság jelezte, hogy a büntetéseket az uniós támogatások vonhatja le, amit a 200 millió eurós tétel esetében már meg is kezdenek, ezt a következő Magyarországnak járó utalásokból vonják le. A napi 1 millió eurós tételből halmozott összeg esetében még csak most küldtek felszólító levelet, így ennek behajtása november közepén indulhat el, de ha év végéig nem kezelik, az 200 milliós tétellé duzzadhat.

Az Európai Bizottság nemcsak a kohéziós alapokból, hanem akár a Közös Agrárpolitika (KAP) mezőgazdasági támogatásaiból is levonhatja a bírságot, ami újabb pénzügyi nyomást helyezhet a magyar költségvetésre.

A bírságok ilyen módon történő levonása tovább terheli a magyar költségvetést, mivel a kormány már jelenleg is feszített pénzügyi körülmények között próbálja menedzselni a 2024-es és 2025-ös költségvetést. Ha a kohéziós alapokból és a mezőgazdasági támogatásokból levonják a bírságokat, az azzal is járhat, hogy a kormány még több fejlesztési projektet kell elhalasszon, illetve a költségvetés konszolidációja is tovább nehezedik.

Nulla esély látszik a megegyezésre

A helyzet különösen kritikus, mivel nem látszik, hogy a magyar kormány a jogállamisági vitát, vagy az EUB-bírsággal kapcsolatos ügyet hamar le akarná zárni. Utóbbira válaszul a kabinet perrel fenyegette meg az Európai Bizottságot, azzal érvelve, hogy a külső határok védelmére fordított 900 milliárd forintos tételt behajtatja a testületen. Sőt, azt is kilátásba helyezték, hogy a menedékkérőket a határon buszokra rakják és egészen Brüsszelig utaztatják.

Az Európai Bizottság erre reagálva jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartják ezt a magyar lépést. Más kérdés, hogy a nem rég bevezetett német, és a hatályos osztrák határellenőrzések miatt lehetetlen lenne kivinni a kormány által „migránsbuszoknak” nevezett járatokat az uniós székhelyre.

A Portfolio-nak nyilatkozva Bóka János EU-ügyekért felelős miniszter azt is kijelentette, hogy a kormány nem hajlandó befizetni a bírságokat Brüsszelnek. Igaz, a tárcavezető egy nappal később azt mondta, hogy Ylva Johansson uniós belügyi biztossal egyeztetett arról, hogy a leggyorsabban megoldást találjanak a menedékjogi kérelmekkel kapcsolatos aggályokra.

A kohéziós forrásokat blokkolva tartó jogállamisági eljárás ügyében szintén nem látszik, hogy közel lenne a megegyezés. Noha a magyar kabinet többször is azt állította, hogy minden aggályt kezeltek már, az elmúlt egy évben sem küldtek erről önértékelést Brüsszelbe, amivel elindíthatnák az eljárás lezárását. Eközben az Európai Bizottság szerint a kondicionalitási eljárásnál a vitás 4-5 pontnál nem történtek előrelépések.

A politikai körülmények sem kedveznek a kormánynak: ha meg is oldanák a problémákat, az új Európai Bizottság felállása előtt várhatóan Ursula von der Leyen nem kötne megegyezést.

Az új Európai Parlament többsége is élesen bírálja a magyar jogállamisági helyzetet, és egy megállapodás felborzolná a kedélyeket a biztosi meghallgatások előtt, amelyek csak a jövő hónapban indulhatnak el. Tehát az éppen leköszönő testület nem kockáztatná a jelöltek megszavazásáig, hogy egy politikailag ennyire megosztó ügyben lépjen.

Ha a lehető leggyorsabban megalakulhat az EU új végrehajtó testülete, az akkor is legkorábban decemberre történhet meg. Az időkeret szűkössége miatt kevés esély van arra, hogy az uniós pénzügyi év végéig, december 15-ig lezárják a vitát.

Vagyis már az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az n+2 szabály miatti 1,1-1,2 milliárd eurós végleges forrásvesztéssel kell számolni.

Mint arról már írtunk, az EU-támogatások nem csak közvetlenül érinti a költségvetést, hanem közvetetten a gazdasági megítélést is ronthatja. Több hitelminősítő már figyelmeztetett arra, hogy az uniós pénzek részleges vagy teljes elvesztése leminősítési kockázatot hordoz magában, amely súlyos hatással lehet Magyarország pénzügyi stabilitására és befektetési kilátásaira. Bár az adósosztályzatok rontása nem feltétlenül történne meg azonnal, a piacok felé rossz üzenete lehet.

A költségvetési mozgásteret annyiban befolyásolja a kialakult helyzet, hogy a 1,5 milliárd eurós (600 milliárd forints) forrásvesztés azt is jelenti, hogy az így kifizetett források kikerülnek az ESA-híd alól, így a magyar költségvetés (uniós módszertanú, eredményszemléletű) hiánya is megugorhatna. Ez csak tetézné azt a problémát, hogy az Európai Bizottság már túlzottdeficit-eljárást indított Magyarországgal szemben, ennek kezelésére pedig október közepéig egy kiigazítási tervet kell leadnia a Pénzügyminisztériumnak.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.