Közzétette véleményét az Európai Központi Bank a PSZÁF MNB-be történő beolvasztásáról. Frankfurt ebben felrója a jogalkotóknak, hogy nem időben és nem megfelelően konzultáltak vele, és nem hagytak kellő átmeneti időszakot a pénzügyi szereplők számára. Számos hiányosságot feltárt az EKB a felügyeleti integrációt előkészítő jogszabályokban, és súlyos aggályai vannak az MNB mint új felügyeleti pénzügyi függetlenségét illetően is.
Jövőre a jelek szerint már nem kell a költségvetésnek kisegítenie a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), miután az idei évre tervezett 203 milliárd forintos veszteséget sikerült az új vezetésnek ledolgoznia. Kandrács Csaba, a nemzeti bank monetáris tanácsának új tagja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva közölte: a jegybank csak az alapkamat csökkentésével nyolcvanmilliárd forintot spórolt meg.
A második hónapja látunk megosztottságot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában. Az augusztusi kamatdöntésen még Cinkota János és Pleschinger Gyula is a tíz bázispontos kamatvágás mellett szavazott, a szeptemberi döntésnél ugyanakkor már csak az utóbbi. A szavazati arány tehát 6-1 volt az alapkamat 3,60 százalékra való csökkentése mellett és a közleményből kiderült, hogy további vágásra számíthatunk a jövőben. Az alábbiakban a rövidített jegyzőkönyvből a tanács helyzetértékelésére vonatkozó részeket közöljük.
Számos új eszközt adott a jegybanktörvény az MNB kezébe a pénzügyi stabilitás erősítésére és a bankszektor gazdasági ciklust erősítő viselkedésének mérséklésére. Ilyen a hitelfedezeti mutatók (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletek (PTI) szabályozása a hitelezésben, illetve anticiklikus vagy rendszerkockázati tőkepufferek, valamint likviditáskezelő szabályok előírása a bankok számára - jelentette ki kedden Balog Ádám, az MNB alelnöke, mindezzel kapcsolatos konkrét jegybanki terveket azonban nem említett. Az MNB egyúttal szanálási hatóság is lesz, ennek finanszírozásának módja még nem dőlt el.
Néhány hete havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételt ígértek a kormánypártok a választóknak, és ettől az ígérettől most már nem tudnak visszatáncolni. A Nemzetgazdasági Minisztérium most látszólag emeli a tétet: egy új, alapszámla konstrukcióval tenné olcsóbbá a bankolást - értesült a Portfolio.hu. A bankok által kötelezően nyújtandó, az ügyfelek számára csak választható alapszámla azonban valójában tűzoltó megoldás: az általános jellegű ingyenes készpénzfelvételnél jóval kisebb terhet ró a bankokra. A minisztériumi szakértők szerint elvileg legfeljebb évi 30 milliárdosat, a gyakorlatban valószínűleg jóval kisebbet. Az ígéret úgy teljesülhet, hogy a többség számára nem feltétlenül éri majd meg az alapszámlát választani, így a politikusok kecskéje is jól lakhat, és a bankok káposztája is megmaradhat.
Kismértékben, 263 millió euróval 30,88 milliárd euróra emelkedtek augusztusról szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai - közölte ma reggel az előzetes adatot a Magyar Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy csaknem négyéves mélypontról felfelé tudtak mozdulni a tartalékok azt megelőzően is, hogy október elején meglódultak volna a Brüsszel felől felszabadított EU-pénzek hatására (amelyről múlt héten érkezett hír).
Továbbra is az USA költségvetési cirkusza és fenyegető adósságplafonja dominálja a piaci híreket és ez akár a tőzsdei hangulatot is jelentősen ronthatja az idő előrehaladtával. Az Egyesült Államokban még mindig szünetel az állami intézmények jelentős része, ami megfoszt minket a nagyon fontosnak számító munkaerő-piaci adatok közlésétől, így a Fed jövőben várható lépésére nehéz lesz következtetnünk. Fontos információkkal szolgálhat ugyanakkor a Nyíltpiaci Bizottság szeptember 18-i ülésének szerda este megjelenő jegyzőkönyve. Magyarországon szintén megjelenik az MNB szeptember 24-i döntésének a rövidített jegyzőkönyve, amiben a kamatvágás ütemével kapcsolatos megosztottság érdekelheti a piacot. A hangsúly ma délután pedig az államháztartás szeptemberi helyzetével kapcsolatos előzetes tájékoztatáson lesz.
A kártyás vásárlások száma és értéke is dinamikusan növekvő trendet mutat, de még mindig háromszor több készpénzt vesznek fel a magyar kártyatulajdonosok, mint amennyit a plasztikokkal költenek. A fordulatra a az elmúlt három év trend folytatódását alapul véve még legalább 13 évet kell várni. A fizetési szokások drasztikus megváltozását nem, de a fejlődés felgyorsítását talán az érintésmentes kártyás fizetéstől és az online vásárlásoktól lehet várni. A POS-terminálok már több mint negyede, a kártyák viszont alig 15 százaléka támogatja az érintésmentes technológiát.
