Elindult három vidékfejlesztési pályázat véleményezése, melyek együttes keretösszege 37,6 milliárd forint - tudtuk meg a megjelent közleményekből. A pályázati felhívásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat szeptember 18-ig várja a Hatóság a hivatalos pályázati oldalon kialakított partnerségi fórumon keresztül.
Sokan azt gondolják, hogy ha már az uniós projekt megvalósítása befejeződött, akkor hátradőlhetnek, mert már nincs dolguk. Nagyon rosszul gondolják, hiszen a gazdaságfejlesztési projektek esetében a befejezést követő naptól indul a 3-5 éves fenntartási időszak, mely során a Kedvezményezetteknek minden évben jelentést kell benyújtani a vállalt kötelezettségeinek teljesüléséről. Ha ezek nem teljesülnek, akkor az a szerződéstől való elállást vonja maga után, aminek a következménye, hogy az összes folyósított támogatást vissza kell fizetni a Hatóságnak. Ez a súlyos szabályrendszer már közel 1000 céget nyomaszt, de idővel egyre többet érint majd, éppen emiatt foglaltuk össze a fenntartási időszak fontosabb tudnivalóit, illetve, hogy mik azok a vállalások, melyeknek teljesülnie kell, hogy ne ütközzünk a fent említett szankcióba.
Újabb informatikai pályázat jelenik meg ősszel, amellyel összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és 21,9 milliárd forintnyi kedvezményes hitelből fejleszthetik az infokommunikációs és távközlési - (IKT) eszköztárat a mikro-, kis és közepes vállalkozások - derül ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleményéből.
Az előző uniós ciklus Társadalmi Megújulás Operatív Programjához (TÁMOP) tartozó projektekre utalta át az Európai Bizottság azt a 153 milliárd forintot, ami rendkívüli mértékben javította idén augusztusban az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét - árulta el a Portfolio kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az, hogy a tárca augusztusra vette figyelembe a nagy összegű bevételt, azért érdekes, mert a pénzt Brüsszel valójában már júliusban átutalta Magyarországnak.
Még idén ősszel elindul egy 50 milliárdos, részben EU-pénzből finanszírozott állami kockázati tőkealap, amelyet jövő tavasszal egy 100 milliárdos másik program követ, benne legalább 30 milliárd forintnyi piaci alapú hozzájárulással - írja mai számában a Figyelő. A lap megszólaltatta a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét is, aki azt mondta, hogy az 50 milliárdos alap a kisebb, kockázatosabb cégekbe (kezdeti szakasz) teszi majd a pénzt, míg a 100 milliárdos nagyobb keretből pályázat útján várhatóan 6-8 piaci kockázati tőkealap kezelő állhat majd fel.
Egy szerdai, budapesti gazdasági konferencián a meghívott parlamenti pártok képviselői közül senki sem érvelt amellett, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. A felszólalók egyetértettek, hogy egy ilyen döntés rendkívül komoly károkat okozna a gazdaságnak.
Elkezdődött a "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében" című pályázat véleményezése, melynek a tervezett keretösszege 112,5 milliárd forint - tudtuk meg a pályázati hivatalos oldalon megjelent közleményből. A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket 2016. szeptember 17-ig várja a Hatóság a kialakított felületen.
Egy minapi kormányrendelet alapján akár 102 milliárd forintot is kifizethet rövid időn belül a kormány annak a 19 megyei jogú városnak, ahol már járt Orbán Viktor kormányfő a Modern Városok Program keretében - figyelt fel a Portfolio az új jogszabályra. Ezzel párhuzamosan további százmilliárdokat is gyorsan megkaphat ugyanez a városi kör az uniós pályázatok 100%-ra emelt előleg szabályai alapján. Így tehát könnyen oda juthatunk, hogy szükségtelenül sok pénz hullik ősztől ezen városok "nyakába", hiszen a projektjeik előrehaladása még nem indokolná a teljes összegű kiutalásokat. A mögöttes cél az lehet, hogy a gazdasági növekedést minél előbb élénkíteni lehessen, bár jó tudni, hogy ezek nem plusz források, és a gyors kiutalásuk sem igazán segít a növekedésélénkítésben, mivel a projektek megkezdéséhez időigényes közbeszerzések kellenek.
