A múlt hét a forint hullámzásáról szólt, és ez várhatóan a napokban is folytatódik. Makroadatoknak kicsit híján leszünk, viszont az MNB várhatóan megint dönt az alapkamatról, külföldön pedig az EKB és a Fed közelgő kamatdöntései, valamit az euró-dollár paritással kapcsolatos kilátások mozgathatják a dollárt.
Júniusban tovább emelkedett az infláció Magyarországon, a 11,7%-os áremelkedésnél magasabbra legutóbb 1998 októberében volt példa. Továbbra is az élelmiszerek mutatják a legnagyobb drágulást, de lassan csatlakoznak hozzájuk a tartós fogyasztási cikkek is a gyenge forint miatt. A legnagyobb áremelkedéseket összesítő toplistán továbbra is szinte kizárólag élelmiszerek szerepelnek, csak elvétve tud befurakodni egy-egy más termék vagy szolgáltatás.
Júniusban 11,7%-ra emelkedett az éves inflációs Magyarországon, a maginfláció pedig egészen 13,8%-ig szárnyalt – közölte a KSH péntek reggel. Délelőttre a jegybank is publikálta szokásos alapmutatóit, melyek szintén minden téren további emelkedést mutatnak.
A májusi 10,7%-ról júniusban 11,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ennél nagyobb áremelkedési ütemet 1998 októbere óta nem láttunk – derül ki a KSH péntek reggeli tájékoztatójából. Továbbra is elsősorban az élelmiszerek áremelkedése húzza a drágulást, de már látszik a gyenge forint hatása is a tartós fogyasztási cikkek árában.
Májusban végre többletet mutatott a hazai külkereskedelmi termékforgalom, ilyenre közel egy éve nem volt példa. A 12 havi gördülő hiány így is tetemes, de nagy eredmény, hogy nem romlott tovább a helyzet.
Az előző két hónap enyhén mínuszos teljesítménye után májusban 1,4%-kal nőtt a magyar ipari termelés szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva - közölte az első becslését szerda reggel a KSH.
Júniusban szinte biztos, hogy tovább emelkedett a magyar infláció az előző havi 10,7%-ról, az MNB már közölte, hogy saját számításai szerint 11-12% lehetett az áremelkedés üteme. A Portfolio által megkérdezett elemzők is hasonlóra számítanak, azonban szerintük még ez sem a csúcs, a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció. Még érdekesebbek a 2023-as előrejelzések, van olyan szakértő, aki szerint még másfél év múlva is 10 százalék felett lesz az áremelkedés üteme, de ez egyelőre a kisebbségi vélemény.
Ugyan csak péntek reggel érkezik majd a júniusi inflációs statisztika, de egyértelműen az a hét legfontosabb adatközlése magyar szempontból. Közben persze fél szemmel érdemes lesz figyelni az MNB egyhetes betéti tenderét, főleg akkor, ha tovább gyengül a forint, a KSH pedig fontos adatokat közöl a magyar gazdaság májusi teljesítményéről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének keddi adása. A műsor első részében a hazai albérletpiaccal foglalkoztunk, mivel a KSH jelentése szerint gyorsuló ütemben nőnek az árak országszerte, kiemelten Budapesten. A jelenlegi szint rekord, még soha nem volt ilyen drága lakást bérelni országosan, mint most. Arról, hogy mi mozgatja az árakat, milyen különbségek vannak országon belül, illetve hogy mikor jöhet a fordulat, Futó Pétert, a Portfolio Ingatlan divíziójának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az Egyesült Államokban népszerű, online részletfizetési módszerrel, a BNPL-el (Buy Now, Pay Later) foglalkoztunk, melynek bevezetését a Revolut is tervezi Európában. A témával kapcsolatban Tonács Attila, lapunk Pénzügy rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Ma délután 5 órakor új adással jelentkezik a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastje. A mai műsor első részében a hazai albérletpiaccal foglalkozunk, mivel a KSH legújabb lakbérindexéből kiderül, hogy gyorsuló ütemben nőnek az árak országszerte, kiemelten Budapesten. Ezután az Egyesült Államokban egyre népszerűbb, online részletfizetési módszerrel, a BNPL-el foglalkozunk, mivel már a nagy fizetésforgalmi cégek és neobankok is elkezdték beépíteni a kínálatukba, a Revolut pedig Európába hozná a Buy Now, Pay Later szolgáltatást.
