A jövő évi adótörvényeket az Országgyűlés 136 igen és 49 nem szavazattal fogadta el kedden. Mára azonban világossá vált, hogy ez még nem azt jelenti, hogy a 2024-es adószabályokat kőbe vésettnek tekinthetjük: bármikor jöhet ugyanis egy új adótörvény, valamint akár több veszélyhelyzeti rendelet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a 2024-es adócsomaggal foglalkozunk, amelyben a kormány számos olyan adóemelést emel törvényi erőre, amelyet korábban ideiglenesnek mondott. Tranzakciós illeték, chipsadó, osztalékadó, csak hogy párat említsünk. Vendégük Szabó Dániel, a Portfolio makroelemzője. A második részben a bankok és a biztosítók első negyedéves eredményeit elemezzük Palkó Istvánnal, a Porfolio vezető pénzügyi elemzőjével, aki több meglepő adatot talált az eredmények között.
Jövőre már egyösszegben lehet majd fizetni a gépjárműadót, valamint mentességet kaphatnak bizonyos szervezetek a megfizetés alól. Egy öthavi részletfizetési lehetőséget is törvényi erőre emelne a kormány a 2024-es adócsomag szerint
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.
2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis új elemként már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Az új adminisztrációs feladat mellett változik a dokumentációs értékhatár is. Az RSM adószakértői Karczub János Danyi Ádám, a Transzferár változásokról szóló webináriumukon részletesen bemutatták azokat a változásokat, amelyek az utóbbi időszakban a transzferár-szabályokat érintették.
Év közben több adócsomag 2023-ra, egyedi kormányrendeletek és még az utolsó pillanatban is módosított különadók, példátlan tempóban megalkotott adóemelés a jövő évre - mindezek alapján jól látható, hogy - a jövő évi költségvetéshez hasonlóan - egyedülálló módon valósultak meg a jövő évi adóváltozások, ennyire szétszabdalt adócsomagra még nem volt példa idehaza. Mindezek ellenére megpróbáljuk egy cikkben összefoglalni és szintetizálni a legfontosabb adóváltozásokat, amelyek mától hatályosak. Cikkünkből az is kiderül, hogy lehet, hogy nem is 2022, valamint 2023 volt az igazán turbulens év az adómódosítások tekintetében, mert a Brüsszelnek ígért adóreform keretében is új világra kell számítanunk sok tekintetben.
Újfajta adatszolgáltatási kötelezettségre kell felkészülniük a vállalkozásoknak, ugyanis a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár specifikus adatszolgáltatás részletes szabályait. Ezzel az adóhatóság újabb eszközt kap a kezébe, amivel célzottan és hatékonyan ellenőrizheti a cégek adott csoportját. Valószínűsíthető, hogy a következő években sokkal több vállalkozás nézhet szembe a szigorúbb transzferár ellenőrzések után az emelt összegű bírságokkal.
Egyszerre ígérte meg a magyar kormány a helyreállítási pénzekért cserébe az adóelkerülés elleni határozottabb fellépést, az adórendszer egyszerűsítését, több ágazati különadó kivezetését, az adók számának csökkentését, de még a személyi jövedelemadó szabályai terén is nagy dolgokra készül a kormány. Mindezt egy átfogó adóreform keretében, amit 2026 közepéig bonyolítanának le a Pénzügyminisztérium és a NAV irányításával. Az RSM adószakértőinek csapatával sorra vesszük, értelmezzük és értékeljük a helyreállítási terv keretében beígért adóügyi lépéseket. Csak egy konkrét példa elöljáróban: a kormány letette a nagy esküt arra is, hogy az átmenet jelleggel legutóbb bevezetett extraprofitadókat a megígért határidőre kivezetik.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia hosszú távú, "Aa3" szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody's Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit szuverén kötelezettségek besorolását.
A kedden a parlamentnek benyújtott őszi adócsomagba rejtette el a kormány a reklámadót érintő változást: ennek értelmében 2023 év végéig 0% lesz a reklámadó kulcsa.
A kormány adóegyszerűsítésekkel, gyármentő programmal és az energiaigényes kis- és középvállalkozások támogatásával segíti a cégeket - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) konferenciáján.
Kwasi Kwarteng már nem tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget az Egyesült Királyságban - írja a BBC. Kwarteng volt az a pénzügyminiszter, aki előterjesztette a kormány adócsökkentési terveit, aminek hatására a brit pénzügyi eszközöket gyakorlatilag szétverték, és még a jegybanknak is közbe kellett lépnie.
A tavaly megalkotott, azóta sokat vitatott globális adóügyi megállapodás a héten Washingtonban tartott magas szintű nemzetközi találkozókon komoly támogatást kapott - írja a Bloomberg.
Liz Truss brit miniszterelnök szerint jobban is elő lehetett volna készíteni a szeptember végén bejelentett adócsökkentési intézkedéseket. A terv komoly piaci felfordulást okozott és negatív hitelminősítői lépéshez is vezetett.
Hosszú évekre visszamenőleg eddig az volt a jellemző, hogy a kormány a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat benyújtását követően néhány nappal "egyes adótörvények módosításáról" címmel beterjeszt egy másik dokumentumot a parlamentnek, ami lényegében mindig a következő év adóváltozásait tartalmazza. Nagyon úgy tűnik, hogy idén nem ezt a gyakorlatot alkalmazza, hanem a 2023-as költségvetést megalapozó salátatörvénybe illesztette be az első adómódosításokat. Mutatjuk ezek lényegét.
Számos adóváltozás lép életbe januártól, áfa, adótervezés, tao, szja, kiva, szocho, vagy hipa terén, van mire figyelniük a cégeknek. A társaságok számára fontos, adózást érintő 2022-től életbe lépő változásokról íme egy áttekintés.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
A Parlament előtt a jövő évi adócsökkentésekről szóló törvényjavaslat - jelentette be kedd esti közleményében a Pénzügyminisztérium. Az adóintézkedések a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emeléséről szóló megállapodással vannak részben összefüggésben.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
