Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak az, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta hétfőn az Európai Bizottság – emelte ki keddi sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Miután október 14-én az átdolgozott verziót is benyújtotta a magyar kormány az Európai Bizottságnak, ma arról érkezett hír Brüsszelből, hogy elfogadta a testület a 2023-2027-es időszakra vonatkozó magyar agrárpolitikai stratégiai tervet. Ez azt jelenti, hogy 8,4 milliárd eurónyi brüsszeli forrás előtt nyílt meg az út, amelyet 1,6 milliárd eurónyi magyar állami társfinanszírozás egészít ki, így mai árfolyamon mintegy 4000 milliárd forintnyi agárágazati uniós forrás kapott zöld jelzést.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Teljesen új támogatási rendszerre és követelményekre készülhetnek a magyar gazdák 2023-tól az új uniós Közös Agrárpolitikában, ám a pontos részletek leghamarabb nyáron tisztázódhatnak, amikor is kiderül, elfogadja-e az Európai Bizottság a magyar stratégiai tervet - mondta a Portfolio-nak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. Hozzátette, az biztos, hogy a termelők egyéni felelőssége a támogatások szempontjából növekedni fog a következő időszakban. A szakember többek között arról is beszélt, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a magyar élelmiszeripart, illetve mi várható a hitelállományok tekintetében 2022-ben a magyar agráriumban.
Jó módszernek tartja a kisebb és közepes gazdaságok megerősítésében és általában a vidék helyzetének javításában a kiemelkedő, 80 százalékos önrészre irányuló magyar szándékot Janusz Wojciechowski. Az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint a precíziós gazdálkodás egyszerre illeszthető bele a környezetvédelmi és a mezőgazdaságot fejlesztő törekvésekbe, ennek pedig az uniós finanszírozásban is tükröződnie kell.
A rendkívül erős pályázói érdeklődés miatt az eredetileg tervezett 50 milliárd helyett már több, mint 290 milliárd forintnyi összegben ítéltek meg támogatásokat a 2020-ban kiírt állattartó telepes EU-pályázatban, és a továbbiakban is sok uniós forrás vár az agrárfejlesztésekben gondolkozókra – jelezte az említett pályázat újabb támogatói okiratainak mai átadó ünnepségén Gyöngyösön Farkas Sándor.
Az uniós tagállamok az eltérő hátterük és érdekeik mellett is rendkívüli kompromisszumkészséget tanúsítottak a hétfői-keddi informális lisszaboni agrárminiszteri tanácskozáson, és emiatt a legtöbb kérdésben képesek voltak megállapodni, így reális, hogy a portugál soros elnökséget lezáró június végi tanácskozáson megszületik a Közös Agrárpolitika reformjáról szóló végső megegyezés – derült ki Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárának kedd esti Facebook-videójából, illetve a tárca közleményéből.
Néhány nappal ezelőtt „Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?” címmel jelent meg egy véleménycikk a Portfolio hasábjain, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) által okozott változások biodiverzitásra és termelésszerkezetre gyakorolt hatásait veszi számba.
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
Elfogadták a képviselők az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén azt a csomagot, amely zökkenőmentes váltást garantál a jelenlegiről a következő uniós agrárpoltikára és egyúttal 8 milliárd euró agrártámogatásról is döntöttek.
Szerda hajnalra megszületett a tagállamok szakminiszterei között a nagy alku a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, amely majd kulcsfontosságú kereteket szab a 2021-2027 közötti uniós agrártámogatások felhasználása terén, elsősorban a környezet- és klímavédelmi célok kötelező teljesítésén keresztül. A részletekről és a kilátásokról várhatóan az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa és Nagy István magyar agrárminiszter is beszélni fog majd a Portfolio decemberi Agrárszektor 2020 konferenciáján.
Pénteken délelőtt 10-kor elkezdődött és kedd reggel 6 óra előtt ért véget az uniós állam- és kormányfők február utáni újabb személyes csúcstalálkozója, amelynek az volt a célja, hogy megállapodjanak a koronavírus-válság miatti helyreállítási alapról és vele párhuzamosan a 2021-2027-es keretköltségvetés összes fontos részletéről, feltételeiről. Ez végül sikerült, mert Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd reggel fél 6-kor posztolta ki, hogy megvan az alku. A legnagyobb vita a büdzsék méretéről és belső összetételükről, valamint a folyósítás feltételeiről, jogállamisági feltételrendszerhez kötéséről zajlott. Az alábbiakban összefoglaltuk azt a hat legfőbb témakört, amely mentén meg kellett egyeznie a vezetőknek és hírfolymunkban beszámoltunk a csúcstalálkozó fontosabb híreiről, értesüléseiről, nyilatkozatairól.