Folyamatosan bővül a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) által kiépített MFB Pontok hálózata, szeptember elejétől már 289 Ponton várják a vállalkozásokat. A napokban megkezdődött az első, 0%-os kamat mellett elérhető uniós hitel folyósítása, amely iránt továbbra is töretlen az érdeklődés.
Bár 1103 cég ugrott rá a vállalatok kutatás-fejlesztését és innovációját támogató uniós pályázat "vonatára", de a múlt heti eredményhirdetésnél csak 247 örülhetett közülük a döntésnek. Ez igen jelentős rostálásra vall, ami az eredetileg 50 milliárdos keret és a 365 milliárdos együttes támogatási igény mellett érthető is. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére mégis látunk érdekes nyerteseket a listán, így bizonyos körökben háborgó hangokat is hallunk, igaz egy részük összefügghet a nyeretlen projektjükkel. A Portfolio információi szerint a győztesek listáját egy ötfős bizottság állította össze, amelybe két főt delegált a pályázatot kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium Irányító Hatósága, három főt pedig a szakmai kontrollt gyakorló Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal.
Már mintegy 500 fő szerepel azon a listán, amely az állami pályázatértékelők nyilvános névsorát jelenti és akiket az állam legálisan lehallgathat, megfigyelhet - vettük észre a hivatalos kormányzati pályázati oldalon. A lista még az augusztus 12-i állapotot tartalmazza, így azóta bizonyára jóval többen szerepeknek már rajta. Ahogy nemrég megírtuk, ez főként amiatt lehet így, mert a korábbi tiltás után nyáron azokat is "megkérte" a kormány a névsorba való beregisztrálásra, akiket korábban eltiltott ettől.
A napokban módosult a már lezárt Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című felhívás, mely változás 658 nyertes vállalkozást érint. A támogatást igénylő projekttel kapcsolatos záró kifizetési igénylés benyújtásának végső határidejét 4 hónappal későbbre, 2016. december 31-ére módosította a pályázat kiírója.
A veszprémi SÉF Szakképző Iskola 2004 óta büszkélkedhet sikeres pályázóként számtalan eredményes diákkal, akik a sztárséf Jamie Oliver egyik éttermében dolgoznak vagy egy londoni kávéházat vezetnek. Az iskola 259 460 euró (közel 81 millió forint) közvetlen brüsszeli forrást nyert az Erasmus+ program keretében. A támogatás segítségével 75 vendéglátóipari tanuló teheti próbára tudását szakmai gyakorlaton külföldi éttermekben, kávézókban és szállodákban.
Hasznosnak értékelte a minap Franciaországban lezajlott agrárminiszteri egyeztetést az MTI-nek nyilatkozó Fazekas Sándor magyar tárcavezető és egyúttal megismételte a magyar álláspontot, így a jelek szerint nincs egyelőre érdemi fejlemény, inkább a tapogatózás/álláspont-egyeztetés fázisában járnak az agrártárcák vezetői a 2020 utáni uniós költségvetési periódus tervezéséhez közeledve.
Úgy tűnik, hogy augusztus hónapban sem büszkélkedhet a kormány az EU-pénzek kifizetése téren hatalmas összegekkel, hiszen az elmúlt hónaphoz képest csak 77 milliárddal, 390 milliárd forintra nőtt az idei kifizetések volumene - derül ki a Portfolio havi elemzéséből. Ez az összeg, még mindig csak a hét évre járó teljes keretösszegnek a közel 4,5%-át teszi ki, míg az éves kifizetési célnak a 19%-át fedi le. A 390 milliárd forint, még mindig kevés ahhoz, hogy a tervezett 2000 milliárd feletti éves célt elérje a kifizetés volumene, így továbbra is veszélyben van a kormány idei évre tervezett célja.
