Az elmúlt időszakban sokszor felmerült, hogy a valós inflációnál magasabb pénzromlást érzékelnek sokan a mindennapi életben, a témával kapcsolatban volt egy ütésváltás a KSH és a GKI között is. Mivel az érzékelt és a valós infláció közötti különbség az elmúlt időszakban valóban megnőtt, ezért a Portfolio heti podcastjében egy asztalhoz ültettük Quittner Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói árak osztályának vezetőjét és Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját.
Kirobbanó formában volt a magyar gazdaság az idei év első három hónapjában. A KSH az előzetes GDP-adatokhoz képest nem módosította a növekedési számokat, a részletekből azokban kiderült, hogy a mezőgazdaságon kívül a gazdaság minden ágazata hozzájárult a bővüléshez. Érdemben nőtt az ipar, az építőipar, és a szolgáltató szektor is. Az év második felében már borúsabb lesz a helyzet, nemcsak a háború és a magas infláció, hanem a költségvetési kiigazítások miatt is.
A héten sem fogunk unatkozni, hiszen fontos makroadatok mellett jön a jegybank újabb kamatdöntése is, melyen várhatóan lassít majd a szigorítási tempón. Itthon elsősorban a részletes GDP-adatokra lesz érdemes figyelni, míg külföldön az amerikai munkaerőpiaci statisztika hozhat komolyabb piaci kilengéseket.
A foglalkoztatás továbbra is erős a KSH friss adatai alapján, ugyanakkor egyre szembetűnőbb, hogy tavaly óta folyamatosan növekszik a külföldön dolgozó magyarok száma.
A héten zajlik a szokásos Világgazdasági Fórum konferencia Davosban, ahol a világgazdaság irányítói vesznek részt az Európai Bizottság elnökétől a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatójáig. Közben igazán fontos makroadatok és jegybanki döntések alig érkeznek, de a háborús hírekre és a devizapiacra érdemes lesz kiemelten figyelni.
A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.
Áprilisban a vártnál magasabb, 9,5% volt az infláció, ami több mint húszéves csúcsot jelent. A még rosszabb hír, hogy elsősorban az élelmiszerek ára emelkedett jelentősen, amit mindenki a bőrén, illetve a pénztárcáján érez. Nem ritka egy hónap alatt a 10 százalékos, egy év alatt pedig a 30-50 százalékos áremelkedés sem ebben a termékcsoportban, pedig az árstopok még fékezik is a drágulást.
Minden inflációs alapmutatóban további emelkedés látszott áprilisban és a lakosság inflációs várakozásai is tovább emelkedtek – derül ki az MNB értékeléséből. Kedd reggel jelent meg a friss adat, mely a vártnál lényegesen magasabb áremelkedést mutatott.
Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH kedd reggel. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül.
Kedd reggel teszi közzé a KSH az áprilisi inflációs statisztikát, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint további gyorsulásról fog tanúskodni. A kérdés csak az, hogy már most átlépjük a 9%-os határt, amire több mint húsz éve nem volt példa, vagy erre még várni kell néhány hónapot. Az elemzők szerint ugyanis nem kétséges, hogy ez is el fog jönni, sőt a nagy többség úgy gondolja, hogy a kétszámjegyű inflációs rátát sem fogjuk tudni elkerülni. A következő időszak legnagyobb kérdése, hogy mi lesz az árstopokkal, ez eldöntheti azt is, hol tetőzik majd a drágulás.
Pest megye, illetve a szűkebben értelmezett budapesti agglomeráció kivételesen teljesített lakáspiaci szempontból, egyrészt hosszú évek óta először 2021-ben megelőzte Budapestet az építendő lakások számában (Pest megye 7,7 ezer, Budapest 5,5 ezer), illetve itt ment végbe az egyik legnagyobb áremelkedés. Sem a Balatonnál, sem a budai kerületeknél nem lőttek ki úgy az árak 2021 és 2020 között, mint Pest megye budapesti agglomerációjában (csak a debreceni agglomeráció tudta felvenni a versenyt). A növekedés hajtóereje - ha lakóingatlan típusonként nézzük - a családi házak voltak, úgy tűnik tehát, hogy a tavalyi év a kiköltözési hullám és az építési láz éve volt ezen a területen.