Rácáfolt azokra az előzetes félelmekre ma az Európai Bizottság, miszerint nem a mi régiónk és benne Magyarország van a fókuszban a koronavírus-válság miatti uniós helyreállítási alapnál és ezért anyagilag veszteséges lehet számunkra ez az új eszköz. A testület egyik ma nyilvánosságra hozott anyaga alapján ugyanis 15 milliárd eurót kaphat Magyarország a 750 milliárd eurós keretből és összességében nettó értelemben is pici pluszban jöhet ki belőle. Közben a „normál” 2021-2027-es kohéziós támogatásoknál a februárban már kalkulált 27% körüli forrásesést szenvedheti el Magyarország reál értelemben egy másik bizottsági anyag alapján, az agrárkassza első és második pillérében viszont az akkor kalkulált 15% és 25% körülinél akár egy kicsit többet is jelen tudásunk szerint. Összességében februárhoz képest a magyar EU-pénzek nettóban, reál értelemben lényegében nem változtak lényegesen.
Tegnap este jött ki a kormányrendelet, miszerint azonnali segítséget kap a magyar élelmiszeripar. A kormány döntése értelmében nemzeti agrártámogatások jogcímen 24 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben, emellett egymilliárd forinttal támogatják a zöldség-gyümölcs termelői szövetkezéseket is (TÉSZ-ek).
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
A következő három hónapban 122 milliárd forint kifizetésére számíthatnak a magyar mezőgazdasági termelők a tavalyi kérelmeikhez kapcsolódóan - tájékoztatta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-t. A közlemény szerint a támogatásokat kezelő Magyar Államkincstár a kifizetések meggyorsításával is hozzá akar járulni a koronavírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez.
A gyümölcs- és zöldségfeldolgozással, valamint a húsfeldolgozással, húskészítmény-gyártással foglalkozó cégek lettek az élelmiszeripari uniós pályázatok eddigi legnagyobb nyertesei – derül ki az Agrárminisztérium parlamenti képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.
A kelet-európai és Balti országok mezőgazdasági miniszterei hétfőn Varsóban közös nyilatkozatban mondták ki, hogy az Európai Unió klímavédelmi vállalásainak teljesítéséhez elengedhetetlen a Közös Agrárpolitikára fordítható források szinten tartása – áll az Agrárminisztérium közleményében, ami néhány nappal követi az alku nélkül véget ért rendkívüli EU-csúcsot.
Miközben az EU 2021-2027-es költségvetése egyhangúságot és abból eredően kompromisszumot kíván, a négy fukarnak nevezett országcsoport láthatóan befeszült egy nehézkesen védhető érvrendszer mögé, és ebből az árokból még az Ambiciózus Európa Barátai névre átkeresztelt országcsoport ügyes húzása sem tudta kirántani őket. Így a másfél napos csúcstalálkozón még a büdzsé főösszegéről sem sikerült megállapodni a múlt csütörtök-pénteki rendkívüli EU-csúcson. Magyarország számára mindez összességében azt jelenti, hogy a felzárkóztatási támogatásoknál 20-25% közötti, az agrártámogatásoknál 15-25% közötti vágás várható reál értelemben és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazásánál a számunkra hátrányosabb szavazási mód az esélyesebb a német kancellár jelzése alapján.
Péntek délelőtt 10 órától folytatódott a rendkívüli EU-csúcs a 2021-2027-es uniós költségvetésről, amelyen dél körültől két-, illetve többoldalú egyeztetések kezdődtek. Ezután újra 27-tagú körben egyeztetnek majd és itt kerülhet elő egy átdolgozott költségvetési javaslat az Európai Tanács elnökétől. A pénteki tanácskozásra érkezve több tagállami vezető élesen bírálta a négy fukarnak mondott országcsoportot, miközben a franciák máris győzelmet hirdettek az agrártámogatások megőrzése miatt, noha valójában még semmi sem dőlt el.