Lázár János a ma délutáni Kormányinfo tájékoztatón, Fazekas Sándor pedig egy ma esti minisztériumi közleményben szállt síkra a Magyarországnak is járó uniós agrártámogatások megőrzése, hosszú távú fenntartása mellett, noha ezek ellenkezőjét tudomásunk szerint hivatalosan nem kezdeményezte se az Európai Bizottság, se egyéb nagy EU-tagállam.
Egyszerre öt uniós pályázati menetrendet írt át a friss kormányhatározatokkal a magyar kormány, de ezeket sajnos most is a szokásos módon: gyakorlatilag áttekinthetetlen formában. Egy-két órányi bogarászás és gyűjtés ugyanis biztosan kell ahhoz, hogy csupán egyetlen Operatív Programnál képbe kerüljünk arról, hogy melyik pályázatnál pontosan milyen változások következtek be, azaz módosult-e a tervezett keresztösszeg, illetve a meghirdetés megcélzott hónapja.
A napokban várható a Miniszterelnökségtől egy szakmai állásfoglalás arról, hogy pontosan hogyan kell értelmezni a Közbeszerzési Törvény 25 millió forintos támogatási küszöbével kapcsolatos szabályt, azaz pontosan mely esetekben mentesül a kutatás-fejlesztési támogatást elnyerő cég a közbeszerzési kötelezettség alól - hangzott el a Portfolio szakmai felvetésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mai háttérbeszélgetésén. Ez a téma az eddigi nyertes támogatási döntések alapján több száz magyar céget és intézményt érint, de ennél is több, közel 2700 céget érint egy szintén általunk felvetett téma (valóban bekerül-e az új állami projektértékelői rendszerbe a prototípusos pályázat értékelése), amelynek kimenetele a jelek szerint még több hónapnyi vita után sem dőlt el az államigazgatás berkein belül. Az is kiderült, hogy a 30 milliárd forintnyi EU-pénzből felálló, innovációs célú kockázati tőkealaphoz a Magyar Fejlesztési Bank is hozzáadna további 20 milliárd forintos saját forrást.
Hatalmas pofonba szalad bele az, aki lízingből akar nagyértékű gépet beszerezni uniós pályázat keretében, hiszen a gép amortizációs idejénél sok esetben csak rövidebb megvalósítási időszakot enged a pályázat kiírója. Emiatt könnyen előfordulhat az az eset, hogy bár 50%-os támogatási intenzitás tudatában kezdene hozzá a projekthez a nyertes, de kiderül, hogy ennek csak a felét használhatja fel, vagyis csak 25 %-os támogatást kap, a többit pedig vissza kell fizetnie. Alábbi cikkünkben ennek az egyébként kedvező pénzügyi konstrukciónak a masszív anyagi hátulütőjére hívjuk fel a figyelmet, de egyúttal egy kedvező ellenpéldát is bemutatunk.
Megjelent a Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása című felhívás, melynek rendelkezésre álló kertösszege 20 milliárd forint. A Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek nem támogathatóak. Támogatási kérelmet kizárólag konzorciumi formában nyújthatnak be a beszállítói lánc különböző szintjein álló szereplők (integrátor és beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások), amelyek 300 millió és 1 milliárd forint közötti vissza nem térítendő forrást nyerhetnek el. Nagyvállalatok is támogathatóak.
Igazán szomorú eredmény, hogy a megkérdezettek bő 80 százaléka egyáltalán nem szándékszik hazatérni vagy nagyon... 
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Az OTP elemzésben látható bullish kép a magyar tőzsdeindex képében is megmutatkozik, nyilvánvalóan nem véletlen...
5+1 kérdés és válasz a pénzügyi öngondoskodásról Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy...
Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár elmondása szerint a 2019-ben Babaváró hitelt igényelt családok kevesebb...
Írtam nemrég a sávos adózásról. Az egyik visszatérő motívum volt a hozzászólásokban, hogy miért adóztatja...
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