Az MNB szokásos kamatdöntése mellett is maradnak izgalmak a hétre, képet kapunk például a magyar államadósság aktuális állapotáról, sok helyen pedig már a júniusi inflációs adat érkezik. Az utóbbi hetek piaci mozgásait, recessziós félelmeit elnézve pedig könnyen lehet érezhető piaci hatásuk is ezeknek az adatoknak.
Július 4-én lejár 12 éves megbízatása Domokos Lászlónak, és úgy tűnik, a kormány új embert talált az Állami Számvevőszék élére. Windisch László volt MNB-alelnök, a KSH kommunikációért felelős elnökhelyettese lehet az utód, a jelölőbizottság szerda délelőtt fog ülésezni - tájékoztatta a Világgazdaságot Bánki Erik a bizottság elnöke.
Májusban újra több mint 100 ezer fő felett volt azoknak a magyaroknak a száma, akik átmenetileg külföldön dolgoznak. A Covid időszakában érdemben kevesebben vállaltak külföldön munkát, az elmúlt hónapokban azonban ismét megindultak a magyarok külföldre.
Az ide első negyedévben, a 22%-kal megnövekedett forgalomban, a járvány által leginkább sújtott előző év azonos időszakánál 13%-kal több, 2793 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt - derül ki a KSH friss adataiból. Ez alacsonyabb volt 2020 és 2019 azonos időszakának szintjénél. A halálos balesetek száma 4,8, a súlyos sérüléssel járóké 15, a könnyű sérüléseseké 12%-kal nőtt. Közel negyedével több lett az ittasan okozott baleset. A 3724 megsérült személy közül 98 elhunyt.
Májusban 10,7%-ra ugrott az infláció a KSH adatai szerint, a maginfláció pedig már 12,2%-on állt. Nem sokkal később megjelentek az MNB alapmutatói, melyek szintén kivétel nélkül további emelkedést mutatnak.
Második hónapja csökken az ipari termelés volumene a KSH adatai alapján, ám a visszaesés egyelőre nem mondható érdeminek. A háború hatásai már valamelyest érződhetnek a hazai ipar alakulásán.
Áprilisban is érdemben meghaladta az import euróban számított értéke az exportét, miután a tartósan magas energiaárak drasztikus mértékben emelik az importszámlát. A behozatal emelkedését a kifejezetten erős belső kereslet is támogatja, ami szintén hozzájárul a külkereskedelmi mérleg romlásához. Egy hónap alatt 475 millió eurós hiány keletkezett a külkereskedelemben a KSH adatai alapján, az elmúlt 12 hónap deficitje meghaladja a 2500 millió eurót.
Az áprilisi 9,5%-ról májusban 10,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon – közölte a KSH szerda reggel. Ilyen mértékű áremelkedésre legutóbb 1999 decemberében volt példa, vagyis ebben az évezredben még nem láttunk hasonlót. Ráadásul valószínűleg még nem ez volt a csúcs, az elemzők szerint a következő hónapokban további emelkedés jöhet.
Az áprilisi 9,5 százalékról májusban szinte biztosan a lélektani 10 százalékos határ fölé emelkedett az infláció Magyarországon. Ez azonban még nem jelenti, hogy tetőzött volna az áremelkedési ütem, a következő hónapokban jó eséllyel láthatunk majd ebben az évezredben még nem tapasztalt inflációt. Az is egyre biztosabbnak tűnik, hogy éves átlagban sem ússzuk meg a kétszámjegyű áremelkedést.
A pünkösdi hosszú hétvége után a legfontosabb adat a szerdán megjelenő májusi inflációs statisztika lesz, mely szinte biztosan 10 százalék feletti áremelkedést jelez majd több mint húsz év után először. A héten az EKB kamatdöntő ülése is lényeges lehet, a devizapiacon akár komolyabb kilengéseket is hozhat.
Élő online tanfolyam a Portfolio Investment Services szervezésében
Nagy előnnyel bírnak majd a harc közben.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
