A reálbérek 3,5%-os növekedése elfogadhatatlanul alacsony Nagy Márton szerint. A nemzetgazdasági miniszter szerint a cél az 5%.
Februárban lassult a béremelkedési dinamika országos szinten, a vállalati és a költségvetési szektorban egyaránt mérséklődött a növekedési ütem. Mindeközben nőtt az infláció, így a reálbérek dinamikája is lassult.
Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Lengyelországban évente 10% felett nőtt a minimálbér az elmúlt egy évtizedben. A friss adatok szerint egyre több régiós ország igyekszik az uniós átlag felé a minimálbér tekintetében. Hol tart Magyarország uniós összevetésben? Hogyan látják a szakértők a magyar minimálbér alakulását? Mennyivel nőhet a következő években?
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Nagy vitát döntött el a statisztikai hivatal. A vállalati szervezetek és a cégek béremelési terveit összegző kutatások alacsony növekedést prognosztizáltak, míg a közgazdászok 8-10%-os bérnövekedést jósoltak. Lehetett sejteni az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy inkább az utóbbi várakozás állhat majd közelebb a valósághoz. De a 10% feletti béremelkedési ütem mindenkit meglepett. Mennyivel élnek jobban a magyarok, mint öt éve? Mennyit visz el az infláció a bérünk növekedéséből?
Hónapok óta tartó találgatás után a statisztikai hivatal ma eldöntött egy nagy vitát. Amíg a vállalati képviseletek és a céges felmérések azt sugallták, hogy idén visszafogottabb lehet a keresetek növekedése, addig a makroközgazdászok és elemzőműhelyek viszonylag gyors emelkedést prognosztizáltak. A KSH most közzétett adataiból kiderült, hogy januárban 10,4%-kal nőtt az országos átlagbér, a vállalati szektor pedig 9,9%-kal emelte a béreket az év első hónapjában.
Újratárgyalhatják a minimálbér-emeléseket - mondják a munkáltatók legnagyobb érdekképviseleténél az RTL beszámolója szerint. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára "kínosan lassúnak" nevezte a gazdasági növekedést, szerinte elképzelhető, hogy a bérmegállapodást újra át kell tárgyalni.
Magyarországon 2024-ben az óránkénti munkaerőköltség az egyik legnagyobb mértékben, 13,6%-kal emelkedett az előző évhez képest, ami az EU egyik legjelentősebb növekedése. Ennek ellenére a magyar munkaerőköltség továbbra is az uniós rangsor vége felé maradt, hiszen az egyik legalacsonyabb értéket mutatta. Csupán két kelet-európai országot, Bulgáriát és Romániát tudta megelőzni.
A mai napon lezárul a hét napos - sztrájktörvény szerint zajló - kollektív munkaügyi vita a Budapest Airportnál. A szakszervezeti tárgyalódelegáció szerint a munkáltató az egyoldalúan végrehajtott négy százalékos alapbéremelést megfelelőnek tartja. A szakszervezetek véleménye szerint viszont ez a bérintézkedés elégtelen mértékű - közölte a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, és a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete közös közleményükben.
Kato Kacunobu japán pénzügyminiszter szerint a gazdaság jelenlegi állapota ellenére az ország még nem hagyta maga mögött a deflációt. Noha a fogyasztói árak immár 35 hónapja a Bank of Japan (BoJ) 2%-os célja felett vannak, és februárban 3%-os volt az élelmiszerektől tisztított infláció, a drágulást főként a gyenge jen és az importált nyersanyagköltségek hajtják – nem pedig a belső kereslet vagy tartós bérdinamika – írja a Financial Times.
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, valamint a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a BUD csoport munkáltatóival miután a 2025. évi bérfejlesztésről és egyéb, a munkavállalókat érintő szociális és gazdasági kérdésekről szóló tárgyalások eredménytelenül zárultak.
A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
Szerdán fogadta el az MVM Csoport 2025-ös üzleti tervét az igazgatóság, amelyben 450 milliárd forintnyi beruházásról és az inflációt jóval meghaladó, 9%-os béremelésről is döntöttek – jelentette be Facebook-videóban Czepek Gábor, a testület elnöke.
Tavaly 13%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon. Azonban sokaknak ennél jóval kisebb vagy akár nagyobb mértékben emelkedett a bére. A KSH kísérleti statisztikája bemutatja, hogy milyen nagy a különbség a béremelési mértékek között, és az is kiderült, hogy 2024-ben melyik ágazatok voltak a nagy nyertesek.
A felújított ingatlanok mennek a legjobban.
Nem kérnek a felvásárlási kíséreletből.
Máris felnőni látszik a Starlink európai alternatívája.
Már ezekre a járművekre is kötelező a biztosítás.
Erről árulkodik legalábbis a Cartier anyacégének jelentése.
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