Néhány napja számoltunk be a 2021-es építési engedélyek, valamint a megépített lakások számáról megyénként. Most pedig a KSH legfrissebb, 2022 első három hónapos számait is bemutatjuk: 2022 első negyedévében 4 528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
A koronavírus előtti utolsó békeévhez, vagyis 2019-hez képest továbbra is érdemi visszaesést láthatunk a hazai turizmusban, ami azt sejteti, hogy hosszú út vezet még a teljes felépülésig. Az elmúlt hetekben a szálláshelyek egyre növekvő kihasználtságáról és az utazási kedv növekedéséről szóló híreket tehát árnyalják a friss adatok, amelyek továbbra is jelentős, közel 30%-os visszaesésről tanúskodnak a Covid előtti szinthez képest. Az elmúlt évek lezárásaihoz képest viszont érdemi az élénkülés a KSH adatai szerint. Ez nem csoda: a gyakorlatilag bezárt szálláshelyekhez viszonyítva természetesen többszöröződést láthatunk.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy mi áll a lakáshitelpiac növekedése mögött. A KSH friss, 2021-es adatai szerint továbbra is magas, 69% a használt lakás vásárlásra felvett hitelek aránya, a felújításra, bővítésre felvett hitelek aránya pedig megduplázódott. A podcast második részében a magyar autópiacon megfigyelhető jelentős visszaeséssel foglalkoztunk, és Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke azt is elárulta, hogy melyek a magyarok kedvenc autómárkái.
Délután 5-kor jön a Checklist, lapunk napi podcastje amiben szó lesz a KSH 2021-es lakáshitelpiaci adatairól, a legkeresettebb hiteltípusokról és a kamatemelés várható hatásairól 2022-ben. Ezután pedig a magyar autópiacon megfigyelhető jelentős visszaeséssel foglalkozunk és kiderül az is melyik autómárkák a magyarok kedvencei.
A átadott lakásszám nagyot csökkent, de az új építkezések virágoztak tavaly, legalábbis a vidéki lakáspiac legtöbb megyéjében. Bár így is van olyan megyénk, ahol 100 darab új lakás vagy családi ház sem tudott egy év leforgása alatt felépülni, de a legtöbb helyen ezt a határt azért megugrották az építtetők. Megnéztük, hogy a magyar megyék hogyan állnak a lakásállomány megújulásával, illetve, hogy mennyien vágtak bele tavaly új építkezésbe.
Már lehetett rá számítani, hogy a 2020-as év bizonytalan gazdasági környezete és az átmenetileg megváltozott áfakörnyezet idővel az elkészült új lakások és házak számának is odavág. A konkrét számokat látva ez 2021-re, illetve egyes épülettípusok esetén majd még 2022 elejére érhet ide. A KSH teljes 2021-es adatai megmutatták, hogy tavaly közel 30%-os visszaesés volt az egész országban elkészült új lakóingatlanok számában: vagyis, még 20 ezer új otthon sem épült fel tavaly Magyarországon.
A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények megtakarítási rátája 15%-ot ért el 2021 utolsó negyedévében, amely az előző év azonos időszaki értéknél 1,1 százalékponttal alacsonyabb volt, ugyanakkor még mindig jelentősen meghaladja a koronavírus-járvány előtti számokat.
Évek óta nem láttunk olyan áremelkedést az élelmiszereknél, mint márciusban, de persze ez nem is meglepő, hiszen az infláció is majdnem tizenöt éves csúcsra ugrott. A kormány az árstopokkal próbálja felvenni a harcot, azonban az érintett hét termék kivételével jelentős volt az áremelkedés. A paradicsom és a rétesliszt ára egy év alatt több mint 40 százalékkal emelkedett, de a kenyér és a csirkecomb is harmadával drágult. Sőt, volt olyan nem szezonális termék, ami egyetlen hónap alatt drágult annyival, mint máskor egy év alatt. És ebben még csak az orosz-ukrán háború első hatásai vannak benne, a tendencia várhatóan folytatódik majd a következő napokban.
Megjelent a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A műsor első részében a magyar költségvetés előtt álló kihívásokról és kockázatokról beszéltünk Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszterrel, az OXO Holdings igazgatóságának elnökével, akivel lapunk ma közölt írásos interjút. A podcastben Oszkó Péter arról is beszélt, hogy mik lennének az első intézkedései, ha most lenne pénzügyminiszter, és azt is elmondta, hogy miért öngyilkos stratégia a jelen helyzetben szuverenitási vagy presztízskérdést csinálni az EU-s pénzek lehívási feltételeinek teljesítéséből. Az adás második részében Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője beszélt a ma napvilágot látott, 8,5 százalékos, 15 éves inflációs rekordról, valamint arról, hogy milyen pénzromlási folyamatok várhatóak a következő időszakban.