Pleschinger Gyula szerint van még tér további kamatcsökkentésre, de már a végéhez közeledik a kamatvágási ciklus. A jegybankár kitért arra is, hogy a jegybank valószínűleg felhasználja devizatartalékának egy részét a devizahiteleseket megsegítő kormányprogram támogatására.
A laza monetáris politika fenntartásának terve rajzolódik ki a friss jegybanki jelzésekből, ami egyre inkább sérülékennyé teszi a forint árfolyamát. Ez még inkább igaz lehet azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank költségvetési megfontolásokból a saját eredményére is kiemelten kezdett figyelni. Így a jövőben, amikor a kamatemelés lehetősége felmerül, eggyel több érv lesz a laza kondíciók fenntartására: a Növekedési Hitelprogram hatására növekvő kéthetes kötvényállományon ugyanis egyre nagyobb lesz a kamatfizetési kötelezettsége. Így a döntéshozóknak még inkább ébernek kell lenniük, hogy saját hitelességüket ne sodorják veszélybe.
Elemzésünk főbb megállapításai:
Áder János köztársasági elnök kinevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökévé Windisch Lászlót. A megbízatás hat évre szól.
A Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai az új jegybanktörvény szerint a pénzügyi stabilitás fenntartása és erősítése tekintetében egyrészt bővültek, másrészt ezen új feladatokhoz új, hatékony eszközök állnak rendelkezésre. Ennek keretében a mai nappal megalakult az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa - áll a jegybank közleményében.
Október elsejétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.
A Magyar Államkincstár korábbi elnökét, Kandrács Csabát jelöli új monetáristanács-tagnak a parlament gazdasági bizottságának elnöke - tudósított ellenzéki képviselők elmondása alapján a fejleményről a Reuters. A hírügynökség beszámolója szerint a testület már ma meghallgatja az MNB-PSZÁF összevonás nyomán a jegybank új alelnökének jelölt Windisch Lászlót is. Kandrács jelölését a délelőtt folyamán Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke is megerősítette.
A sorozatban 14 egymást követő havi kamatcsökkentés, azaz összesen 340 bázispontnyi vágás után is még mindig azon országok között található Magyarország, amelyek jegybankja várhatóan a legnagyobb további vágást hajtja végre a következő hónapokban. Ez sokaknak meglepő lehet, de azt azért érdemes rögzíteni, hogy a piac most már valóban csak kis további összes vágást áraz a Magyar Nemzeti Bank esetén és még ez is elég a 13 feltörekvő ország között a dobogó "második fokára".
1800 milliárd forintnyi új hitelt helyezne ki az MNB a jövő héttől 2014 végéig a magyar gazdaságba a hitelintézeteken keresztül. Mivel a Növekedési Hitelprogram első szakaszához képest megemelkedhet a kevésbé jó hitelképességű vállalkozások aránya a programban, megnőhet a kezességvállalásos ügyletek aránya is. A kezességhez pedig az állam díjtámogatást nyújt, emiatt több milliárd forinttal emelkedhetnek az állami kiadások.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank költségvetési elemzések igazgatóságának vezetője lehet az MNB Monetáris Tanácsának harmadik alelnöke az Origo értesülései szerint.
A PSZÁF beolvasztása miatt a hét végéig megnevezi Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank harmadik alelnökét - közölte Rogán Antal a Reuters tudósítása szerint. Mivel a Monetáris Tanácsban emiatt egyenlő számba kerülnének a belső tagok a külső tagokkal, egy új külső tag kinevezése is szükségessé vált, ami a jövő héten megtörténhet. A PSZÁF elnöke által eddig kibocsátott rendeleteket ezután az MNB felé kell teljesíteniük a pénzügyi szervezeteknek, 2014 elejétől pedig új rendeletek lesznek hatályban.
Nem aggódik az idei és jövő évi hiánycélok teljesítése miatt a Magyar Nemzeti Bank, a most megjelent inflációs jelentésében azonban a kockázatokra is felhívja a figyelmet. A jegybanki stáb előrejelzése szerint idén 2,6% lehet a költségvetési deficit, ami jövőre 2,9%-ra emelkedhet, ez pedig pont megfelel az új kormányzati hiánycélnak. Kitérnek arra is, hogy a fiskális politika idén és jövőre is keresletbővítő hatású.
Válság előtti szinten a foglalkoztatottság, ezt azonban főleg a közfoglalkoztatottsággal és a külföldön dolgozók egyre nagyobb számával sikerült elérni. Eközben a versenyszférában továbbra is a válság előtti szint alatt a foglalkoztatottság, pedig a cégek nem csak elbocsátottak, hanem csökkentették a munkaórák számát is, így elkerülve az elbocsátást. A növekedés élénkülésével így először a munkaórákat emelhetik vissza a cégek, a munkakereslet viszont kevéssé élénkül. Idén és jövőre is 10 százalék körül alakulhat a munkanélküliség, mert a növekvő munkakínálatot nem tudja a munkapiac teljesen felszívni. Az MNB friss előrejelzései a magyar munkapiacra vonatkozóan.
A vámok felkeltették a bűnözők figyelmét.
Az ukrán elnök jelezte, eltökélt a sikeres tárgyalások mellett.
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
