Mindent megtettek, hogy kilépjenek az EU-ból, ami akkora katasztrófa lett, hogy már a küszöb alatt folynának vissza

Az elmúlt időszakban a Keir Starmer vezette brit kormány egyre több ponton próbálja meg a brexit után szorosabbra fűzni a kapcsolatot az Európai Unióval, legalább részlegesen visszacsinálva az uniós kilépést. A londoni kabinet növekedési, iparpolitikai és kereskedelmi okokból új alapokra helyezné a viszonyt Brüsszellel, még akkor is, ha a teljes egységes piaci visszatérés továbbra sincs napirenden.

A Financial Times szerint Rachel Reeves pénzügyminiszter a jövő héten tartandó Mais-előadásában újabb lendületet adna a brit–uniós közeledésnek, amelyet a brit növekedési stratégia egyik központi elemének tekint. Reeves célja, hogy az Egyesült Királyság egyes területeken ismét szorosabban kapcsolódjon az egységes piachoz, miközben London és Brüsszel között továbbra is fennmaradtak kereskedelmi feszültségek.

A lap azt írja, hogy a hónapok óta zajló brüsszeli egyeztetések csak korlátozott „resethez” vezettek eddig:

szó van egy ifjúsági mobilitási programról, valamint a mezőgazdasági termékek és az energia kereskedelmét nehezítő akadályok csökkentéséről.

Ugyanakkor több tagállam, különösen Franciaország, bizalmatlan azzal szemben, hogy a britek ágazatonként próbálnának visszakapcsolódni az egységes piachoz, mert ezt sokan egyszerű szemezgetésnek, kimazsolázgatásnak látják.

Az FT szerint több uniós főváros azt is világossá tette, hogy a nagyobb piaci hozzáférésnek ára lehet, akár az uniós költségvetésbe való brit befizetés formájában.

Reeves egyelőre nem nevezte meg pontosan, mely ágazatokban szeretne mélyebb integrációt, de korábban például a vegyipart említette, és jelezte, hogy London kész lehet a brüsszeli szabályokhoz való igazodásra is. A brit kormány emellett ambiciózus ifjúsági mobilitási megállapodást is szeretne, bár a viták itt is élesek, például a kvóták és a tandíjak kérdésében.

Közben Londonnak egy másik fronton is védenie kell az érdekeit: Chris Bryant kereskedelmi miniszter Brüsszelbe utazik, hogy enyhítse a készülő „Made in Europe” iparpolitika várható hatásait. Az uniós kezdeményezés célja az európai ipari bázis megerősítése, különösen a kínai versennyel szemben. Csakhogy a mostani tervek érzékenyen érinthetik a brit autóipart, mivel bizonyos támogatások és közbeszerzések esetében uniós összeszerelési feltételeket írnának elő.

A lap értelmezése szerint Reeves uniós nyitása nemcsak gazdasági, hanem belpolitikai projekt is: a Munkáspárt brexittel szemben kritikus bal- és jobboldalát is egy táborban tarthatja.

A pénzügyminiszter ezt a közeledést a „securonomics” programjába illeszti, amely erősebb állami iparpolitikára, regionális fejlesztésre, valamint az AI- és kvantumtechnológiai beruházások ösztönzésére épül. Reeves szerint a brit termelékenységi adatok már most javulást mutatnak, és ebben a technológiai alkalmazkodásnak is egyre nagyobb szerepe lehet.